Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-70

399 Az országgyűlés 70. ülése IMS. miadrósz és ros-'iz volt benne kéthaxinadrész, A bizottságnak és a plénumnak azzal kellett eltöltenie az idejét, hogy végig átvegye az egészet éa rámutasson arra. hogv törvényt így .alkotni Magyarországon ebben a parlamentben nem szabad többé. Ez a törvényjavaslat is annak a gyors munkának a folyománya, amelyet akkor végeztünk. Én, mint ,

a szövetkezeti eszme híve, természetesen magát a törvényjaslatot elfogadom, de mint régi parlamenti embernek kötelességem rámutatni arra: kormányunk a jövőben óvakodjék attól, hogy ilyen 'nagyfontosságú, nagyhorderejű ós — mint Pál t. képviselőtársaimtól hallottuk — döntő jelentőségű kérdésiben így alkossunk törvényt. A hét elején kaptuk meg ugyanis a javaslatot, tegnap, előtt délben letárgyalta a bizottság; ma már itt tárgyaljuk. (BALOGH István (md): Gyorsforraló-parlament!) Ez «i törvényalkotás komolyságának rovására megy, mert higyjék el nekem azt, amit a múltban is mondottam, a törvényszerkesztés, törvényalkotás valóságos művészet a gondolatok megforniulázásában. a nyelvben, mindemben. Nem tanácsolom tehát, hogy a jövőben kövessük ezt a szokást és elfuseráljunk törvényjavaslatokat. Nincs értelme ennek, mert láthatjuk az eredménvt. (Zaj és közbeszólás a parasztpárton.) T. Képviselőtársam, önnek igaza van, Én a múltban a reakcióval szemben álltam, tehát, ha valakivel szemben ön ezt felhozhatja épnen velem szemben nem teheti. (Közbeszólás a szociáldemokratapárton: Most átkerült oda! — RUDAS László (kp): És honnan jobb ®' kilátás? — Zaji) Mint mondottam, magam a törvényjavaslatot elfogadom. (LUKACS Vilmos l(md): Ez csak nem baj? — Derültség.) Kénytelen vagyok azonban foglalkozni a felszólalóknaJk néhány kardinális kérdésével. Amint hallottam, Kisházi képvisel őt ár sam azt kifogásolja a földmívesszövetkeizeteknél, hogy nem a spiritualizmus, nem'a sízeHem érvényesül azokban, a másik oldalon pedig azt hallottam, hogy a matéria, a materializmus a fontos. Úgy látom, a\ vitai ebben a pari a mentben a bal- és aiz ellenkező oldal között akörül mozog, hogy a szieülem, vagy pedig a matéria érvényesülj ön" e. (Zaj.) t Az én megítélésem szerint tévednek azok. akik a szellemért! állítják oda mindennek a forrásául. De tévednek azok m, akik mindenben a maitériát állítják oda. (Zaj.) Az anyag és a szellem ugyaniig nem kettő, hanem egy, az anyag elválaszthatatlan a, szellemtől. (RUDAS László /(kp): Látszik, hogy maga nemcsak íszö" vetkezeti ember, hanem filozófus is.) Micsoda-? ÍRUD.A S László (kp): A világ legnagyobb filozófusa! Megoldott egy kérdést,, amelyeit már háromezer év óta nem tudnak megoldani! — Derültség-) T. képviselőtársam, engedje meg, én ezt azért mondom el, mert eiz a meggyőződésem. (RUDAS László j

(kp): Milyen har mar megoldotta!) De figyelmezitetem önt, ho<?-v például Sztáliinniatk is ez az álláspontja. (RUDAS László (kp) tagadólag int.) Képviselő úr ne rázza a fejét, először olvassa el, azután, ha elolvasta, beszélhet vele. (Derültség.) Sztálin azt írja a történelmi mateoalizmussial kapcsolatosan, hogy az anyag legtökéletesebb kifejlődése, legmagasabb megnyilvánulási formája a szellem. (RUDAS László (kp): Ne ha" évi május hó 13-án, csütörtökön. 400 misítson) Nem voltam elkészülve képviselő úr arra, hogy ön tájékozatlanul jön ide és veiLem szemben próbál vitatkozni. (Taps és derültség a magyar demokrabapárton és a néppárton.) Ha ezt tudom, akkor elhozom Sztálinnak a füzetét ide. Tehát én is ezen az állásponton vagyok. (SCHIFFERJ Pál (szd): Rosszul idézett! — Közbeszólás a szociáldemokratapárt soraiban: Olyan füzet nincs amelyben eiz benne van! — Zaj. — Az elnök csenget.) Káosz és zürzfavar uralkodik tebben a kérdésben, (Közbeszólás a kommunistapártról: Csak önnél!) még a képzett embereknél 3is. El akarják választani az anyagot a szellemtől és a széllemet a

z anyagtól. Mindez zűrzavart és káoszt teremt a .szellemi életben éppúgy, mint a materiiáilis életben. (RUDAS Láisizlió (íksp): Beszéljen a szövetkezeitekről!) A kettőt az én meggyőződésem sízerliinit, elválasztani nem lehelt. (Zaj, — Rudas László (kp) felé:) Önnek pedig ajánlóim,, vegye tSzitálin könyvét a kezébe. (Derültség-) T. Országgyűlés! Pál t. képviselőtársam nak tökéletesen igaza van abban, hogy a szövetkezeti eszme elterjedése, ,a szövetkezetek felállítása valóban haladást, fejődést jo'eut, a társulás folyamatát jdenti az embereK: között. Nem lehet elvitatni, hogy ennek ebben az országban tényleg azon az alapon kell megtörténnie, hogy maga a nép tartja kezében a társulás, az egyesülés folyamatát, a termelés fokozása érdekében és mindenféle szempontból. Amilyen nagy nevelő hatása van ennek és amilyen gyarapodást, feljődést, haladást jelent kétségtelenül a szövetkezeti tagok szempontjából, éppen olyan hiba azt állítani, amit ma mint panaceát, orvosszert, megváltás^ általában szoktak állítani- hogy a szövetkezetek általános elterjedése meg fogja oldani a központi problémát. Nem fogja megoldani. Mert mi a központi probléma? A munkabér emelése' a munkás kizsákmányolásának meggátlása, az egyre általánosabbá váló szegénység megszüntetése. (VÁGVÖLGYI Tibor (szd): Az elszegényesedés problémájában benne van a szövetkezeti probléma!) Én is azt mondom, hogy a szövetkezetek terjedése jó hatással lesz és haladást jelent. Kétségtelen dolog, hogy a szövetkezetek (keretébe tartozó tagok anyagilag, fejlődni, gyarapodni főárnak. De t. kép viselő társam, őn mint szocialiífta tudja, hogy a szövetkezetekbe nem tartozhatik bele az egész nép. (RUDAS László (kp): Dehogy nem! Mondjon egy újabb Sztálin idézetet!) T. képviselőtársam, ne vegye rossznéven, ha például veszek égy földmíves szövetkezetet. A földmívesszöveíkezetben a társuló íöldmlves tagok fogják elvégezni a munkát, ők fognak dolgozni. De t. képviselőtársam, a földdel rendelkező földmíveseken kívül Osonikamagyarországon van még 700.000 nincstelen földmunkás család, akiknek egy talpata'tnvi földijük sincs. Ezekkel mi fog történni? (MŐNUS Illésné (szd) közbeszól. — Zaj.) Azok is fognak részben alkalmazást találni a javuló- fejlődő, többet termelő szövetkezetek keretén belül. Ez kétségtelen dolog, de a szövetkezetek nem tudják őket állandóan felszívni. (RUDAS László (kp): Mi aiz, hogy Csonkamagyarof* szag?) mert nem szívhatják fel az egyre szaporodó nincsteleneket. Már pedig t. Országgyués, mi a földeket el daraboltuk Magyarországon. r Leheti ugyan még földosztás^ mond1 juk, egészen az öt holdig, (Zaj a kommunista-