Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-67

299 Az országgyűlés 67. ülése 1948. és számlák átvizsgálása során a bizottság megállapító tta, hogy a kérdéses állami üzemek vásárlásai általában az 1000—80.000 forintos számlaösszegek között mozogtak. A bizottság véleményei szermti ilyenmérvíí szállítások a kisipar körében általában nem fordulnak elő. Igaz ugyan, hogy összegszerűleg neliéz határt vonni a kisipari szállítás és egyéb szállítás értéke között, mert az ai szállítás tárgya szerint rendkívül változó, hiszen egy 80-000 forintos kőművesmesteri vállalkozás még minden bizonnyal kisipari vállalkozás lehet, holott egy 2000 pár bakancs szállítására vonatkozó — mondjuk 20.000 forintos — ügyiéit már meghaladja a kisipar körét. A bizottság megállapítása szerint a fenti törvényhely nem zárja ki azt!, hogy valamely kereskedő vagy kisiparos, aki egyúttal országgyűlési képviselő is, áruját vagy ipari termékét többek között olyan vállalatoknak. intézményeknek is rendelkezésükre bocsássa, melyek az állammal érdekeltségi viszonyban állanak, — hiszen az összeférhetetlenség szabályai nemhogy akadályozni, hanem inkább támogatni törekednek azt a helyes gyakorlatot, hogy a képviselő megélhetést biztosító foglalkozást is űzzön — emellett azonban szigorúan kell vigyázni arra. hogy a kisiparos, vagy kereskedővagy bármilyen más gazdasági pályán működő képviselő képviselői mivoltát fel ne használhassa arra, hogy más kartársaival szemben nagyobb anyagi előnyhöz, üzleténel<> vállalkozásának nagyobb foglalkoztatásához jussonMindezek alapján a bizottság az összeférhetetlenséget a bejelentett ügyben fennforogni látta. Az összeférhetetlen helyzet megállapításával kapcsolatban azonban megállapította a bizottság azt is, _ hogy az összeférhetetlenség a bejelentő képviselőnek csupán azokból az üzleti összeköttetéseiből származott amelyek az állami stb. vállalatokkal létesültek és a kisipar körét a szállított cikkek nagy száma, a szállítások gyakorisága és a szállítások vég* összegét mutató számla nag3-sága folytán meghaladják. Javasolja ennélfogva a bizottság a t- Or szag gyűlésnek!: mondja ki> hogy Vértes István országgyűlési képviselőnek, minit műszaki kereskedőnek a Magyar Állami Szénbányák Rt., az Iparművek Képviselete Állami Érdekű Rtl, vagy bármilyen más állami vállalat, vagy üzem részére eszközölt, a kisipar körét meghaladó szállításai* az országgyűlési képviselői megbízatással az 1946:XXVI. te- 5- §"ának. (2) bekezdése alapján összeférhetetlenek; javasolja továbbá, hogy a fenthivatkozott törvény 14- §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében — minthogy rosszhiszeműség , nyilvánvalóan nem forog fenn — hívja fel az országgyűlés a képviselőt, hogy az összeférhetetlen helyzetet 15 nap alatt szüntesse meg. Kérem az országgyűlést, szíveskedjék a javaslatot elfogadni. ELNÖK: Kíván-e valaki az összeférhetetlenségi bizottság jelentéséhez hozzászólni! j (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezár ; rom. a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az összeférhetetlenségi bizottság javaslatát elfogadni! (Ig&nJ) Kimondom a határ'oaaittot, hogy az országgyűlés Vértes István képviselő úr összeférhetetlenségi ügyében az összeférhetethmévi május hó 5-én, szerdán. 300 ségi bizottság javaslatát teljes egészében magáévá tette, ennek következtében felhívja a képviselő urat, hogy az összeférhetetlen helyzetet a bizottság által javasolt módon 15 nap alatt szüntesse meg. Napirelnd szerint következük az összeférhetetlenségi bizottság 61. számú jelentésének tárgyalása Villányi Miklós országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Faragó György előadó urat illeti a szó. FARAGÓ GYÖRGY (szd) előadó: T. Országgyűlés! Villányi Miklós országgyűlési képviselő az 1946:XXVL te. 10. §"a alapján bejelentette, hogy Jákó község római katolikus iskolájánál kántortanítóként van alkalmazásban, és kérte annak elbírálását, hogy ez az állása 'országgyűlési képviselői megbízatásával a törvényes rendelkezések értelmében öszszef érhető-e. A bizottság megállapította. hogy az egyházi fennhatóság alatt álló intézményeknél betöltött állás az 1946:XXVI. te 1. §a értelmében koszolgáilati alkalmazásnak nem minősíthető^ és a fenti törvény egyéb rendelkezései alapján sem tekinthető ez az alkalmazás olyannak, amely összeférhetetlenséget vonna maga után. Ez alapon javasolja a bizottság a t. Országgyűlésnek: mondja ki, hogy Villányi Miklós országgyűlési képviselőnek a jak ói római katolikus egyházközségi népiskolánál betöltött kántortanítói állása országgyűlési lképvi" selői megbízatásával nem összeférhetetlen. ELNÖK: Kíván valaki az összeférhetetlenségi bizottság jelentéséhez hozzászólni! (Nem!) Ha szólni senki ne'm kíván, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e az összeférhetetlenségi bizottság javaslatát elfogadni! (Igen!) Kimondpm a határozatot, hogy Villányi Miklós képviselő úrnak a bejelentésében feltüntetett állása országgyűlési képviselői megbízatásával nem összeférhetetlen. Napirend szerint következik az összeférhetetlenségi bizottság 60. számú jelentésének tárgyalása Bodnár János országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi ügyében. Faragó György előadó urat illeti a szóFARAGÓ GYÖRGY (sz) előadó: T. Ország gyűlés! Bodnár János 'Országgyűlési képviselő az 1946:XXVI. te alapján kérte felekezeti iskolánál betöltött tanítói állása miatt az öszszeférhetetlenség fennforgásának kivizsgálását. Beadványában előadta, hogy az országgyűlésnek hasonló ügyekben hozott határozatai alapján a felekezeti iskolánál betöltött állás a képviselőséggel összeférhetetlenséget nem képezhet, mégis arra indítja őt a pénzügyminiszter 22-576/1947. szám alatt hozott határozata, hogy ügyében külön is az országgyűlés döntését kérje. E fentemlített határozat ugyanis azon a címen, hogy tanítói alkalmazása a képviselői megbízatással összeférhetetlen, r elrendelte államsegélyének megszüntetését és az addig felvett összegek visszatérítését. Ha a pénzügyminisztérium ilyen irányú határozata törvényes volna és az 1946:XXVL te 2- §"ában foglalt rendelkezéseken alapulna. akkor a bejelentő képviselő szerint nemcsak illetmények nélkül kellene őt szabadságolni, hanem állását is be lehetne tölteni, ami reá nézve rendkívül sérelmes volna, mert képyise-