Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-68

321 Az országgyűlés 68. ülése 1948. évi május hó 11-én, kedden. 322 zatalát teszi lehetővé. ami azután az összes tanácsokra nézve irányadó és kötelező, s a teljes ülésnek megadja a jogegységi határozatok hozására való jogot, biztosítja, hogy egységesen kialalkuló. egységes szellembe,!) továbbfej" lődő fegyelmi gyakorlat fogja a jövőben az ügyvédi kar tevékenységét meghatározni. Jelentős és erkölcsi szempontból nem kifogásolható a 8. § maximálisam puritán álláspontja, amely szerint az ügyvéd a maga működésében ne használjon más megjelölést, mint azt, hogy ügyvéd (ügy van! a magyar demokratapártom*), és sem azelőtt volt közalkalma" zatti állását' sem a konkrét helyzetben mutat" fcozó különböző címeit levélpapírján és beadványaiban ne alkalmazhassa, mert ez mind megtévesztésre, befolyással való kórkedésre és ügyfélhajhászásra vezet. (Ugy van! Ugy van! — Taps.) Felmerültek olyan szempontok, hogy egyes egészen kivételes méltánylást érdemlő címek, mint például a rendkívüli egyetemi tanári címmel. stb. (LUKÁCS Vilmos (md): Dé nem kell odatenni, hogy országgyűlési képviselő!), amelyek kétségkívül szolid tudományos működés eredményeképpen jelentkeznek, a használata megengedhető legyen. Az igazságügyi kormányzat álláspontja azonban az, hogy ezt az elburjánzást gyökerében megfogni és elfojtani csak egy ilyen drasztikus rendelkezéssel lehel. amely kivétel nélkül minden, a hivatás gya" Ikorlásával össze nem függő cím használatát lehetetlenné teszi és ezen keresztül kizárja azt, hogy az ügyvéd a maga befolyásával való kérkedésében megtévessze és arra késztesse a jóhiszemű jogkereső közönséget, hogy magasabb tisztéletdíjakért esetleg az ő munkáját vegye igénybe. Ugyanez a puritán szellem érvényesül a javaslat 12. §-ában, amely parancsolólag előírja, hogy a fegyelmi ítélet hozatalakor _ az ügyvéd egész korábbi fegyelmi múltját figyelembe kell veni és mérlegelés tárgyává (kell tenni. Az az állapot, amely eddig volt itt maiunk, erkölcsi szempontból, egyenesen botrányosnak nevezhető, mert előfordult, hogy a gyakorlattól való jelentékeny időtartamú felfüggesztések után is 100—-150, vagy. 200 forint bírsággal úszták meg fegyelmi ítéleteiket olyan ügyvédek, akik az alapul szolgáló ügyben a kirótt bírság sokszorosát keresték meg erkölcstelenül, és ugyanakkor olyan fegyelmi priuszt hoztak a fegyelmi tanácsok elé- amely egyenesen megdöbbentő volt. Ez lehetetlenné fog válni, és azok az ügyvédeik, akiknek magatartása, a fegyelmi vétségek elkövetésének hosszú sorozatából állott, ily módon igen hamar fog" naik a kar tagjai közül eltávolíttatni. Bizonyos oldalról védelmezték a javaslat 25. §-ával szemben a házasságvédői intézményt, amit ez a javaslat megszűnteit. Mindenki, aki a, gyakorlati jogéletben valaha dolgozott, pontosan tudja,, hogy a házasságvédői intézmény egyike volt azoknak a henye semmirevaló és értéktelen jogintézményeknek, amelyeik semmi másra nem voltak alkalmasaik' csak arra, hogy a jogkereső feleket feleslegesén, semmit érően, jelentékeny költségterhekkel sújtsák. A házasságvédő intézmény azt a célt, amelyre rendeltetett, hogy tudmüllilk védelmezze a, házasság fenntartását, megszületésétől számítva soha, egyetlen pillanatig sem védelmezte, és így megszüntetésének kérdése nem elvi szempont, és semmiféle világszemléleti ok ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ IV. ennek fenntartása mellett nem szólhat- Hiszen &

f házasságvédő nem tett mást, mint elment a tárgyalásra, vagy a leggyakoribb esetben nem is ment el a tárgyalásra, de esetleg végigülte a tárgyalást és azután aláírta aznap, vagy másnap a jegyzőkönyvet, hogy a bontóper, vagy válóper befejezése után a házasságvédői díjakért jelentkezhessek és azokat a jogkereső feleken behajthassa. Értelmetlen, felesleges és ezieln keresztül erkölcstelen intézmény volt tehát, s legfőbb ideje, hogy a magyar törvénytárból kikerüljön. Végül az előttünk fekvő javaslat .a korábbi javaslattól még a 27. §"ában is eltér, amennyiben június 1 helyett a július Ti dátumot javasolja a 9-, 11., 24. és 26. §-ok életbeléptetési időpontjaként, míg a, törvény többi szakaszai a törvény kihirdetése napján lép hatályba. Ennek a változásnak olka az. hogy a június l"i időpont olyan közelálló, hogy nem remélhető, hogy a pártfogó ügyvédek jegyzékét amelyre ez a javaslat, illetőleg törvény provideál. addig az^ időpontig az ügyvédi kamarák el tudják már juttatni összeállítva, a bíróságokhoz, és így gyakorlati szempontból indokolt; u július l"i terminus. T. Országgyűlés! Az igazságügyi tkormány az előttünk fekvő javaslaton keresztül szorosabb kapcsolatot óhajt teremteni az ügyvédség és az országos közvélemény között, amire éppen, az élőbb elmondottak szerint mélységesen és sürgősen szükség van és meggyőződésem, hogy a kódex elkészültéig ez a noveliláris rendelkezéseket taraalniazó javaslat is hozzá fog járulni az ország demokratikus továbbfejlődésének előmozdításához- Ezért kérem a t. Országgyűlést, hogy a javaslatot általánosságban ós részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés és taps a kormánypártokon és a magyar demokratapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónok oik közül? SZABÓ PIEOSKA jegyző: Pongráez Tibor. PONGKÁCZ TIBOR (kg): T. Országgyűlés! A magyar állam törvényhozásia az 1874:XXXV11. tc.-kel alkotta meg az ügyvédi önkormányzat rendszerét és ugyanott szabályozta az ügyvédi hivatást. Ez ja szabályozás alapjaiban kisebb-nagyobb módosításokkal mind a mai napig fennáll, annak ellenére, hogy etíz 1937:

IV. te. az egész anyagot újból kodifikálta. Az előttünk fekvő törvényjavaslat a,z ügyvédi rendíjartás egyes rendelkezéseit az idők szellemében ismét korszerűsíti, de ez a magyar nemzeti jogfejlődés történeti értékeinek legmesszebbmenő tásztelietbemtartásával történik. Megtartja az eddigi szabályozás rendelkezéseiből mindazt, ami kiáölotta ,a több, mint hét évtized eseményeinek próbáját és megtartja mindazt, amit a nemzeti közfelfogás maradandó értékűnek tart. Minthogy íazonhan a jogszabályok nem lehetnek az állami életnek önálló és elkülönített jelenségei, hanem^ mindenkor számot kelll vetni a kor követelményeivel és szorosan idomulniok kell az állami élet fejlődésiéhez, ezért szükséges, hogy az ügy védi rendtartás vonalán is szervezeti reformok lépjenek életbe, mégpedig olyan szervezeti reformok, amelyeik az ügyvédi kar szervezetét is bele tudiják illeszteni a haladás vonalába, A javaslat tárgyalásánál elsősorban abból 21