Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-70
397 Az országgyűlés 70. ülése 1948az már nem szövetkezeti ember, szerintem túl* zott demagógia, A szövetkezett! szakértők az dlantult évtizedekbein úgy vezették a 15—20 éves onultra vífiszatdkiinito szövetkezeiteket, hogy az nagyon is tetszett a nagytőkéseknek, a nagybirtokosoknak (CZÉH József t (pp): Wünseher iis szakértő volt!), mivel az ő érdeküket szol" gálták ki- Egy biiztos: a mostani szövetkezeti vezetők ezeket az érdekeket eohasem fogják kiszolgálni. Éppen ellenkezőleg, képviselőtársaim: a tanfolyamok és maga a gyakorlati élet egyre nagyobb számban nevelnek ki olyan de" mokratikns •szövetkezeti vezetőket, akiknek kezében a szövetkezetek felvirágzása biztosít" ható. (RÓNASZÉKI Lajos (dn): Addig elpusztulnak a szövetkezetek, aimíg eizek meg" tanulják! Ea a baj!) Nyilvánvaló, hogy szövetkezet és szövetkezet között különbség van. (LUKÁCS Vilmos (nd): Ügy van! Van álszö vetkezet és igaizi szövetkezet!) Erre is rá fogok térni, képviselőtársam. (RADOCSÁNYI Ferenc (szd): Varjúik meg a végét!) A kapitalizmus szövetkezeteit nem tekinthetjük szövetkezeteknek a népi demokrácia szempontjából. A szövetkezeti törvény azonban nem tett ilyen elhatárolást: megkülönböztetett álszövetkezeteket. ugyan" akkor viszont azokat a szövetkezeteket, amelyek a, törvény értelmében nem rendelkeztek azokkal a. jegyekkel, amelyek álsizövetkezetekké tették volna 'őket de valójában kapita" lista szövetkezetek voltak, szó^ nélkül meghagyta, hagyta őket virágzani és élni. Mi tehát az álszö vetkezetekn él kétféle eso" portosítást is teszünk. A mi szempontunkból egyformán álszövetkezetek azok a szövetkezetek, amelyek a konjunktúrát használták ki a mostani időben és ezért alakultak meg* de álsízövetk ez eteknek tekintjük azokat is, amelyek a kapitalizmust szolgálták idáig és az a szándékuk, hogy továbra is azt csinálják. (RÓNASZÉKI Lajos (dn): Azokra nincs is szűk" ség! — Egy hang a } ommunistar>árton: Például! — Zaj) Ezeknek kiirtására természetesen most már, a népi 'demokrácia győzelme után végre teljes mértekben sor kerülhetett. Nyilvánvaló azonban, hogy a kamarai választásokat nem lehetett megtartani (Egy hang a női táboritól: Sajnos!) addig, amíg álszövetkezetek" kel. a kapitalizmus szellemét és gyakorlatát továbbvivő szövetkezetőkk'jl kellett számolnunk, mert különben olyan intézményt építettünk volna ki, amely szövetkezeti életünket nem előre vitte volna, hanem legjobb esetben is fejlődésében meggátolta volna. (GERENCSÉR György (kp): Ezért sajnosl) Szövetkezeti életünknek a kapitalista elemektől valló megtisztítása után kormányzatunk már nyugodt szívvel létrehozhatja azt a szervet, .amely a szövetkeztek fielli&ő vezetését kélzben I tudj a tartani. A javaslatnak tehát fontos rendelkezése az, hogy szövetkezeti életünk rendezésére időt ad és a fcamarai választások kérdését leveszi a napirendről addig is, amíg szövetkezeti életünk minden területen rendeződik. A való élet mutatta meg azt, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetségének kérdését nem lehet olymódon rendezni, mint ahogy azt a, szövetkezeti törvény előírta. Azok a feladatok, amelyek a hároméves terv keretén belül a kiisiiparosokra várnak, szükségessé teszi, hogy önálló központot építhessem ki és ennek segítségével erőinket a terv végrehajtására minél hatékonyabban összpontosítsák. Az a, rendkívül sikeres ankét, amelyen ezt a kisiparosok el%i május hó 13-án, csütörtökön. 398 határozták, mindennel döntőbben bebizonyította, hogy a törvényalkotásoknak a való élet tényeivel állandóan párhuzamosan kell haladniuk. Ez a központ ugyanakkor még hatékonyabban elő fogja segíteni azt, hogy kisiparosaink termelése fejlődjön és ezzel saját életszínvonaluk, valamint a nemzeti élet színvonala is emelkedjék. (LUKÁCS Vilmos (md): Hitel kell azoknak!) Az előttünk fekvő törvényjavaslat az ifjúsági szövetkezetek kérdését is felveti. Nagyjelentőségű intézkedés ez és előreveti a gyakorlati oktatáson keresztül a isaövetkezeti elméleti oktatást, amint ezt \az indokolás megállapítja. Ugyanaíkkor azonban ifjúságunk munkaerejét a szövetkezeti feladatok elvégzésébe is bekapcsolja és ezzel a szövetkezeti fejlődést komoly lépéssel lendítheti előre. Az ifjúsági szövetkezeti mozgalom, annak ellenére, hogy a szövetkezeti törvény nem tartalmaz vele kapcsolatban intézkedéseket, élő mozgalom és egységes ifjúsági mozgalom irányítása mellett, nem pedig annak a mozgalomnak irányítása mellett, amelyről képviselőtársam beszélt, végez igen eredményes és a jövő szempontjából nagyhatású munkát. Az, ifjúsági brigádok bekapcsolódnak *a. mezőgazdasági munkába és a földmívesszövetkezetek munkájába, ami máris nagy gyakorlati eredményeket hozott. Helyeseknek kell tartanunk tehát a törvényjavasikt ama rendelkezéseit, amelyek megkönnyítik a szövetkezetek alakulását ós meggátolják azokat a bürokratikus gáncs vételieket, amelyeknek különösen a földíinívesszövetkezetek eddig annyi oldalról ki voltak téve. Akik ellenségei voltaik, haladásunknak, hajuknál fogva előrángatott okok miatt gátolták meg földmívesiszövetkezeteink megalakulását, cégbejegyzését ós iparengedélyhezjutását. Végeredményben tehát az előttünk fekvő javaslat arra ad lehetőséget, hogy szövetkezeti hálózatunkat a népi demokrácia követelményeinek megfelelően kiépítsük- A törvényi avaslat benyújtását megelőző szövetkezeti ankétok, megbeszélések világosan megmutatták, hogy a javaslat elfogadása, után szövetkezeti életünkben döntő jelentőségű lépések történnek demokráciánkban. Nem utolsó sorban következtethetünk erre a Masrvar Dolgozók Pártjaiénak programnyilatkozatábó 1 , amely szintén döntő súllyal ruházzP fel a földmívesszövetkezeteket. A törvényjavaslat ennek a változásnak a kiinduló Dontja és jelentőségét ez adja meg. Éppen ezért a Nemzeti Függetlenségi Front pártjai és a magam nevében ,a javaslatot örömmel elfogadom. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon és a magyar demokrakr pártorh) v ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül 1 ? SZABÓ PIROSKA jegyző: Dénes István! DÉNES ISTVÁN (md): T. Országgyűlés! A szövetkezeti kérdés ennek a tör vény j'a vas latnak foirmájában naivon hamar került megint a parlament elé- (Zaj és mozgás a tiowimunistapárton. — Ralijuk! Halljuk!) A múlt országgyűlés tae-jai bizonyára emlékeznek arra. hogy a szövetkezeti törvény javaslat mondjuk 40 oldalból állt és ahhoz 60 oldal kiigazítás és -Javítás csatlakozott Ez volt az aránv. (SCHIF FER Pál (szd): Nem jó az arány!) Az arány körükéiül az volt. hogy jó volt benne e^har-
