Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

341 Az országgyűlés 68. ülése 1948. fegyelmi ügyében megbízik az igazságügyminisztérium & Kúria kisebb fegyelmi tanácsának az ítéleteiben, de nem bízik meg az ügy" védek ügyében? En megmondom nyíltan a képviselő úrnak: nem bízunk meg- bemne a bírók fegyelmi ügyében sem. és ezért készül az igazságügyminisztériumbsn a bírói fegyelmi eljárásról szóló új törvényjavaslat; mert tudnék mutatni a képviselő úrnak olyan ítéleteket, amelyek ellen minden demokratikus emberi jogérzéke tiltakozik, és tudnék mutatni a képviselő úrnak olyan ügyeket, amelyekben a fegyelmi bíráskodás évekig; tartott el azért, mert volt valami, amit el kellett kenni. Ezt meg kell itt az országgyűlés plénuma előtt mondanom. Igenis, nem bízunk benne és teljesen át fogjuk alakítani a bírák elleni fegyelmi eljárást is>. (VARGA László (dn): A bírák voltaik rosszaik, nemi az intézmény!) Ha pedig ez így va,n, akkor ne tessék rossz néven venni, ba <a tapasztalat alapján az ügyvédi kar érdekében — mert ismétlem, az úgyvédi karinak is érdeke a fegyelmi bíráskodás — nem tartottuk előnyösnek, nem tartottuk helyesnek az ügyvédi tanács további fenntartását, mert azt tapasztaltuk, hogv éppen azokban KIZ ügyekben, amelyek összefüggésben vannak az ügyvéd demokratikus magatartásával, feltűnően enyhítette a

# kamarák elsőfokú ítéleteit. Azt Íbiszem, az igazságügvminisztérium javaslata két irányban is jobban megtalálja; a helyes utat. Az egyik az. hoerv ha csak két tagot nevez ki a miniszter és harmati a bizottság választ, az annyit jelent hogv a javaslat viszszaadja taiz autonómia teljességét az ügyvédi kárnak- és azt csak anmviban korlátozza, amennyiben a? igazságügvminiszter felügyeleti jogát j érvényesíti ,a, fegvelmi bíráskodás keretében is, de nem majorizálja a bízottságot; a másik pedig az. hogv közelebb hozza az ügyvéd fegyelmi ügyét a jogkereső közönséghez. A Halában egy nagy tévedésben van a; képviselőház egyik nagy része. A bíráskodás nemcsak szakkérdés. — ezt egyik itt elmondott beszédemben már említettem, — sőt azt mondanám: nem elsősorban szakkérdés- (DÉNES István (md): Az igazság kérdése!) Ezt különösen íaizofcnak kell érezniök, akik az esküdtszéket reklamálják, mert hiszen az esküdtszékben nem szakképzett emberek ülnek, Előnyöd az ügyvédre, ha az ügyvédi pályától távolálló emberek vesznek részt a fexyelmi bíráskodásban és [közelről látják, azt, (KELETI Péter István (dn): Sok az alaptalan feljelentés!) hogy az ügyvédi kamarák fegyelmi bírósága hogyan dolgozik fegyelmi ügyekbein. Másrészt a javallat beleviszi az ügyvédi fegyelmi bíráskodásba — saabiad talán ezt a kifejezést használnom — a kliensek álláspontját. (KELETI Péter István (dn): Az jó!) Ne felejtsük e], hogy ezen a téren nagyon .sok kívánni való van <R% ügyvédi karral szemben. Én is* ügyvéd voltam. (VARGA László (dn): Mégpedig jó ügyvéd!) közeliről láttam néhány kolléga működését. Azt hiszem, ugyanazt tapasztalták az itt ülő ügyvéd képviselők iis, amit én. Bizony, sokszor kellett pirulnunk, amikor perir8.tokba belenéztünk ós láttuk, hogy dolgoztak ügyvédek, és milyen munkáért mertek a kliens'től néha egészen nagy összegeket felvenni (PÁRRAGI György (imd): Ez így volt!) Szükséges tehát igenis az, hogy a fegyelmi bíráskodásiban külső embereik is üljenek. Ha évi május hó 11-én, kedden. 342 nem fél az országgyűlés attól, hogy olyan ügyekben is Ítélkeznek laikugok, — még pedig többségben, — amelyekben halálos ítéletet lehet hozni és amelyekben komplikált jogi kérdéseket kell megoldani, — és a tapasztalat azt mutatja,, hogy nagyon jól megoldják ezeket — akkor ne féljünk atttól, hogy_ügyvédi fegyelmi ügyekben, — amelyekben kevésszer van jogkérdés, hanem többsizör erkölcsi kérdés van, — ott üljenek azok az emberek, akiknek er köles' érzéke segítségére lesz az ügyvédi karnak abban, hogy megtisztítsta mag'át azoktól az elemektől, amelyek nem odavalók. Azt hiszem tehát, megnyugtató az országgyűlésre, hogy a kisebbséget nevezi ki a miniszter, a többség pedig a kamarai tagokból adódik. Ami azt illeti, hogy kiket ós milyen lársadalmii osztályból nevez ki ,a ministeter: azok után, lanuik a népbíróság és a munikásbíróság után történtek, azt hiszem, teljes mértékben anegbízhatik az országgyűlés ebben az uj fegyelmi bíróságban. Nem tudiom, miért kifogásolta* azt hiszem, ugyancsak Keleti képviselő úr ennek az országos ügyvédi bizottságnak a teljes-ülését és döntvényalkotási jogát. Ismétlem: az ügyvédi fegyelmik elsősorban etikai kérdéseket tárgyalnak. Nos hát, nyugodjunk bele abba. hogy etikiai csak egy van (KELETI Péter István (dn): IJgy van!), ós nem árt ha az ügyvédi fegyelmi ügyekben az ügyvédi etikát egységesen magyarázzák (KELETI Péter István (dn): De az etikát nem kell döntvényben magyarázni!), nem pedig annyiféleképpen, ahány fegyelmi tanács működik másodfokon, vagy ahány fegyelmi tanács működik elsőfokion. Ami már most Halász képviselőtársamnak azt iaz indítványát illeti, hogy engedjük meg, hogy az ügyvéd legalább az egyetemi tanári címet használja az üzleti [levelezésén, és ezt Keleti képviselőtársam támogatta azzal, hogy hiszen az orvosprofesszorok is használják ezt a címet--. (HALÁSZ Aladár (r): Ezt is ón mondottam!) Ezt is Halász képviselőtársam mondotta. Elsősorban nagy különbség van a két tanári cím között. Kétségtelen aiz, hogy az egyetemi tanári cím használata az ügyvéd üzleti levélpapírján annyit jelentene, hogy az az ügyvéd kiválóbb a! többi ügyvédnél, tehát: gyertek és bízzátok erre ügyeitek elintézését. Nincs azonban odaírva az üzleti levélpapírra, hogy az illető a közjog magántanára, csak az, hogy egyetemi magántanár, tehát mindenki azt mondja, hogy az illető az ügyvédek között tanár. (Derültség.) Az orvosnál pontosan tudja az ember, hogy az illető fülorvos-, vagy gégeorvos-, vagy belgyógyászmágántamár. (HALÁSZ Aladár (r): A kórbonctan magántanára!) A kórbonenok nem folytat ügyvédi praxist. (Derülisép.) Ez tehát nem megtévesztő. Ez annyit jelent, hogy többet kell "fizetni, tehát csak az megy el hozzá, akinek komoly szüksége van egyetemi tanárra. (VARGA László (dn): A címeltörlés helyes!) Nem ugyanaz a két dolog és így ragaszkodom ahhoz, hogy az ügyvéd levélpapírján semmi más címzést ne használjon^ mint azt, hogy: ügyvéd. (Helyeslés az ellenzéken.) "Ami már most a szegény jogon perles

f il* leti ez autonómia kérdése. A javaslat nem írja elő. hogv ki nem kaphat, vagy ki kaphat ingyen ügyvédet. A kamara diiszkrecionarius joga lesz megvizsgálni azt, hogy valaki kaphat-e ingyen ügyvédet, vagy sem. En azonban 22*