Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

343 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. 344 éppen a szegényebb nép-osztály érdjeikéiben fel" hívom |aa ig"en t- képviselő úr figyelmét arra, hogy szegénységi bizonyítványt — ezt nem­csak ma * tapasztaljuk, hanem már régebben is tapasztaltuk: — csak olyan ember kaphatott, aki először nem keresett többet, mint 90 pen­gőt, azután ezt az összeget felemelték 150 pen­gőre, — akinek nem volt vagyona, az usrvan kapott vagyon taülansági bizonyítványt, de ez nem jogosította fel arra, hogy pártfogó ügy­védet kapjon — és ennek a következménye az, volt, hogy egészen szegény sorsban élő embe­rek nem tudtak pártfogó ügyvédihez jutni. A másik dolog pedig az, hogy ,a pártfogó ügyvédet eddig az ügyvédi kamara ren­dlelt© ki. Ennek az, volt ia. következménye, hogy fél év is eltelt, amíg a bíróság határ napot tudott kitűzni, (Közbekiáltások a ki& gazdapárton: Igaz!) mert először a kamarával kellett levelezni a pártfogó ügyvéd kirende­lése iránt. (LUKÁCS Vilmos (md): Elmteint &• kamarához, rögtön megkapta! — Egy hang a magyar demokrata pártról: Aznap elvitte haza!) •Sokkal egészségesebb az, hogy a bíró, aki látja a pert és tudja, mire van szükség, ren­deli ki az ügyvédiét. És nem ellentmondás a 26. §-níak az a rendelkezése, amely a pártfogó ügyvédek névsorának összeállítását és bekül­dését írja elő, mert^ ez annyit jelent, hogy a kamarának beleszólása van abba. hogy kiket rendeljenek ki pártfogó ügyvédeknek. Ez te­hát ismét a kamarai autonómiának tett ked­vezmény. Végül a képviselő úr kifogásolja, hogy a javaslat megszünteti a házasiságvédői intéz­ményt Nem szállok vitába arról, — azt hiszem, ia törvényhozásról Van szó, nem kell tehát erről vitatkoznom — vájjon eiz a rendelkezés ebbe a javaslatba való-e vagy sem. de beszél­nünk kell arról, hogy ez az intézmény meg­érett-e a megszüntetésre vagy i?em. (Közbe­szólások a magyar demokratapárton: Meg!) A harmincas években volt egy irányzat, — a képviselő úr éppen olyan jól tudja, mint én. hogy honnan indult ©1 — amely nem azt akarta, hogv asz erkölcsös házasság lehetőleg fenintartasiséik, hanem f hogy a házassági bontó­pereket nregnehezítsék és ehhez különböző ilyen kis tyúkszemre-lépéseket csinált az ak­kori törvényhozás. Amellett, hogy helyható­sági bizonyítvánnyal igazoltaik az állandó együttlakás helyét és a különélés idejét, még közjegyzői tanúsítvány is kellett, amivel min­den közjegyző minden házassági perben to­vábbi 28 pengőt kapott, azonkívül iá, meg­hatalmazásokat közjegyzői hitelesítéssel kel­lett ellátni (ALVINCZY Imre (md): Most is úgy van!) — de ez. akkortól keletkezett — ós a harmadik intézkedés az r volt, hogy beiktatták a házasság védői intézményt. Azt mondja a képviselő úr. hoa'V a 77. § a) és a 80- § a) pontjára alapított bontóperekben szükség van a házasságvédőre. A képviselő úr ügyvéd; valószínűleg válóoereket is vitt, Fel­tes7em a kérdést: mit tudott meg a házasság­védő a bontóperbenf A 77. § iái) nontja esetében az alperes is hozzájárult a bontáshoz és akkor semmi olyan körülményt nem tudhatott meg a házasságvédő- amélivel megvédhette volna a házasságot, (Uay van!) mert ebben az eset­ben semmi egyéb nem törént, mint hogv &z al­peres s-zt mondta: kérem, én úgysem megvek vissza a felpereshez: a 80. § a) pontja esetében pedig a házasság .legjobb védőié az a? alperes. aki nem akar elválni. (BENCZE Imre (kg): így van!) Ezekben az esetekben odaültetni még egy ügyvédet (Közbeszólás a magyar denw kraiapárton: Az ügyvédje mellé!) és minden tárgyalásért — nem tudom most ~ mennyi a táre-yslási díj (VARGA László (dn): 80 forint!) — még egy tárgyalási díjat megállani tani: egyrészt a felek megterhelése másrészt nedig ez odavezetett, — és ez mutatja a legjobban & háziassáffvédői intézmény felesleges voltát -v hogv sem a bíróság, sem a házasságvédő nem vette komolyan ezt az intézményt. Észszerűen az történt, hop-y a tárgvalás megn vitásakor a házasságvédő bement és azt mondta: bíró úr itt vagyok — és másnap reggel nira" bement és aláírta Ü tárgyalás iesrv^őkönvvét. (Közbekiál­tás a kisaazdapártról: Szóró 1 ! szóra ísrv van!) Isen t. Ors-ráffErvíílés! Ne csináljunk tréfá­kat. Ez nem e!vi kérdés Egyszerűén arról van szó. hoffv ez az intézmény becsúszott a mg" rendünkbe és ki kell onnan haióznb (Kt>z~ bekiáltás a maayár' demokra.tar>árton: Helvesí Eelesleaes!"* Azt hiszem hopv ^ sürffős kérdé; seket ez a ia vaslat teljes mértékben megold ja. Azokat az age-álvokat amelvek felmerül­tek- trondo'oin. s.'kerüH eloszlatnom, és kérem a t. Orsráfrírvűlést. méltóztassék a javasVitot ál talánossálban a részletes tár<rvalás alánjául elfoeadm*. (Élénk taps a kormánypártok sorai­ban vfil.am.int o maaitctr demokratanárton. a ra^ikájjsruárfon és a no^nán dem.okr t/i/oárton.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az ügyvédi rendtartásról szóló 1937:IVtc-módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényiavaslatot a bi­zottság- szövegezésében általánosságban, a részletes tárg-yalás alánjául elfogadni? (Igen!) Kimondom a határozatot, hos-v.az országgyű­lés ia törvényjavaslatot a bizottság szövegeze" seben általánosságban, a részletes tárgyalás alapiául elfogadta­Következik a törvénvjavaslat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a törv^ r )via' ír /°' P üat iM/m-ót felöl vasúi. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a tör vény javaslat cinnél, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfoaad — Felolvssn az 1. §-í). ELNÖK: Az 1. Vhoz senki feliratkozva nincs. A vitát bezárom. Az előadó úr kíván szólni. ....... \ FARAGÓ GYÖRGY (szd) \ előadó: T. Or­szággyűlés! Javaslom, hogy a törvény javaslat 1. §-ának jelenlegi szövege a szakasz (1) bekez­déistekémjt jelöltessék meg, ésiiiai szlafeasz a kövteit­kező új bekezdéssel egészíttessék ki: »(2) A? üsryvédi rendtartás 20. §ának (4) bekezdése ak­ként módosítltaitik^ihogy- a. választmányi tagoík száma, ha a kamara tagjainak száma 500-náí kevesebb, tizenkettő, ha pediff a kamara tagjai­naik szarnia 250-nél kevesebb, ikiilenc«. Kérem, hogy a szakaszt a javasolt módosí­tás szerinti szövegben méltóztassisnak elfogadni. ELNÖK: A t-máeskozást befejezettnek nyil­vánítóul, (BENCZE Imre (kg): A miniszter úr hozzájárult — RIES István miniszter: Igen!) Következik a határozathozatal.! Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-& az 1. $-t a bi­zottság szövegezésében, szembi?n az előadó úr által javasolt módosítással elfogadni'? (Nem!) Kimondom a határozatot, hogy az 1. $-$ az or-

Next

/
Thumbnails
Contents