Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

337 Az országgyűlés 68. ülése 1948. az igazságügyi kormányzattól és különösei a jelenlevő igazságügy miniszter úrtól, aki tudo­másom, szerint msgo'őzö'm szintén ü*vved v<.U. bogy ennek a javallatnak a választásoktól független részét mégegyszer fontoljuk meg. és talán próbáljuk meg az egész ügyvédi rend­tartás reformját keresztül vinni és megfonto­lás tárgyává tenni azt, hogy a Kúria kisebb fegyelmi tanácsából alakult és immár demo­kratikusan ^ átalakított kúriai fegyelmi tanács helyébe vájjon odategyünk-e egy olvan újabb fegyelmi "hatóságot, amely három kinevezéstől függő egyén szavazattöbbsége folytán már előre adott határozatot eredményez. Azt szeretném még hozzáfűzni, hogy a Kúria ügyvédi tanácsa nem volt olvan akár­milyen tanács és most sem az, mert hiszen a bírák legfőbb fegyelmi bírósága eddig is a Kúria kisebb fegyelmi tanácsának elnökébőL alelnökéből és tagjaiból rekrutálódott. Ha tehát ez a tanács demokratikus a bíráik leg­főbb fegyelmi bíróságaként, akkor szerintem demokratikus az ügyvédek legfőbb fegyelmi bíróságaként is. és ha aggálv lelhet abban a tekintetben, hogy teljes ügyvédi önkormány­zat keresztülvitessék-e vagv sem. akkor szerin­tem ennek az ae-gálvnak inkább adunk helvét azzall, ha változatlanul fenntartjuk a most már megváltozott, demokratikus kúriai tanácsnak fellebbviteli joghatóságát. Ami a 8. § intézkedéseit illeti, idevágóan Halász Aladár ügyvédtárstam és képviselő úr kifejtette véleményét. Én ugyanazt szerettem volna elmondani. Nekem is szembeötlő az, hogy az orvosi társadalom köréből még senki sem tette kifogás tárgyává azt, hogy a maga­sabb tudományos képzettségű orvos az ő ma­gasabb tudományos képzettségére hivatkoz­hassak, sőt tudomásom szerint az orvosi díj­szabás az egyetmui tanárok és _ tanársegéd or­vosok részére magasabb orvosi díjaizást álla­pít meg. Ha tehát egy ügyvéd további önmű­veléssel, szorgalommal és hosszad tanulmá­nyokkal magasabb tudományos képzettségre tesz szert és 1 ezt á címet használja: ez nem kárhozható, Az viszont természetes, hogy til­tassék meg olyan cím használata, amely ügy­félhajkászásra ad alkalmat. Én is Szeretném tehát kérni Halász képvi­sel ő társ amnial együtt az igazságügyin inilszter urat ennek a véleménynek megfonltolás tár­gyává tételére is. Ismétlem, ügyvéd vagyok és ezért egészen röviden szeretnék nehény sfcóval foglalkozni R pártfogó ügvvédek kirendelése kérdésével is­Én szerencsésebbnek tartom a rendtartás ere­deti szövegezését, amely vagyontalan perleke­dők részére íriai elő a pártfogó ügyvédek ki­rendelését. Előrebocsátom: távol áll tőlem, hogy ne kívánjak bármelyik honfitársam ré­szére ingyen is munkával szolgálni abban aa esetben, ha rá van szorulva, azonban ez a sza­kasz szerintem kiterjeszti a pártfogó ügyvédek alíka!mazásti körét azzal, hogy minden szegény­jogot nyert ügyfél részére megadja a pártfogó ügyvédet, tehát a Pp. 112. §-ának (2) bekezdése alapján szegény jogot nyert perlekedők részére is. márpedig tudjuk, nagyon jól, hogy az ere­deti jogokat csak a vagyontalan perlekedők részére adta meg és nem mondotta azt, hogy »díjaizás nélkül«, hlanem azt mondtatta, hogy jáööfceltasi képviselni a vagyontalan perlekedőket«, viszont a javaslat kihangsúlyozza ia> »díjazás i^élkül« kitételt is. Szerény nézetem szerint ez­ORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. évi május hó 11 -én, kedden. 338 z&l kapcsolatban megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a szegényjogot nyert féltől is ké­sőbb az államkincstár a feljegyzett bélyeg­illetéket behajtíhajtja, amennyiben iá szegény­jog félté telei késiőbb megváltoznak. Elképzel­hető ugyanis, hogy a szegény jogon peHlő örö­köl, vagy egyébként vagyonihoz jut és annak­idején nemcsak az állami illetékeket, hanem azt az ügyvédi díj alt is meg tudja fizetni, amely egyébként felmerült volna, Sőt erköl­csös 1 személy nem is kívánja, hogy ha nem szorul reá, érdekében valiaki ingyenes tevé­kenységet fejtsen ki, mert általános szabály, hogy méltó minden munkás, tehát a szellemi munkás is az ő bérére. Én tehát nem tartom szerencsésnek ezit «a kiterjesztést, hanem szeretném arra kérni az igazságügyi kormányzatot, méltóztassék az idevágó eredeti szövegeziést meghagyni, hiszen semmi akadálya annak, hogy vallóban meg" kapják a pártfogó ügyvédet azok. akik való­ban rá vannak szorulva. Ad absurdum ese­tekre is lehet hivatkozni. Elképzelhető, hogy valaki olyan ügyekben, 50—200—300 forintos perecskékben is, ahol az ügyvédi képviselet nem kötelező' szegényjogot szerez és kiren­deltet magának ügyvédet, pedig nincs rá szüksége, fcirendeiteti a 112. § 2. pontja alap­ján, holott — ismétlem — az ügyvédi képvi­selet sem volna kötelező. Szerintem tehát ez túlságos kiterjesztés. Ismétlem és hangsú­lyozni akarom, nincs az ügyvédi karnak egyetlen Itagja sem, aki ne kívánna minden rászorulónak — amennyiben a rászorultság feltételei tényleg fennforrognaik — ingyen és bérmentve rendelkezésére állani. Itt van azután nézetem szerint egy kis eMentmondás. A 85. § (1) bekezdése hatályom kívül helyeztetik és a 26. § (3) bekezdése Jép helyébe és mégis a 85. § értelmében készített jegyzékeit június l-ig, illetőleg az újabb javas­lat szerint július l"ig tartoznak a kamarák elkészíteni. A 85. § azt mondja, hogy elsősor­ban a jelentkezők közül kell a pártfogó ügy­védet kirendeni. Ha ezt hatályon kívül helyez­zük, nem tudom, hogy miért kell f mégis a pártfogó ügyvédek jegyzékét elkészíteni, ille­tőleg a megfelePő időben előterjeszteni. Ami már most a javaslatnak a fegyelmi eljárást megelőző felügyeleti vizsgálatra vo­natkozó részét illeti, itt igazán csak dicséret­tel és a legnagyobb elismerés hangján; szól­hatok arról, hogy itt határidőket szab a javas­lat, mert tényleg előfordult, hogy a fegyelmi bíráskodás, különösen a megelőző felügyeleti vizsgálat túlságosan elhúzódott. Ezek a határ­idők szerintem, mind megfelelők. A házas ságvédői intézmény megszünteté­sével kapcsolatban azonban nem tudom egé­szen osztani aiz előttem szólott képviselő urak nézetét és különösen nem tartom szerencsés­nek, mint ahogyan arra rá is mutattam, hogy ászt ebben a javaslatban szabályozza a tör­vényhozás, mert hiszen ennek semmi köze nincs az ügyvédi rendtartáshoz, eltekintve attól, hogy házasságvédőül rendszerint ügy­védek alkalmazandók. A házasiságvódői intéz­mény létesítését annak idején alaposan meg­indokolták. Igaz, ugyan, hogy a gyakorlatban nem vált be, igaz* hogy a házjasságvédők je­lentős része a maga tör vény es kötelezettségé­nek lelkiismeretesen nem tett eleget, ez azon­ban szerény nézetem szerint nem indoka an­nak, hogy magát a házasságvédői intézményt megszüntessék, mert minden kormányzatnak, így a demokratikus kormányzatnak is els rendű kötelessége a házasságok lehető fenn 22

Next

/
Thumbnails
Contents