Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-68
339 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. tartása, mert a jövő generáció érdekében is szükséges, hogy a háziasság lehetőleg felbonthatalan legyen és mindenféle csip-csup okból ne lehessen ^megszüntetni. Idevágóan tehát a háízasságvédői intézményről azt mondhatom, hogy az helyes, megfelel rendeltetésének, ha maga a házasságvédő kötelezettségének pontosain és lellkiismeretesen eleget tesz. Szerintem tehát a házasságvédiő intézményt nem generálisan és minden ügyben lehet mellőzni, anem a 6800-as retriidleliet által szahályózott házassági ügyekben, különösen a 6. §os ügyben, ahol a rendelet maga is kimondja, hogy a házasságvédő alkalmazása mellőzendő, azonban nem mellőzhető a 77. § A), vagy pláne B) pontja, alá eső ügyben, ahol a távollét nem egészen igazolt, ahol ténylegesen szükséges némi utánanézés és nyomozás. Vagy a. komoly a 80. % ia,lá tartozó ügyben, avagy a semmisségi és megtámadási ügyben generálisan megszüntetni a házassiágvédő intézményt, nem szerencsés dolog. # Mélyen t. Országgyűlés! Ezek' voltak azok, amiket e tárggyal kapcsolatban szükségesnek tartottam a javaslatnál felhozni. AJZ elmondottakat összefoglalva: kérem az igazságügyi kormányzatot, hogy elsősorban a fegyelmi bíráskodást, különös tekintettel a Kúria demokratikus átalakítására — amennyiben azt már nem saz ügyvédi kamarák legfőbb szervének, tehát a teljes önkormányzatnak hatásIkörébe kívánja adni — hagyja meg továbbra is most már a demokratikus Kúria ügyvédi tanácsának hatáskörében, másrészt legalább a teljesülési határozatok jogforrási jellege és kötelező ereje ügyében kérem, hogy ez csak a fellebbviteli ^ hatóságokat kötelezze, » kamarát és a kamarák szerveit ne lehessen ilyen jogegységi határozatokkal kötelezni. Kérem azután, hogy , a pártfogó ügyvédi igényjogosultság kiterjesztését méltóztassék az eredeti rendtartás- értelmében fenntartiaini, illetőleg korlátozini s általában kérem, hogy a felszólalásomban érintett tárgyakat méltóztassék a felszólalás ómban kért módion megváltoztatni. Minthogy nézetem szerint áHyen szempontból iá, javaslat aiz eredeti indokolásának nem felel meg ós a kitűzött célnak sem felel meg, ezért általánosságban a saját nevemben a javaslatot nem fogadhatom el; tudomásom szerint ugyanis pártom is osak fenntartásokkal! fogadja el. ELNÖK!: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? [Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az igaiz ságügy miniszter úr kíván szólni. RIES ISTVÁN miniszter: T. Országgyűlés! Keleti képviselőtársamnak felszólalása indított arra, bogy néhány pontra kitérjek a törvényjavaslattal kapcsolatiban. Mindenekelőtt előre alkarom, bocsátani azt, — és azt hiszem, ezzel Keleti képviselő úrnak legfőbb kifogása elldiől — hogy magamévá teszem Pongrácz Tibor képviselőtársamnak azt a javaslatát, hogy ^ ( a másodfokú fegyelmi bíróságba az igazságügyminiszter csak az elnököt és annak egy tagját nevezze ki, három tagot pedig az országos bizottság a saját tagjai sorából válasszon. (Élénk helyeslés az ellenzéken.) A második kérdés, amelyet Keleti képviselőtársam felvetett, az, hogy a javaslat kamarai választási célokra készült volna- Ebből osak annyi igaz, hogy minthogy az ügyvédi rendtartás áJltalános módosítása munkában van az igazságügyminisztériumbau, a választásokra való tekintettel ezeket a rendelkezéseket éppen az ügyvédi kar kívánságára emeltük ki és hoztuk külön törvényjavaslat forrná" jában a parlament ebé. (12.30) Ennélfogva, tekintet nélkül arra, hogy a kamarai választások egy része már lezajlott, ennek a törvényjavaslatnak megvan a maga hivatottsága. A javaslatnak éppen Keleti képviselötárs>am által legjobban támadott része, a fegyelmi bíráskodás a legfontosabb abból a szempontból, hogy minél gyorsabban életbelépjen. Én irigylem Keleti képviselőtársam optimizmusát atekintetben, hogy az országban nincs "ügy" véctellenes hangulat. Igenis van, éspedig magyon éles ügyvédeWenes hangulat vaui. (Felkiállások a magyar demokrata-párt soraiban: Sajnos!) Én nem azt mondom, hogy ennek mindig az ügyvédek az okaii (Egy hang a ma~ gyár demokratavártról: A sajtó táplálja és éleszti!), de nagyon sokszor és nagyon nagy mértékben hozzájárultak az ügyvédek ahhoz, hogy ez a hangulat kifejlődhetett (LUKACS Vilmos (md): És ia sajtó is hozzájárult!) néha azzal, hogy törvényes kötelességüket teljesítették, néha azzal, hogy törvényes kötelességük teljesítése közben egyéni érdekük túlságosan előtérbe lépett. De egészen mindegy, hogy mi az oka elitnek a hangulatnak. Ez a hangulat megvan, és számolnia kell vefle nemcsak az igazságügyi kormányzatnak, hanem — éri azt hiszem — elsősoriban magamak az ügyvédi karnak isMivel akar a javaslat ez ellen küzdeni 1 ? Elsősorban azzal, hogy módot ad a fegyelmi bíráskodás szigorú gyakorlására. A javaslatnak az a része, amely elrendeli, hogy az ügyvéd elleni korábbi fegyelmi ügyek iratait szerezzék be, nem azonos a régi ügyvédi renditartással. Tehát nemcsak azt mondjia ki ez a javaslat, hogy az ügyvéd priusza súlyosbító körülményként mérlegelendő, mert az iratokból a fegyelmi bíróság előtt kiderül az ügyvédi egész múltja, s ez természetesen lehet kedvező is az 1 , ügy vedre, ha például korábbau demokratikus magatartásával kapcsolatban voflt ellene fegyelmi ügy. (Helyeslés a magyar demokratapárt soraiban.) Ilyen esetben ezt enyhítő kö" rülménvként fogja a fegyelmi bíróság mérlegelni. (LUKÁCS Vilmos (md) (a z elnök fele): Módosításomat visszavonom!) Miért vittük át a fegyelmi bíráskodás második fokát a z Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságára? (ALVINCZY László (md): Ez is helyes!) Itt megint nem tudom osztani Keleti képviselőtársam optimizmusát ,a Kúria általában demokratikus voltáról. Mindenesetre meg kell mondanom, hogy a helyzet javult a felszabadulás óta, de nem változott meg. Nem is változhatott. El tudja Keleti képviselőtársam képzelni azt, hogy olystn bíró, aki- húsz. éve vagy tizenöt éve ül a felső bíróságoknál és — én nem azt mondom, hogy kiszolgálta, de — nem vétett semmit a régi reakciós rend ellen, máról holnapra egyszerűen demokrata lett? A B-listázásnál és az igazolásnál is az történt, hogy nem lehetett pozitívumot felhozni ellene, de azért szükség volt a bírák áthelyezéséről^ ós nyugdíjazásáról szóló törvényre is. mert azóta megint rájöttünk bizonyos dolgokra. Tehát folytatódnia kell a magyar bírói kar demokratikus szellemmel való telítésének. Á képviselő úr nagyon rossz helyen tapogatózott, amikor azt mondotta, hogy: a bírák
