Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-70
405 Az országgyűlés 70. ülése 1948- évi május hó 13-án, csütörtökön. 406 FER Pál (szd): Ez neim zagyvaság? — BALOGH István (midi): Ez eigy statisztikai kifejezés! — Zaj.) Ne hozzon engem a t. képviselő úr abiba a helyzetbe, hogy megkérdezzem öntől, hát ez akkor az egész Magyarország? Csonkja ország, csonkák vagyunk. (Zaj.) Az én szerény kérésem az országgyűléshez:, de különösen a kormányhoz a következő. Miután látom azt, hogy a kereskedelemügyi jminiszter úr nagyon jó kereskedelemügyi miniszter. (VÉRTES István (md): Ezt tagadoim!) de a földimíves szövetkezetek és általában a szövetkezeti kérdés a MOSzK-nál vari, az foglalkozik a magyar mezőgazdaság problémáival, és miután itt késedelmet látok az alkotásokban, ezért szükség van arra, hogy egy külön szövetkezeti emberre bízassák a szövetkeizeta probléma, de annak intézője legyen szövetkezeti ember, aki egy életet töltött el a szövetkezeteikbem (Felkiáltások a szociáldemokratapárton; Szövetkezeti ember!) ezért bár a miniszter úr is nagyon kiváló ember, de mégis szükséges elválasztani a kereskedelmet és a szövetkezeti ügyet egymástól. Válaszuk el, t. Országgyűlés, a kereskedelem és a szövetkezeteik, ügyét egymástól. Ez két különböző _ világ mert látjuk... (NÁNÁSI László (pp):_ Ön lesz a szövetkezeti ember és Vértes képviselőtársam majd ia kereskedelmet képviseli! — VÉRTES István, (md): Mindenki a saját véleményét nyilvánítja!) Éz nem egy dogmatikus páirt, mi nem tekintélyekbe kapaszkodunk, mi nem dogmákat tekintüník alapnak (RUDAS László és mások a kommunista párton; A lényeget!), hanem a lényeget. (Derültség.) A lényeg pedig az, hogy a tudás mellett gyakorlati érzék ós készség a nép érdekében van ebben a pártbain. (Mozgás és zaj. — Az elnök csenget.) Nem is gondoltam, hog-y ez a kis eszmefuttatás ilyen nagy visszhangot és érdeklődóst fog kelteni a i Országgyűlésben. Én csak arra kérem a t. kormányt és kérem a kormányzópártokat is, iakik Láthatják ennek a törvényjavaslatnak a gyönge oldalát, láthatják, hogy a földmíveisszövetkezetekkeil halogatás történik az autonómia érvényesülésének rovására, segítsenek ezen. Tudom, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr el van foglalva és ezer más gondja van a kereskedelemmel ós más hasonló dolgokkal kapcsolatosan, és. ezért megint azt kell mondanom, válassza szét a kormány a két szektort egymástól és lehetőleg olyan szövetkezeti minisztert jelöljön ki, aki'-.-.. (Felkiáltások a kommunistapárt soraihói: Dénest! Az szakember! — VÉRTEiS István (md): Egészen jól megfelelne!) T képviseilőtársani az én nevemet ne említse, mert ön jól tudja, láthatja azt, hogy én soha semmi nem akartam lenni, nem is akaróik életem végéig. (Egy hang a kommunistapártról: Nem isi lesz!) En egyszerű közkatonája, akarok lenni ennek a demokráciának, amelyet életem végén megértem, de nagyon fontosnak tartom azt, hogy az új szövetkezeti miniszter olyan ember legyen, aki ismeri a matgyar földet, a magyar föld népét, ismeri valóban a szegényparasztságot, ismerni a földműnk ás ságot. sőt, isimeri a féUkulálkokat is, vagyisi a húszholdiasokai. (RUDAS László (kp): Hogy ellágyult!) Ha a (kormány megvalósítja ezt, én bízom abban, hogy még ©mellett a törvényjavaslat meilett is a szövetkezetek ügye erélyesebben és gyorsabban fog előrehaladni, a törvény javaslatpt pedig elfogadom. (Taps a magyar demokratapérton. — Mozgás és zaj a paraszt párton. — BORSOS Sándor (pp): Ismerjük ezt a kritikát!) ELNÖK: Kíván-e még valaki általános iságban hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó urat illeti a< szó. i BARCZA SÁNDOR (szd) előadó: Igen t. Országgyűlés! Méltóztassék megengedni, hogy a magam és a lengyel-magyar gazdasági szerződés végső befejező 'tárgyalásait végző Rónai kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter úr nevében egy pár szóval összefoglalnassam az elhangzottakat és hozzászólhassak ehhez a vitához, amelyben a felszólalók nem ragaszkodtak mindenkor pontosan a tárgyhoz. Először is Kisházi képviselőtársam beszédével kell foglalkoznom, aki visszatérve a költségvetési vita során elhangzott felszólalásárai, ugyanazokat a kifogásokat mondotta cl most is, mint a költségvetési vita során. Első kifogása volt az, hogy a szövetkezeti hálózatot felülről építjük lefelé. Igen t. Kisházi képviselőtársammal szemben tagadom, hogy ez így volna ós az, aki a magyar szövetkezeti mozgalmat az elmúlt három esztendő alatt tanulmányozta ós a szövetkezeti törvényt alaposan ismeri, tisztában van azzal, hogy ez az állítás téves. A szövetkezeti mozgalom alulról épült fel és a szövetkezeti mozgalomnak alulról való demokratikus felépítésére lehetőiséget, sőt parancsoló irányítást írnak elő a szövetkezeti törvény rendelkezései. (Elnök: IMPLOM FERENC. — 12-09.) Tökéletesen igaza volt Jócsik államtitkár úrnak, amikor a múlt esztendőben előterjesztett módosítással kapcsolatban bejelentette az országgyűlésnek, hogy a mi szövetkezeti törvényünk olyan tökéletes egész* amelyet Európa többi országainak szövetkezői is átvettek azért, hogy ezt a maguk szövetkezeti törvényeinek kialakításánál felhasználják. Ha tehát ez így van, — mint ahogy így van, mert hiszen a külföldi szövetkezetek erre vonatkozó nyilatkozatai ezt fényesen igazolják —• akkor nem lehet azt mondani, hogy szövetkezeti mozgalmunk nem alulról felfelé, hanem felülről lefelé épül. Nem vitás azonban az, hogy bizonyos mértékben kell irányításit gyakorolni a szövetkezeti mozgalom fejlődésére a szövetkezeti mozgalom ellenőrzésével addig is, amíg a demokratikus szövetkezeti mozgalom nevelő hatása kipusztítja azt a fasiszta, azt a kapitalista ideológiát, amely bizonyos mértékben még ma is megfertőzi szövetkezeti mozgalmunkat. Bevezetőmben elmondottam, hogy a fdsziaibadnlás utáni szövetkezeti mozgalom kétirányú volt. Az egyik a felszabaduló erők, a ráutaltak, a kisegyedek tömörülése a gazdasági szükségszerűség következtóbenj a másik pedig egy^ mozgalom, amely kapitalisztikus hajlamokból kifolyólag az előnyök felismeréséből elindult álszövetkezetek alapítására. Ha tehát Kisházi igen t. képviselőtársam kifogásolja, azt, hogy a szövetkezeti minisztérium bizonyos mértékben felülről irányítást gyakorol a szövetkezetig igazgatásra. — vonatkozik ez a politikai irányításra ,is — 'akkor az ő szempontja az, hogy hagyni kell az alulról felszabaduló erőket olyan irányban fejlődni* amilyen irányban azok fejlődni akarnak. Ha viszont Kisházi képviselőtársamnak nem ez az álláspontja, akkor méltóztassék belenyugodni abba, hogy addig, amíg a demokratikus átalakítás meg nem történik a szövetkezeltü mozgalom terén is, bizonyos felülről való 26*
