Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

279 Az országgyűlés 66. ülése 1948. évi május hó 4-én, kedden. 280 nő egyetért azzal hogy ez a törvény nem bün­tető jellegű, amit én saját magam is mondok; ha pedig nem büntetőjellegű, akkor a, törvény alapján nyilvánvaló, hogy ezükség esetén — ós ©B a közlés szól Dénes képviselő úrnak is — olyat is viasza lehet a törvény alapján hívni, aki bűncselekményt néni követett el, (DÉNES István (md): így van! Helyes!), de akire a magyar államnak szükség© van. Örü­lök, hogy ebben a képvii-elő úr velem egyetért, (DÉNES István (md): Teljesen!), mert ha ez így van, akkor elesik az, hogy az 1. §-ba, bele­vegyük, hogy a kormány csak a legsúlyosabb esetekben hívhat vissza valakit; (DÉNES Ist­ván (md): Súlyos esetben!) mert abban az esetben, ha az előbb említettek helyesek, — amit a képviselő úr is magáévá tett — akkor semmi (körülmények között nem lenne helyes, hogy azokat az embereket, akikre nekünk szükségünk van, akik bűncselekményt nem követtek el, akiknek hazajövetele helyes, és akiket ennek alapján hazahívunk, mi olyanok­nak tekintsük, mint akik valami igen súlyos bűncselekményt követtek el és ezzel ellentétbe kerültek azzal a szerintem is. helyei megjegy­zéssel, laimelyet S'lachta képviselőnő és Dénes képviselő úr tett. A másik azonban nagyon világos. Az in­dítvány úgy szól, hogy ne folytassunk eljárást olyanokkal iszemben. akik ellen eljárásra ok nincs. Mi a magunk részéről ezt teljesen azo­nosan fogjuk fel. Mi senki ellen, aki hazatér, eljárást indítani nem fogunk, ha ellene el­járás indítására ok nincs, de igenis eljárást fogunk indítani mindenki ellen, aki ellen az eljárás megindítására ^ parancsoló ok van & magyar demokrácia védelme iszempontjából. Ez egészen tenmésizetes. Egyébként r pedig, ha mi előre tennénk olyan kijelentést, hogy aki hazajön, azzal szemben semmiféle eljárást nem indítunk, ak­kor tulajdonképpen azt csinálnánk, amit körülbelül egy évvel ezelőtt egyes nagyhatal­maik tőlünk követeltek. A képviselőnőnek és a képviselő úrnak is jól kell emlékeznie erre, — mert elhangzott ebben a parlamentben — hogy amikor Dcnáthnak és tártainak össize­esíküvését leleplezték, nem véletlenül abban az időben egy olyan közlést kaptunk, hogy Nj^ugaton levő 3000 csendőrt fogadjon vissza a magyar állam és ígérje meg, hogy nem viszi őket szűrőtáboron keresztül, hanem egy­szerűen visszaengedjük őket. Nekünk az, volt iaz álláspontunk, hogy ilyen menlevelet semmi körülményeik között nem fogunk adni, hanem aki Magyarországra visszajön, azt bizony, meg fogjuk nézni, — ha például Németország­ból jön vissza, a szűrőtáboron keresztül, — hop*y vétett-e a magyar demokrácia ellen vagy sem, és ha igen, ellene el fogunk járni. Ha azonban nem vétett, egészen természetes, hogy ellene eljárást indítani nem fogunk. így teháit közöttünk végeredményben semmifajta nézet­eltérés nincs. Székely Imre képviselő úr azt mondotta és indítványának ez a lényege, hogy legyen benne, a: törvényben egy szakasz, amely ki­mondja: ha ,az illető igazolja, hogy valamely gátló ok tartja vissza a hazajöveteltől, akkor a magyar kormány vizsgálja meg, hogy ez a gátló ok valóban fennforog-e és ha, ez a gátló ok valóban igazolást nyert, akkor ne fosiztas­sék meg magyar állampolgárságától. Én ebben teljesen egyetértek, azonban ez semmifajta módosítását a törvényszakasznak nem involválja. Ha bárki azon időponton be­lül, amelyet a visszatérésre kitűzünk, a ma­gyar kormánynál írásban jelentkezni fog, akkor a magyar kormány nyilván meg fogja vizsgálni az általa, bejelentett okokat, hogy mennyiben helyesek vagy helytelenek azok, és eszerint fog dönteni, hogy megfosztja e őt a magyar állampolgárságtól vagy nem. Ha a képviselő úr ezt a magyar kormány diszkre­cionális jogának kívánja tekinteni, ez semmit nem változtat. Végül volt még egy javaslat, még pedig az, hogy vegyük be a törvénybe, hogy az ille­tőnek hol kell jelentkeznie, vegyük be a tör­vénybe azt, hogy például a budapesti népbiró­ságnál kell jelentkeznie. Én a magam részéről először is nem állítom azt, hogy mindenki, aki e törvény alapján vissza nem fog jönni, olyan, hogy ellene népbírósági eljárást kell indítani. Én tehát nem akarom azt, hogy ebbe a törvénybe olyan rendelkezés kerüljön bele, amely egy­szerűen börtöntölteléknek, népbírósági eljárás alá kerülő alanyoknak tekinti a visszahívotta­kat. Erre semmi szükség nincs. Éppen a kép­viselő úr által többször hivatkozott külpoliti­kai szempontokra való tekintettel is. Azt pedig, hogy hol kell jelentkeznie, meg fogjuk jelölni — ezt kötelezően kijelentem a képviselő úrnak — vagy a, végrehajtási uta­sításban, mint ahoigíyian megjelöltük az 1947:X. tc.-ben, vagy pedig meg fogjuk jelölni a Magyar Közlönyben megjelenő konkrét visszahívási felhívásban. Ezekután azt hiszem, (SZÉKELY Imre Kálmán (dn): És a határidől) a felhozott in­dítványok között egy sincs olyan a törvény­javaslattal kapcsolatban, amely tényleg annak módosítását szükségessé tenné, úgyhogy a ma­gam részéről... (SZÉKELY Imre Kálmán (dn): És a határidő, államtitkár iir?) Ami azt illeti, hogy a határidő kérdésében a 30 napot 60 napra, a 60 napot pedig 90 napra emeljük fel. ez,t a magam részéről — amint azt már a bizottságban is mondottam — ellenzem. Ellenzem pedig azért, mert mondottam — s nem akarok ebben a tekintetben ismétlésekbe bocsátkozni — hogy ez a törvényjavaslat a harmadik figyelmeztetés ia hazatérésre, a Ma­gyar Közlönyben való közzététel pedig a haza­térésre már a negyedik figyelmeztetés és aki a negyedik figyelmeztetés után az országba nem tér vissza, annál véleményem szerint semmi értelme nincs, hogy rá 60 vagy 90 napig várjunk. Az itt megszabott határidők tökélete­sen elegendők. (Ugy van! Ugy van! Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. FARKAS MIHÁLY (kp) előadó: Székely Imre Kálmán képviselőtársam az 1- §-hoz ázó­szerint a következő módosító javaslatot nyúj­totta be (olvassa): »Jelentkezésnek számít az is, ha a külföldön tartózkodó személy a ma­gyar külképviseleti hatóságnál jelentkezik és ott kellő okát adja annak, hogy visszatérni nem tud.« Dénes képviselőtársam a következő módo­sító javaslatot nyújtotta be. ugyancsak az 1. $-hoz:... (DÉNES István (md): A kormány-, nyilatkozat után ezt visszavonom!) Ezek alapján, az elhangzott államtitkári indokolás után kérem a törvényiavaslat 1. §-ának változatlan elfogadását. (Helyeslés a kormánypártokon.) ELNÖK: Következik a határoaatiboz&tial.

Next

/
Thumbnails
Contents