Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-73

447 Az országgyűlés 73. ülése 19Í8. Jelenteni a t. Országgyűlésnek, hogy a mai iiiés előtt a házszabályok 3. $­ának (3) bekez­désében foglalt rendelkezésnek megfelelően a soros jegyzőkkel együtt megvizsgáltuk Bihari Nagy Lajos és Csizmadia Lajosi képviselő urak megbízóleveleit 'és megállapítottuk, hogy azok a törvényben előírt kellékeknek minden­ben megfelelnek. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi és Bihari Nagy Lajos és Csizmadia La­jos képviselő urakat vég eg igazoltaknak je*­len 11 ki. A t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy Vértes István képviselő úr az összeférhetet­lenségi ügyében hozott határozat alapján le­velet intóaett hozzám, amelyben bejelentette, hogy összeférhetetlen helyzetét megszün­tette. Felhívásomra bemutatta a bejelentésé­ben említett vállalatok á*yen értelmű átira­tait is. Az iratokat annak megállapítása végett, vájjon a képviselő ezzel eleget tett-e az ország­gyűlés határozatának, az összeférhetetlenségi bizottsághoz tettem át; ennek elnöke kö­zölte a bizottság határozatát, mely szerint az összeférhetetlen helyzetet a bizottság megszün­tetettnek találta. Az országgyűlés ezek alapján tudomásul veszi, hogy Vértesi István képviselő úr az országgyűlés által megállapított összeférhetet­len helyzetét megszüntette. Bemutatom a t. Országgyűlésnek az össze­férhetetlenségi bizottság elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy Berkes János. Keresz­tes Sándor, Papp Béla, Pörneczy József, Sza­bados Pál és Ugrdn József országgyűlési kép­viselők összeférhetetlenségi ügyében az első tárgyalást június hó 23 _ án, szerdán délelőtt 11 órára tűzte ki. Az országgyűlés a bejelentésit tudomásul veszi. Bemutatom a t. Országgyűlésnek Piros László képviselő úr levelét, amelyben három heti szabadság engedélyezését kéri. Hozzájárul a t. Vjttszággyűlés a kért szabadság engedélye" zéróhez? (Igen,!) Az országgyűlés a kért sza­badságot engedé yezi. A kereskedelem- és szövetkeaetügyi mi­niszter úr kíván szólni. RÓNAI SÁNDOR miniszter: T. Ország­gyűlés! Van szerencsém benyújtani a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a gazdasági együttműködés tárgyában 1948. évi május hó 13. napján aláírt egyezmény •becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ké­rem a törvényjavaslatot előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából a közgazdasági és< közle­kedésügyi, valamint a külügyi bizottsághoz utasítani. ELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvényjavaslatot az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja s előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságoknak. Dancs József képviselő úr, mint az össze­férnél etlenségi bizottság előadója kíván jelen­tést tenni. DANCS JÓZSEF (kg) előadó: T. Ország­gyűlés! Beterjesztem iaz országgyűlés összefér­hetetlenségi bizottságának jelentését Baran­kovics István képviselőtársunk önmaga^ ellen tett összeférhetetlenségi bejelentése tárgyá­ban. Kérem a jelentés kinyomatásának é& szét­osztásának elrendelését, valamint napirend r e tűzését. évi június hó 16-án, szerdán. 448 ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelen­tést az országgyűlés kinyomatja, tagjai között szétosztatja, napirendre tűzése iránt később fo­gok <a t. prszáiggyűiésnek javaslatot tenni. Bognár József képviselő úr. mint a köz­oktatásügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. BOGNÁR JÓZSEF (kg) előadó: T. Ország­gyűlés! Van szerencsém betérjesziteni a nem állami iskolák fenntartásiának az; állam által va.'ó átvételéről, az azokkal összefüggő va­gyontárgyak állami tulajdonba vételéről és személyzetének állami szolgálatába való át­vételéről szóló törvényjavaslat tárgyában a közoktatásügyi bizottság jelentését. ELNÖK: Az előadó úr által beadott jelen­tést, amelynek kinyomatása és szétosztása megtörtént, a házszabályok 96. §-ában foglalt rendelkezés értelmében nyomban tárgyalás alá vesszük. Ennek megfelelően következik a nem ál­lami iskolák fenntartásának az állam által való átvételéről,, az azokkal összefüggő-vagyon­tárgyak ál'uimi tulajdonba vételéről és személy­zetének állami szolgálatba való átvételéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrinak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Magyar Dolgozók Párt­ja, a Független Kisgazdapárt, a Demokrata Néppárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Magyar Demokmta Párt, a Magyar Radikális. Párt, a Keresztény Női Tábor és a Polgári DeiTukrata Párt jelentettek be szónokokat ésr pedig Bóka László, Katona Jenő, Erdei Ferenc, P&rragi György* Szekeres János, Slachta Mar­git és Supkai Géza orsizággyűlési képviselőket. A bejelentést az országgyűlési tudomásul veszi. Bognár József előadó urat illeti a szó. BOGNÁR JÓZSEF (kg) előadó: T. Ország* gyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A magyar demo­krácia az elmúlt három esztendő alatt a poli­tikai, gazdasági és társadalmi élet területén számos, egymással összefüggő reformot_ ho­zott, olyan reformokat, amelyek a politikai ha­talom eloszlását, ia tulajdoni viszonyokat és gazdasági életünk egész struktúráját alapjá­ban meg változtatták. Ezeknek a szerves és át­gondolt reformoknak köszönhető az, hogy Ma­gyarország, amely még i944"ben is Európában egyedülállóan korszerűtlen, sajátos keverékű feűdál-kapitalista berendezkedésben élt, ma már politikai rendszerénél fogva a társadalmi fejlődést és a széles tömegek felemelését szol­gáló népi demokráciák táborába tartozik. Az az út, amelyet ez alatt az idő alatt megjártunk, természetesen egyik területen sem volt köny­nyű, hiszen egyszerre kellett számolnunk a befolyásukat vesztett társadalmi osztályok le­gális és illegális tevékenységével, de kellett számolnunk a múlt társadalmi és kulturális rendszerek eredményeképpon népünk bizonyos rétegeiben visszamaradt elmaradottsággal is. Többször kifejezést adtunk annak a meg­győződésünknek, hogy ezek a reformok, ame­lyeket hoztunk, csak akkor válnak teljes érté­kuekké, ha a három év fejlődésének tempója mögött lemaradt magyar közoktatás, közműve­lődés területén is új ut-kat tudunk törni. Köz­oktatásunk ugyanis elmaradt az élet fejlodó­.sének tempójától, Létesítettünk kétségkívül uj és rendkivüli jelentőségű iskolafajókat, mint •amilyen az általános iskola, sok területen meg­valósítottuk niáSr az ingyenes oktatás feltéte­leit és a dolgozók iskoláján keresztiül lehetővé

Next

/
Thumbnails
Contents