Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-73
469 Az országgyűlés 73. ülése 1948, ve4és mégseni merül ki ai fizikai és kémia vagy a matematikai tíanításábani, másrészt nem tagadhatja senki, hogy ia bölcseletben, az irodalomban, a lélektanban, a történelemben ós a társadalomtudományokban — nem a rés'zlettények megállapításában ugyan, hanem azoknak értékelésében — a legfontosabb szerepet azok a szellemi és erkölcsi igazságok játsszák, amelyeket a hivő ember számára végső soron és megfellebbezhetetlen tekintéllyel éppen a vallás ad elő. (Taps a néppárton.) Ezekben a tudományokban világnézeti útmutatás nélkül egyszerűen nem is lehet értékítéletekig eíljutni. Akár materialista, akár" panteista, akár deista, akár keresztény az a világnézet, az emüített tudományoknak végső eligazító és értékelő szempontokat mindenképpen valaminő világinézet ad. De ha ez így van, akkor az ál'amnak kötelessége lehetővé tenni olyan iskolák állítását, amelyek az ismeretek előadásában a kereszténységtől veszik eligazító szempontjaikat, s aiz állam nem veheti el e világnézet érvényesülésének a nevelés_ terén egyetlen hatásos ós kielégítő biztosítékát: & hitvallásos iskolákat és» a bjvtallásos nevelőintézeteket. A más világnézetű szülőknek ám állítson olyan isko'át, aminőt ők kívánnafe, (Taps a néppárton.) de a keresztény szülők természetjogát és e joguknak biztosi tékát ne érintse. De nem közömbös, t. Országgyűlés, az iskola és & nevelőintézet világnézete' a tanítás és a tanulás szabadsága szempontjából sem (Ügy van! Ez az! — a névpárton!) A tanítás és iá tanulás szabadsága lelkiismereti szabadságon nyugvó természetjog. A tanítás ós a tanulás szabadsága, illetőleg a lelkiismereti szabadság, aniní a szülőknek a gyermekekkel szemben érvényesíthető joga, aizt jelenti, hogy a szülőik az oktatás céljából létesített intézmények útján is mindazofeníik az ismereteknek a megszerzését biztosíthatjáík gyermekeik számára, amely ismereteiket: ők igazaknak tudnak. Mivell pedig a keresztény világnézetű szülőik a maguk egyházáról azt vallják, hogy az az egyház az egész emberi személyiség és az Isten viszonyát megszabó igazságoknak, tehát a legfontosabb igazságoknak a birtokában van, amely igazságoknak döntő módon eligazító szerepük van az emberi, kultúrának kivált minden olyan területén, aanelly a hittel ós az erkölccsel vonatkozásban áll, — ezért a keresztény szülőknek igenis joguk az is 1 , hogy gyermekeiket keresztény egyházi felügyelet alatt álló iskolákba és nevelőintézetekbe küldhessék. (Helyeslés és taps a néppárton és a pártonkívüUeknél.) A szülők természetjoga tehát, t. Országgyűlés, igenis . ellene mond az áHam iskolamonopóliumának' (Úgy van! ügy van! az ellenzéken.) a híitvallásos iskolák fenntartása pedig egyenest a. keresztény világnézetű szülők természet jogából következik. (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken.) Ha az állam iskoláiban is a keresztény nevelés elvei érvényesülnének, — ami elvileg lehetséges, de gyakorlatilag nem biztos — akkor felesleges és indokolatlan a hitvallásos iskolák államosítása. (Ügy van! Ügy van! az ellenzéken.) A hatva 1lásos iskolák államosítása izomban a tény erejével bizonyítja* hogy az egyházat a hittanóra kivételével nem akarják látni a nevelésben, (Felkiáltások a dolgozók pártján: Ez igaz!) legfeljebb kivételként, ECa viszont egv olyan állam' iskoláiban* amelyben állami iskolamonoévi június hó 16-án, szerdán. 470 póliüm van, nem a keresztény világnézet határozna meg az oktatás ós nevelés egész szellemét, akkor az állam a keresztény szülők természet jogánakj a lelkiismereti, a tanítási és a tanulási szabadságnak legsúlyosabb sérelmével egyfelől megfosztja a keresztény világnézetű szülőket attól, hogy gyermekeik vallásos szellemű oktatásáról és neveléséről a nevelés egész területén gondoskodhassanak, másfelől a keresztény világnézetű szülők esetleg arra kényszerülhetnek, hogy világnézetükkel össze nem férő nevelési hatásoknak tegyék ki gyermekeiket. (Ügy van! Ügy v®n! Taps a néppárton és a pártonkívüUeknél.) Mindezekben már az egyház iskolaállítási jogát is megérveltem a szülők természetjogának oldaláról. De az egyháznak saját érvei is vannak iskolaállítási jogának alátámasztására. Ezek az érvek természetesen csak egy hívő ember szemében kézenfekvőek. Én azonban az egyház iskola jogának igazolásához a 7 érveket az állampolgárok lelkiismereti, tanítási és tanulási szabadságából, illetőleg egy vegyes világnézetű államban a világnézetek civiljogi egyenjogúságának tanából merítem. (Helyeslés és taps a néppárton és a pártonkívüUeknél.) Ha egy állam nem törekszik arra, hogy államvallást vezessen'be, ennek a legvilágosabb, tényleges bizonyítékát azzal szolgáltatja, ha iaa illető állam a világnézetek civiljogi egyenjogúságát elismeri és tiszteletiben tartja, mégpedig a lelkiismereti, a véleménnyilvánítás. a sajtó, — a tanulási és tanítási szabadság tisztelete által- (ügy van! ügy van! — Taps az ellenzék egy részén.) Magyarországon, ahol nincs államvallás, (Gúnyos közbeszólás az ellenzéken: De lesz!) a keresztény, illetőleg közelebbről a katolikus állampolgároknak semmivel sem lehet kevesebb joguk és lehetőségük azokon a, területeken, amelyek világnézetükkel vonatkozásban állanak, mint mondjuk, a világnézetileg indifferens polgároknak. De a katolikusok számára az egyház iaz »iga,zságnak oszlopa és aiapj,a«. szerintünk az egyháznak veleszületett joga van arra. hogy szabaidon taníthasson. A katolikusok szerint az egyháznak joga van, hogy nekik minden más emberi tanításra nézve is megmondja., hogy az mennyire segíti, hogy hátráltatja a keresztény életeszimény megvalósítását, tehát a nevelés sikerét. A Codex Juris Canonici 1381. és 1382- kánonja világosan le is szögezi, hogy az egyháznak joga és' kötelessége, hogy hívei nevelését mindenütt ellenőrizze, nemcsak a vallástistnítás, hanem minden más tudományszak és irányelv ügyében is, amennyiben azok a vallással vagy az erkölccsel összefüggnek. Az egyház ugyanis csak így tudja elejét venni, hogy híveit hitbeli, vagy erkölcsi eltévelyedésektől megóvja. Ez a katolikusok világnézetéhez tartozik. (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a pártonkívülieknél.) És bizonyára senki sem hiszi, hogy neki joga lenne azt követelni, hogy mi világnézetünknek e fontos következményéről, sőt alkottórészéről lemondjunk, hiszen ez a többi világnézetű üolgárok jogait egyáltalán aem érinti. (Ugy van! Ugy van! — Taps a néppárton és a pártonkívüUeknél') Elhangzott az az érv is. t. Ház, hogy az egységes' nemzeti szeillem érdeke követeli az álaímosítást. De a történet is bizonyítja, hogy a nemzeti szellem sohasem fogja megszüntetni a világnézeti különbségeket. (Ugy vem! a néppárton-) és a nemzeti szellem érdeke, hacsak esten30*
