Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

345 Az országgyűlés 68. ülése 1Ö48. szággyűlós ,az előadó úr által javasolt módosítással fogadta el-; Következük ia iö rvóny javaslat j 2. ^'ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyzi) (felolvassa a törvényjavaslat 2r—ll* §-ait, amelyeket az orszcgszággyűllés hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 12* §-*•) ELNÖK: Minthogy Lukács Vilmos képviselő ár módosító Indítványát visszavonta, a szakasz meg" nem támiadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik &< 13. §.; Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a 13. S-t). ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. FABAGÓ GYÖEGY (szd) előadó: T. Országgyűlés ! Javaslom, hogy a törvényjavaslat 13. §"ánalk (2) bekezdés ében: a második ós negyedik mondat az alábbi szövegezésben vétessék fial a javaslatbai, A második mondat (olvassa): »A tanács elnökét és légy tagját az országos bizottság működésének tartamára az igaziságüfgyminiszteir nevezi ki három tagját pedig müködóséneik tartamára tagjai sorából titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel az Ügyvédi Kamarák Országos! Bizottsága vá~ la,sztja«. A negyedik mondat helyébe pedig a köve^ kező szöveg vétessék fel (Olvassa): »Az elnököt akadályoztatása esetén a>z igazságügyminisztcr által kinevezett tag, illetőleg póttag helyettesi ti«. Kérem, hogy ,a szakaszt az általam javasolt módosítással méltóztassék elfogadni. ELNÖK: A vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, j méítóztatik-e a 13. §"t a bizottság szövegezésében elfogadni, szemben Pongrátez. Tibor képviselő úrnak az előadó úr által is magáévá tett módosító indítványával? (Nem!) Kimondom a határozatot, hogy a

K országgyűlés a 18. §"t Pongrácz Tibor képviselő úr módosító indítványával fogadta el. Következik ai 14. §- Kéreim a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felöl vásni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a tÖrr vényjavaslat 11—27. szakaszait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — (13.00.) Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik^ az elhagyott javak kérdésének rendezéeéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám> a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a nemzeti parasztpárt jelentett be szónokot, mégpedig BQOBOS Sándor országgyűlési képviselőt. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Barcza Sándor előadó urait illeti a szó. BAECZA SÁNDOE (szd) előadó: T. Országgyűlés! Az előtttünk fekvő törvényjavaslat célja a_ második világháború egyik méreteiben és jelentőségében nagyhorderejű maradványának végleges likvidálása. Az ötéves háború és a fasiszta őrület által okozott sok szenvedés és pusztítás súlyos megpróbáltatást jelentett a magyar népre. A harctereken elszenvedett súlyos veszteségek, a baloldali évi május hó 11-én, kedden. MB magatartásuk* vagy származásuk miatt üldözöttek elburcolása, nagyrészüknek elpusztítása, a lakosság egy részének megfélemilítéssei, hazug popagandával menekülésre kényszerítése személyi vonatkozásban, iái Háborús események, a fasiszta- német és nyilas rablók esztelen intézkedései pedig vagyoni vonatkozásban valósággal az örvény szegére sodorták az országot. A felszabadulás után az itt vázolt körülmények következtében igen sok vagyontárgy váit gazdátlanná. Egyrészt azért, mert a tulajdonosok elpusztultak, a® örökösök pedig erről nem tudván, nem tudtak intézüedni a vagyontárgyak kezelése tekintetében, nem vehették át az ittmaradt javakat; sok esetben maguk az örökösök is teljesen kipusztultak es így nem voit senki- aki ezeket a vagyontárgyaidat átvegye; másrészt pedig azért, mert bar a tulajdonos életben maradt, de vagy szándékosan, vagy kényszer következtében az ország területéről eltávozott esetleg ii.iüiíogságba esett és így akadályozva volt a vagyona íeletti rendelkezésben. Azdly módon g-azdátlanná vált vagyoncargyak igen jelentős értéket képviseltek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a háborús események folytán milyen rengeteg érték pusztult el az országban, illetőleg ment veszendőbe. A gazdátlanná vált vagyontárgyak megmentéséhez, az ország újjáépítésében való felhasználásához, a termelés rendjébe való beillesztéséhez tehát országos érdekek fűződtek. Ezeknek a szempontoknak a felismerése vezette a felszabadulás után az ideiglenes nemzeti kormányt, amikor még Debrecenben kiadott rendelkezésével gondoskodott az Elhagyott Javtak Kormánybiztosságának felállításáról, kötelezővé tette a gazdátlanná, íiietőiieg elhagyatottá vált vagyontárgyak bejelentésót és egy később kiadott rendeletbe] szabályozta a kormánybiztosság működésót, az elhagyott javak kezelését és hasznosítását. Ez a szabályozás, amelyet egyébként a kormányzat a változott viszonyoknaik és a leszűrt tapasztalatoknak megfelően időnkint módosított, természetesen osiak átmeneti intézr kedés volt és azt célozta, hogy ezek a gazdátlanná^ vált javak megőriztessenek, az ország érdekében megfelően hasznosíttassanak, és bár nemzetgazdasági szempontból mindem hibája mellett felbecsülhetetlen jelentőségű volt, mégsem tette lehetővé ezeknek a vagyontárgyaknak teljes mértékű ós a közérdeknek legjobban megfelelő felhasználását. Ezért vált szükségessé ennek a kérdésnek mielőbbi végleges rendezése. Ez a rendezés időben is aktuálissá vált Aktuálissá vált. mert ,a felszabadulás óta eltelt három esztendő alatt a hadifoglyokat kivéve mindenkinek módjában volt hazatérni, és arról, aki nem tért haza, jogosan feltételezhető, hogy nincs már az élők sorában vagy nem kíván a demokratikus Magyarországra visszatérni. Természetesen nem vonatkozik ez a megállapítás a Szovjetoroszoriszágban iévő hadifoglyokra, de az ő hjazatérésük hiánya nem indokolná a kérdés egyébként annyira kívánatos és szükséges rendezésének mellőzését különösen akkor ha figyelembe vesszük, hogy a hadifoglyok érdekei különj szabállyal maradéktalanu] megvédhetők. A kérdés végleges rendezését earébként szükségessé teszi iai

z a körülmény is, hogy az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának működésével szemben felmerült bizonyos és nem