Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-70

403 Az országgyűlés 70. ülése 1948nyolóiról. Én feltettem a kérdés*: tisztázzuk, hogy ki a kizsákmányoló falun. Erre egy precíz, határozott választ kaptam arról az oldal" ról, hogy a kulákok. Ha azok, akkor tessék ellenük törvényjavaslatot hozni. (Zaj a parasztpárton. — BORSOS Sándor (pp): És ön szerint kicsodák a kizsákmányolók?) T. Országgyűlés! Én nem állatom, hogy kizsákmányolják a falu népét; nem én állítottam, Pál képviselő úr állította. {Zaj a parasztpárton. — ZENTAT Béla (kp): Magyarországon vannak tőkések és azok mind kizsákmányolók! — Az elnök csenget.) T. Országgyűlés! Én szerettem vo

7

na> ha Pál t. képviselőtársam, mint' a parasztpárt szónoka*, midőn a földművesszövetkezetekről beszélt- nagyon helyesen, és nagyon józanul, egyúttal azt a kérdést is felvetette volna kissé a törvényjavaslattal kapcsolatosan, hogy a földművesszövetkezeíek hogyan tudnak belefolyni ma és hogyan fognak belefolyni a, jövőben a S'Ziövetkezeti kérdésekbe és általában a .magyar nép életét érintő nagy gazdasági kérdésekbe. Ugyanis szövetkezeti törvényünk a 60. és következő szakaszaiban felállította a központi szövetkezeti kamarát, amelynek tagjai lesznek az összes földművessizövetkezetek az országban, tagjai lesznek a Hangyák és így tovább. Most

1

, ez a törvényjavaslat elüia*lasztja a kannára felállítását. De nemcsak ezt mondja ki a törvényjavaslat, hanem azt is> hogy mindazit a szerepet, amely a szövetkezeti kamarának lett volna feladata ós hivatása, kamara felállításáig a kereskedelmi miniszter úr fogja betölteni, ő fogja ezeket a jogokat gyakorolni a jövőben. Kérdem parasztpárti t képviselőtársaim, vájjon... (PÁL József (pp): Amíg nincs kaniara

v addig gyakorol hatja a miniszter!) Képviselő úr 1948-ban vagyunk! Megmondom képviselő úrnak, miért nincs kamara. Azért nincs, mert eiz aztán a foldműves'szö'vetkiezeteknek, tehát a szegény parasztság millióinak igazi autonómiát adott volna- aminek az előkészítése nagy munka. (Nagy zaj a parasztpárton és a kommunstu. párton. — PÁL József (pip): Képviselőtársam, ez nagyon csúnya kijelentés volt! Az államot nem lehet szembeállítani a parasztság millióival, ez pedig az volt!) T. Országgyűlés! Egész szövetkezeti törvényünk alapját az alkotja, hogy a kis szövetkezetek aluliról építik fel a maguk autonómiáját. Magyarországon eddig megalakult 2400 földmívesszövetkezet, így van? A 2400 földmívesszövetkezetet a kormány »a FOK-on keresztül, amely legfelsőbb szerve volt a földmívesszövetkezeteknek, beolvasztotta a MOSzK-ba. Rendben van. A Hangyát is oda olvasztotta be; ez is rendben van, helyes kormányzati intézkedés- Most azonban hogvan fogj'aí gyakorolni a 2400 földmívesszövetkezet és az ugyanannyi Hangya-szövetkezet a maga autonómiáját, a. magta jogai ti Mert, t. Országgyűlés, mi ia szövetkezeti törvényben, a kamarának a legfelsőbb szerv" nek óriási jelentőséget tulajdonítottunk és nagy feladatokat adtunk. így feladatául adtuk azt is, hogy minden törvény javas latot, amely idekerül az országgyűlés elé. meg kell küldeni a kamarának hogv a kajmara szövetkezeti szempontból nézze megf, nyilvánítson véleményt és javaslatot is terjeszthet ide elénk(PÁL József (pp): De minthogy kapitalista intézményé vált, kapitalista javaslatot terjesztet volna ide! — Ellentmondások az ellenzéken.) T* Képviselőtársam, akkor ön most elvágta a ,évi május hó 13-án, csütörtökön. 404 kormány .alatt a fát. (PÁL József (pp): Miért vágtam el? A kamara meglesz!) Mi a szövetkezeti törvényt megszavaztuk, t. képviselőtársam, tehát megszavaztuk a kamarát is; volt idő, egy esztendő alatt a kamarát meg lehetett volna valósítani. Lett volna idő arra is. hogy a 2400 földmívesszővetkezetet a tagok útján felhívják, hogy vegyenek részt a munkában, induljon meg tényleg komolyan a f öldmí vesszővetkezeti élet. (PÁL József (pp): Az álszövetkezetekkel mit csináljunk'? T. Országgyűlési Én megszavazom a törvényjavaslatot, mert helyesnek, szükségesnek Üátom, de ha ,a kacrmány itt hibát, mulasztást követett el. akkor t. Országyűlés szerezzen érvényt ,a saját törvényének. Szerezzünk érvényt a törvénynek ott, ahol valóban a népi demokrácia szabályainak kell érvényesülniöki. Nagyon szeretném, ha t. naraisztpárti képviselőtársaim, akik ma vezetői ennek a hatalmas földmívesszövetkezeti mozgalomnak, ezt a kamarai kérdést nem ejtenék el olyan könnyen és ragaszkodnának hozzá. Tessék megalkotni a szövetkezeti kamarát, és legyen módja a 2400 szövetkezetnek arra, hogy évenként egyszer feljöhesenek a közgyűlésre és képviselhessék itt fent Budapesten a szegényparasztság érdekeit. (Zaj a varasztpárton. — PÁL József (pp) közbeszól-) Ön is megszavazta ezt a törvényt, amelyet én! Az ipari vonaloní ragyogóan ment minden', s ezért engedjék meg, arra. kérjem önöket, hogy a földmívesszövetkezetek vonalán is gyorsabb tempóban menjen a dolog. DEs mé^ vadamat t. képviselőtársam. Ha már egysizer magiadtuk a jogot a földmívesIszövetkezetekneOb hogy beleszól járnak a ka

J mára útján a törvényhozás munkájába... (PÁL József (pp): Ott kisebbségben voltunk! — iSCHIFPER Pál i(szd): A sízövetkezetieknek ma is megvan \s ioguk erre! — Zaj a kormánypártokon.) Miért tetszik ilyet mondani? Ez nyílt beismerés. Ne tegyen a t. képviselő úr olvan kijelentést, hogy kisebbségben vannak! (Nagy zaj 'a parasztpárton. — BALOGH István (md): A hatalom birtokáiblan és kisebbség? — Zaj.) T- képviselő társaim, a szegényparasztok- a középparasztok ebiben a. hazában és e házban többségben vannak. (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: MagávaU szemben! — Zaj.) Az én személyem abszolúte nem érdekes, abszolúte nem fontos- Legyen lojális ön isi i. képviselőtársam, és amikor én itt az önök által is képviselt fotlidimíves szövetkezeteiket támogatni akarom, akkor elvárom, hogv önök tansoljanak és ne szoljainak ellenem. (NAGY Károly (íkp): Rosszul támogatta! — Zaj a kommunista- és a szociáldemoJcratapárfon.) Hozzá vagyok szokva* hogy ha valaki itt tapsol!, akkor önök nem tapsolnak, d(e híát a képviselő úr hivatkozhat a pártfögyelemre- (TÖRÖK István (kp): Ha jól beszél, megtapsoljuk, dlel ilyen zagyvaságot nem!) T. képviselőtársam, w^gvYa.ságot teremtenek az illyen intézkedíéselk. Zagyvaság az, ha zagyva ságnalk mondják az|t» hogv támogassuk a földmáves szövetkezeteket és az autonómia útjián emeljük fel a szegény parasztságot, hogy^ legyen beleszólásai az ország ügyeinek intézésébe; másaik szavunkkal pedilaf azt mondjuk, hogy ezt a jogot bízzuk irá a miniszterre. Bocsánatot kérek: ha ön nem ezt nevezi zagwaságnaík. hanem amit én mondlok, akkor kettőnk között egy fcisi szellemi differencia van! (Élénk tetszés és taps az ellenzéken. — CSILLIK József (kp): A Mpviselő úr beszélt Csonkamagyarorszáfgról! — SCHIF-