Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-71

415 Az országgyűlés 71. ülése 1918. gyűlése — a törvényhozás jóváhagyásától fel­tételezetten — elfogadta. Elő kell adnom, hogy az új alapszabályok a régieknél lényegesen rövidebbek. A most érvényben lévő alapszabá­lyok 127 cikkből állanak- míg az új javaslat sze­rint 67 cikkből fognak állani. Ennek <magyará­zata az, hogy több elavult intézkedési kihagy­tunk az alapszabályokból, nevezetesen a volt állami Jegyintéze't vagyonának átvételére vo" nátkozó rendelkezéseket, valamint a népszövet­ségi tanácsadó szerepére vonatkozó részletekéit is. amellyek már teljesen idejüket multák. Magát a törvény javaslatot lényegében a következőkben leszek bátor ismertetni. Az I. fejezet magára a bankra mint részvénytársa­ságra vonatkozik, szabályozza annak feladatát, cégjegyzését, székhelyét, továbbá a fiókintéze­tek és kirendeltségek felállítását, a b^mk hir­detményeinek közzétételét. Üj rendelkezés ebben a fejezetben az. hogy a Magyar Nemzeti Bank bizonyos meghatározott feladatok elvég­zésével más pénzintézeteket vagy állami intéz­ményeket is megbízhat. A II. fejezet a részvénytőkére ós a részvényekre vonatkozik* Itt tulajdonképpen az a helyzet, hogy '& részvények túlnyomó több­sége, körülbelül 97%-a került államosítás foly­tán a magyar állam birtokába, a többi külföl­diek kezében van. Ez az utóbbi egészen elenyé­sző kisebbség. Talán bizonyos mértékben feltűnő az, hogy a részvényeknek, amelyek aranypengőre szól­nak, ezt a jellegét aiz alapszabályok nem vál­toztatják meg. Ennek az a magyarázata, hogy ha ezt forintra változtatnánk át, iákkor bizo­nyos komplikált számok jönnének ki ezek helyett természetesen kerek számokat kellene alkalmazni és ez azzal járna,, hogy magát a részvénytőkét is meg kellene változtatni. A HL fejezet a közgyűlésre vonatkozik, A közgyűlésen ma az államkincstár, mint jófor­mán egyedüli részvényes vesz részt, de termé­szetesen mindem tekintetben megvédtük a kül­földi részvényesek jogait, amit mutat az is, hogy a részvényeknek 1938-ban történt nyil­vántartása elejtetett, mert arre már nincs szükség. A IV. fejezet a bank igazgatására és a bank alkalmazottainak jogi helyzetére vonat kozó rendelkezéseket tartalmazza, a főtanács üzletvezetését, a számvizsgálók jogi helyzetét, állapítja meg. Lényeges változás van itt a főtanács összetétele tekintetében. (Azelőtt a fő­tanácsnak — amelynek tizennégy tagja van — tagjai részben hivatalból voltak tagok, mint például a Pénzintézeti Központ elnöke, rész­ben pedig bizonyos intézmények, illetve érdek­képviseletek delegáltak oda embereket. Ez az államosítás következtében teljesen megszűnt, amennyiben a főtanácsnak mind a tizennégy tagját a kormány neveli ki; csak azt az elő­írást tartalmazzák ia-z alapszabályok, hogy a kinevezést úsry kell eszközölni, hogy a gazda­sági és pénzügyi életnek lehetőleg, minden ága képviselve legyen a Nemzeti Bank főtanácsá­ban. A kormány az államosítás után megszün­tette az alelnöki tisztségeket, ós így gondos­kodni kellett az elnök helyettesítéséről. Ezi olyanformán történik, hogy a kinevezés sor­rendjében egymásután következő főtanácsosok helyettesítik a z elnököt akadályoztatása esetén. Szabályozza ez a fejezet az üzletvezetők évi május hó lá-én, pénteken. 416 helyzetét és egy új helyettes vezérigazgatói pozi" • ciót kreál. Ebben a vonatkozásban kimondja a törvényjavaslat, illetve az alapszabály, hogy a Nemzeti Bank alkalmazottai büntetőjogi fele­lősség szempontjából közalkalmazottaknak te­kintendők, szolgálati viszonyukat illetőleg pedig* a magánalkalmazottakra vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók rájuk nézve is. Megvédi az alapszabály a volt Osztrák­Magyar Bank alkalmazottainak jogait, amennyiben kimondja, hogy őket nyugdíjazá­suk folytán ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a Nemzeti Bank alkalmazottaa.it . A számvizs­gálókat ugyancsak a részvények állami tulaj; donba vétele folytán szintén a kormány nevezi ki. Az V. fejezet szabályozza a bank viszo­nyát a kormányhoz^ Az állami érdekek megvédése a korábbi alapszabályok és a tény­leges helyzet alapon úgy történt, hogy egy kormánybiztos volt kinevezve a Magyar Nemzeti Bank Főtanácsába a pónzügyminiszr ter képviseletében, akinek joga volt minden ülésen megjelenni és kötelessége volt az államai érdeket megvédeni. Ez most megszűnt, mert a kormánybiztosi kiküldetést az alapszabályok megszüntették abból az egyszerű okból, hogy ma az egész bank az állani tulajdona, a főta­nács tagjait a kormány nevezi ki s azok meg­bízatását bármikor vissza is vonhatja. Fenntartják az alapszabályok azt a tilal­mat, hogy a Nemzeti Bank az államnak nem hitelezhet^ csak akkor, ha az ellenértéket előre letétbe helyezi. Ugyanez vonatkozik termé­szetesen a törvényhatóságokra és más köizr intézményekre is. Egy kivétel van, amely az eddigi alapszabályokban is benne volt s ez az, hogy a Nemzeti Bank átmenetileg hitelt nyújthat az államnak 150 millió forintig, ez azonban minden év március 1. napjától novem­ber 30-áig terjedhet, amikor az állam a felvett hitelt köteles visszafizetni. Ez az összeg azo­nos a régi ilyen átmeneti hitel 30 milllió pen­gős összegével. A VI. fejezet a bank ügyletet szabályozó határozatokat taralmazza. A részletes szabá­lyozás nagyon helyesen hiányzik az alapsza­bályból, mert hiszen a modern üzleti élet elég változékony. Ezért ezt sokkal okosabb magá­nak a banknak üzleti határozataiban szabá­lyozni. Itt az alapszabályokban csak annyi történik, hogy a főtanács külön határozata alapján a bank az eddigi üzletágakon kívül más bankszerű ügyleteket is köthet, például felhatalmazás alapján betétüzletekkel is foglal­kozhatik a Nemzeti Bank. Részletezik az alapszabályok, hogy milyen keretek közt és miképpen kell a leszámíto­lásii üzletágat, a lombardhitelit kezelni, és ki­mondják az alapszabályok azt is, hogy három hónapos, illetőleg hat hónapos váltók alapján bonyolítja le a, Nemzeti Bank a váltóleszá­mítolást. Szabályozzák az aláírásokat. Szóval ezek olyan részletes szabályok, amelyeknek felvétele a bank alapszabályaiba szükséges­nek bizonyult. A leszámítolási kamatlábra vonatkozóan na­gyon fontos elvi kijelentést tartalmaznak az alapszabályok, amikor kimondják, hogy annak egységesnek kéli lennie. A 35- cikk kimondja, hogy a bank által nyújtható hiteleknek a kor­mány, illetőiéig a Gazdasági Főtanács [által megálllapított hitelpolitikai elveik és hitelkere­tek szempontjából való elbírálása a bank mel­lett működő hitelvéleményező tanács feladatta. Rendelkezik a tanács összeállítása tekintetében

Next

/
Thumbnails
Contents