Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-68
319 Az országgyűlés 68. ülése 1918, tenni, amelyek az ügyvédi rendtartásról szóló tör vény bén ma eléggé időszerűtleneknek lát" szanakAz előttünk álló törvényjavaslat tehát novella és ennek a novellának sürgősségét két körülmény indokolja és teszi 'kétségtelenné- Az első: a küszöbön álló ügyvédi kamarai vállaszrtások, amelyekkel kapcsolatosan fontos, hogy már oly módon menjenek végbe, hogy a jövő elgondolásoknak megfeleljenek, a másik pedig az, •— amire már az imént utaltam — hogy a legkirívóbb elavultságok kiküszöbörtessenek ebből a jogszabályból. Ez a javaslat mindenféléiképpen és mind a két y unatkozásban jelentős lépés a demokrácia fejlődésének irányában; indokoltságának az a gyakorlati látható jele ma ós az vóllt már a közelmúltban is, hogy a nép széles rétegeiben félreismerhetetlen ügyvédellenes hangulat, az ügyvédek etilen irányuló ellenszenv alakult ki, s ennek az ellenszenvnek, ennek az ügyvédei" lenes hangulatnak a magyar társadalomból való kiküszöbölése éppen a kar értékes, dolgozó, demokratikus elemeinek érdekében esak úgy lehetséges, ha az ügyvédi rendtartás avultságait lenyesegetjülk. Ennek az ügyvédiellenes hangulatnak megszűnését várja, ia;kormány ennek a novellának a rendelkezéseitől, (11.00) amelyek lehetővé fogják tenni a kamarák demokratikus szellemben valló átalakulását, a fegyelmi és összeférhetetlenségi joggyakorlat hatályos megszigorítását és az ügyvédi kar tagjai közül azoknak kirostálását, eltávolítását, akik többé nem odavalók, akik jelenlétükkel csak kompromittálják ezt a nagynuuli-u ós értékes munkát végző kart. Mindez az ügyvédi kar elitjének régj kívánsága és hogy ez így van, azt bizonyítja az ia szellem, együttmunkálkodási készség, amely ennek a novellának bizottsági tárgyalását jellemezte, amikor az ellenzéki (képviselő urak is nem elvekben, hanem esetleg csak részletekben tettek olyan megjegyzésket és javasIákat, amelyek az alapvető korniányintencióklól eltéirnefcAz ellőttünk fekvő javaslat által bevezetett legfontosabb változás az, hogy a Kúria ügyvédi tanácsa megszűnik és helyébe az országos bizottság megfelelő hatásköre lép. A Kúria ügyvédi tanácsa, amely a javaslat értelmében megszűnik, elavult intézmény volt; elliavult volt fegyelmi jogi szempontból és autonomiális szempontból egyaránt. Fegyelmi szempontból .elavult volt, mert aki végignézi ennek az intézménynek a fegyelmi judikaturáját, az meg fog győződni arról, hogy pontosan a Ku" rila ügyvédi tanácsa volt az, amely állandóan enyhítette az alsói oku fegyelmi bíróságok határozatait és így hatálytalanná tette azt a fegyelmi síkon megközelíteni kivánt eredményt, hogy a kádba nem valók onnan eltávolíttassanak ós ezzel mentesíttessék a magyar ügyvécü társadalomi az odá nem való tagoktól. Ha azt vizsgáljuk, mi lehetett az oka ja legmagasabb fegyelmi szerv e különös ítélkezésének, akkor nem nagy merészséggel megálllapíthatjuk, hogy az a sajátos és különleges bírói szellem, amely ügyvédi vonatkozásban megnyilvánult és amely a legélesebben éppen a bírákból lett ügyvédek magatartásában jelentkezett, kapott kifejezést itt fegyelmi ítéletek formájában. Anélkül, hogy túlságosan nagy mértékben általánosítani akarnék, megállapíthatom, hogy a bírákból lett ügyvédek évi május hó 11-én, kedden. 520 fegyelmi múltja általában rosszabb, mint azoké, akik eredetileg is az, ügyvédi pályán működteik. Ezt nem lehet mással magyarázni. mint azzal, hogy a bírói kar tagjai szabadosságot, szabadabb tevékenységi lehetőséget láttak akkor, amikor ügyvédi pályára léptek, és az addig őket keményen szorító bírói fegyelmi jog lazulásával azt hitték, hogy az ügyvédi fegyelmi jog számukra sokkal nagyobb olyan tevékenységet tesz majd lehetővé, amely egyébként általános erkölcsi és nemzeti szempontból ás ; megengedhetetlen volt. Eaekután számíthatunk iái helyes, a méltányos, de feltétlenül szigorú fegyelmi joggyakorlat kialakulására és ez is egyik oka annak, hogy a Kúria ügyvédi tanácsai megszűnik. De önkormányzati szempontból sem volt megfelelő az, hogy az ügyvédi kar ügyeiben a legfelsőbb döntést, legalább is részben, olyan szerv kezébej tegyük le, amelyben még az ügyvéc"(tagok választásánál is lényegében iá kormánynak volt feltétlen rendelkezési joga, mert hiszen azokat is az, igazságügymiíniszte;r nevezte ki ós kötve csupán a javaslatba hozott tagok felénél volt, úgyhogy ezen keresztül lényegileg az egész tanácsot a kormány állítota össze és így ennek a karon kivül álló szervnek beékelt működése autonómiáiig szempontból is olyan jelenséget mutatott, amely megengedhetetlen. Az országos bizottság a kar saját forumja és ha bizonyos korrektivumokkal érvér nyesüll is a javaslat szerint a kar saját döntése a tagok kiválasztásában, mégis jelentős lépés önkormányzati szempontból a kjatr autonómiája felé. Az igazságügyi bizottság a javaslatot bizonyos mértékig megváltoztatott, alakiban fogadta el. Mint mondottam, a javaslat tulmeszsze ment a bizottság megítélése szerint az au~ tonomiális jogok engedéséiben és az ügyvédség mai összetétellé ezt a, mértéken túlhaladó 'engedékenységet nem tette indokolttá. Ilyen formában a javaslat nem nyújtott volna elég biztosítékot arra hogy az, ujénnan megalakult fórum működésélben ós magatartásában megcselekszi azt, amit a demokrácia tőle várAz ügyvéd a maga működésében nemcsak a kari és erkölcsi szempontok által van korlátozva és meghatározva, hanem, legalább olyatn mértékben, sőt megítélésem szerint még sokkal fokozottabb .mértékiben a közérdek ós a nép érdeke is olyan korlátok, amelyeknek figyelembevétele nélküli az ügyvédség működése visszaéli esek termőtalajává válhat. Éppen ezért a közérdek megfelelő képviseletére a fegyelmi bíláskodásiban feltétlenül szükség van ós ez az ok|a, hogy az igen t, Országgyűlés előtt fekvő megváltoztatott szövegben kéri a javaslat elfogadását. Hogy azok 1 a szempontok, amelyeket r itt megemlíteni bátor voltaim, helytállók, méltányosak ós tárgyilagosak, igazolja az, hogy az igazságügyi bizottság ellenzéki tagjai is lényegileg ugyancsak ezt a korlátozott autonómiát, a fegyelmi bíróság tagjainak ezt a bizonyos megosztott megválasztását, kijelölését tartót" ták helyesnek. Ami részleteiben illeti az előttünk fekvő javaslatot, a legfontosabb rendelfkezés — amint említeni bátor voltam — a, Kúria ügyvédi tanácsnak megszűnése és hatáskörének más szervre való ruházása. A javaslat 6. §-a azonban, amely a fegyelmi tanácsokkal kapcsolatosan teljes tanácsülésében elvi határozatok ho"
