Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-71

419 Az országgyűlés 71. ülése 1948. évi május hó 14-én, pénteken. 420 veritabilis részvény társaság' volt, részvénye" sekkel ós részvényekikel, tehát egészen magántársulat volt. addig ma a magántánsulat helyét az állam veszi át és attól az egészen csekély számú külföldi részvénytől eltekintve, amelyet az előadó úr említett, a rósz vényeik egészen az állam tulaj donáibla mentek át. Meg kell alapítanom azt is, hogy a jegy" bankok története szerint a jegybankok szerepét évszázadok óta mindig imagángazdasági alapon létesített bankok töltötték be. Ez neon véletlen dolga. Logikus okszerűség Vezetett ezen eredményre- (Közbeszólás a szociáldemokratapártról: De nem törvényszerűség, hogy mindig így legyen!) Mi volt ennek az okai Egy jegytanjkmaik az a rendeltetése, hogy az állam pénzügyi és (gazdasági életét a Hegfelső fokon irányítsa. Az a rendeltetése, hogy őrködjék a pénz mindenkori értéke felett és legfőképpen gondoskodjék arról, hogy a kormányok, az államhatalom a jegybank pénzét csak a jegybank statútumaiban megállapított fec'iezeit mellett vehessék igénybe, ennek következtében ez a megkötöttség kizárjon minden inflációra való lehetőséget T. Oiszággyűlés! Ez bevált a magánbankoknál, de kérdés, mennyiben érvényesülhet ez a nagyjelentőségű szabály akkor, amikor az állam a jegybank tulajdionosa. A most meg^ szövegezett szabályok szerint a jegybank alakilag most is megmarad részvénytársaságnak, tehát vannak részvényeik és a részvényesek szerepélt egy-egy közgyűlésen azok a személyek fogják betölteni, akiknek nevére alkalmilag átírnak bizonyos részvényeket és akik ezen a címen a részvénytársaság közgyűléséin megjelenhetnek. -' Kik lesznek ezek a részvényesek

1

? Amiként a jegybank főtanácsának elnökét és tagjait is az államhataílo'm, a kormány nevezi ki, hasonlóképpen a közgyűlésnek ezeket a résztvevő tagjait is a kormány fogja kijelölni. A legérdekesebb azonban az, hogy bár lesznek ilyen részvényesek* mégis a jogi személynek, a jegybanknak a jogi személyiségéből eredő jogait nem a közgyűlés fogja gyakorolni, hanem az államhatalom. Mert nem a közgyűlés fogja választani a jegybank elnökét és főtanácsának tagjait, hanem azokat a kormány nevezi ki. Ez — ugy-e bár — azt fogja jelenteni, hogy a jegybank életében egészen az államhatalom érvényesül és e tekintetben a közgyűlésnek önkormánvzati ereje ós érvényesülési lehetősége nincsT. Országgyűlés! Véleményem az. hogy ha ,a jegybank már államosítva van, múlhatatlanul szükséges volna, hogv a

z

okat a részvényeseket, akik a közgyűlésen megjelenhetnek, ne a kormány nevezze ki. hanem a törvényhozás válassza, mert az a jegybank a magyar állam egyetemét képviseli és azon a közgyűlésen csak azoknak lehetne résztvenniök, akiket oda a törvényhozás küld ki. Teljesen összeegyeztethetetlennek tartom a7 állami felségjog érvényesítésével azt iSf hogy ennek & jegybanknak az elnökét és tagjait a kormány nevezi ki ós nem a közgyűlés választja meg. amikor ez lenne a természetes folyománya annak, hogy a jegybank az állam tulajdonában van. Mert mit jelent az, hogy a főtanács elnökét és tagjait, akik azután az egész adminisztrációt, az állami életnek, a földmívelésnek, az iparnak és a. gazdaság egyéb ágainak pénzzel valló alimentálását végzik, a kormány nevezi ki? Azt jelenti, hogy ezeknek a szerepe tökéletesen olyan, mint egv pénzügyigazgatóságé vagy egy adóhivatalé, ahol az államhatalom által kinevezett tisztviselők vagy méltóságviselők egyszerűen végrehajtják azokat a rendelkezéseket, .amelyeket a kormány kiad. A jegybanknak azonban egy országban sem az a kizárólagos szereoe, hogy a kormánynak végrehajtó szerve legyen. Szinte azt mondhatnám, ez egy másodlagos, adminisztratív szerepe. Vian a jegybanknak egy ennél fontosabb, komolyabb ós nagyobb rendeltetése is, és ez az állam pénzügyi és gazdasági életének nagyvonalú irányítása. Körülbelül 100 esztendős az a politikatudományi megállapítás, hogy az államélet jelenségei három csoportba oszthatók. Az egyik a törvényhozás, a másik a közigazgatás, a harmadik a bíráskodás. Az elmúlt évek eseményei, a gazdasági megrázkód. tatások, a pénzérték hullámzásából kifolyólag a gazdasági életben előállott károk azt látszanak beigazolni, hogy egy negyedik organizmust is kell létesíteni, és ez a negyedik organizmus az, amelynek rendeltetése: egészen és tökéletesen védeni az ország pénzügyi és gazdasági életét. Ez a tényező pedig a gazdasági élet mai berendezkedése mellett nem; lehet más, mint a jegybankÉnnek a szerepnek a betöltésében pedig a jegybank és a mindenkori kormányok két ellentétes póluson állanak- (MÓNUS Illésnó (szd): Miért ellentétes

1

?) A kormányok soha, semilyen időben nem voltak függetlenekA kormányok mindig a pártok befolyása alatt álltak. A kormányok, sőt maguk a pénzügyminiszterek sem voltok soha abban a helyzetben, hogy tengernyi elfoglaltságuk mellett át tudják tekinteni egy ország pénzügyi és gazdaságig helyzetét s be tudják azt illeszteni Európának és az egész viliágnak a gazdasági életébe. (11-00) Egészen professzionális nagy és nehéz feladat ez, és valóban szükséges, hogy egy a jegybankban koncentrálva legyenek az ország legkiválóbb közgazdászai és, jogászai, (Ellentmondások és zaj a, kommunista- és á szociáldemokratapárton.) akik állandóan a gazdasági és pénzügyi élet, pulzusán tartják a kezüket és rendkívüli tudásukkal, ismeretkörükkel és nemzetközi összeköttetéseikkel meg tudják állapítani, hogy mi módon kell irányítani az ország pénzügyi és gazdasági életét. Erre sehol, soha nem lehet a kormány alkalmas, (amit igazol az a körülmény, hogy az utóbbi évtizedekiben óriási pusztulások mentek végbe a gazdasági életben atz infláció következtében, (Felkiáltások a kommunistapárton: És háború is volt!) mert nem volt egy olyan organizmus, egy tételes törvényekkel létesített r szerv. (SZOMOLYAI Ágostonné (kp): Háború volt! — Zaj a kommunista- és a szociáldemokratapárton.) amely kizárólag ezzel a fontos rendeltetéssel foglalkozzék és a kormánynak ebben a tekintetben egyrészt segítő támasza, másrészt kontrollőrje, eJleinőrje legyen. T. Ház! A korábbi jegybank statútumaiban benne volt / az, hogy amennyiben a jegybank bankszerű fedezet nélkül bocsátott valaki rendelkezésére hitelt, abban az esetben a főtanács bármelyik tagjának jogában állott a köziigazgatási bíróságnál panaszt tenni. Ezt törölték a jegybank statútumaiból^ de ehhez bátor vagyok hozzátenni, hogy én sokkal inkább kiépíteném a jegybanknak ezt a hatás-