Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-61

21 Az országgyűlés 61. ülésé 194S. évi március 15-én, hétfőn. _. amely hű unaradt 1848 dicső tradiciógáJhioz, or­szága sorsát saját kezébe vette, és Wátran a demokrácia és haladás útjára lépett. Hála 1848 harcosainak! Éljen a demokra­tikus és független magyar köztársaság! Éljen aiz új Jugoszlávia és az új Magyarország ba­rátsága ós együittniűkiödése.<< (Hosszantartó lelkes taps a Máz minden oldalán-) ELNÖK: Stefan Vojtfae úr, |a) román népi köztársaság elnöki tanácsának "tagja óhajt szólni. (Élénk taps. — Az élőadói emelvényre lépő Stefan Vojtec kézfogással üdvözli Tildy Zoltán köztársasági elnököt.) . STEFAN VOJTEC a román népi köztár­saság elnöki tanácsának tagja. (Felolvassa ro­mán^ nyelvű üdvözlőbeszédét. Utána! hosszan? tartó élénk taps a kormánypártokon; taps az ellenzéken. A teremből távozó Stefan Vojtec-et Tildy Zoltán köztársasági elnök és Dinnyés Lajas miniszterelnök kézszorítással üdvözli. — A beszéd magyar fordítása a következő:) »A mlaá napon, 1848 hősi szabadságharcának százéves évfordulója alkalmával hozzuk a ma­gyar népinek ia román népi köztársaság elnöki tanácsának és népének meleg üdvözletét. (Nagy taps.) Szeretettfel üdvözítőim a romáin! kormány névéiben, a nép nevében és ajs együtt­ólő nemzetiségek nevében la magyar népet, az országgyűlésit és a köztársasági elnök 'urat. (Taps.) Bátrain' éis lelkesen ellienáillva a reakció mesterkeidéjseinek, a magyar nép kiérdemeltte a világ csodálatát, mert fegyverrel kezében fellázadt, hogy megvédje demokratikus hala­dását és nemzeti függetlenségét- A haladó em­beriség nagy lángelméinek, Marxnak és En­gelsnek értékelése szerint az akkori miagyar­országi szabadságharcok átlépték a nemzeti keretet és ha a harc győzelemmel végződött volna, Enrópa arculata megváltozott volna. Ezekben a pillanatokban a mi gondolataink különös meghatódottsággal inánvulnak ^ a ma­gyar szabadságharc nagy személyiségei, az át­ütő erejű forradalmár és lángleilkü Petőfi Sán­dor, a ragyogó lángejlméjű és nagy szervező Kossuth Lajos s a jobbágyság nagy harcosa és felszabadítója, Táncsics Mihály felé- (12.00-) Ha a mi köztársaságaink kinyilatkoztathatják szabadságukat, a maguk nemzeti független­ségét és szuverenitásukat, s ha a haladás szé­les útjain járhatnak az imperialista körök mesteriké désiei és támadásai ellenére: ez annak a ténynek köszönhető, hogy a mi népeink le tudták rázni a fasizmus jármát a nagy Sztálin által vezetett hatalmais. Vörös Hadsereg támo­gatásával. Köszönetünket fejezzük ki ezen alkalomért, mellyel lehetővé tették, hogy jelen lehessünk az 1848-as magyar szabadságharc megható ün­nepségein. Dicsőség azoknak a magyar hősöknek, akik harcuk és önfeláldozásuk árán hozzá járultak haizájuik és az'emberiség szabadságának, füg­getlenségének és haladásánlak biztosításához! Éljen a magyar-román barátság és legyüttmű­köcés! Éljen a béke- és szabadságszerető né­pek baráti együttműködése! Éljen, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a béke és a szaJbadsiáig biztos támasszak (Hosszantartó taps.) ELNÖK: Antony Korziezky miniszterei­nökhelyettes úr kíván szólni. (Antony Korziczky lengyel minis zierelnökhélyettes kézfogással üd­vözli Tildy ZoUán köztársasági elnököt, majd az országgyűlés tagjainak lelkes tapsa közben az előadói emelvényre lép.) ANTONY KOIÍZTCZKY lengyel miniszter­elnökhelyettes. (Felolvassa Img^elnyelvű üd­vözlő beszédét. A beszéd magyar fordítása a következő:) »T. Országgyűlés! Köztársasági Elnök "Úr! 1848-ban kirobbantak azok a, népi és demokratikus erők, amelyeket addig a zsar­nokság és a saját feudalizmusuk vaspáncélba szorított. Mi is volt a helyzet 1848-ban? _ Európa országaiban feltartóztathatatlanul fejlődtek a szabadságmozgalimiak, hiába fulladt néhány kísérlet a júliusi forradalom után si­kertelenségbe. Ezeket a törekvéseket a haladás áldozatos szellemtől áthatott harcosai képvi­selték, akik titkos társaságokban tömörültek. 1848-ban és 1849-ben csaknem minden ország­nak munkás és paraszti tömegei forradalma lelkülettel léptek ia porondra. A »Népek Tava­szát a cárizímus, a reakció, a császárok és királyok, a Szent Szövetség támogatásával gyekezítek késleltetni. Egész Európára rábo­rult a cár és Metternich árnyéka. Paskievieh katonáinak szuronya Magyarországon azzal a tanulsággal szolgált, hogy a reakció és a zsar­nokság nemzetközi erői ellen a népek testvéri­ségét keld szembeállítani, amely a haladás és a szabadság szövetségének segítségével kivív­hatja a győzelmet. Csak egész Európa demo­kratáinak szövetsége biztosíthatja Európa szabadságát. Ezt az igazságot) magáévá tette korunk demokratikus, függetlenségre törekvő Lengyelországának minden tényezője, és erre alapozta politikáját. Nemcsak a lengyel for­radalmárok értették ezt meg, hanem azok is, akik eléggé távol állanak a dolgok baloldali szemléletétől. Az adott nagy pillanatban fel­ismerték, hogy a lengyel ügy^ szorosan kap­csolódik Európa szabadságának ügyéhez. Ettől kezdve a lengyeleket ott találjuk mindenütt. ahol a szabadság ügyének megvédésért harcol­tak. m A tétel megfordítása is helyes. Ahol euró­pai népek slaját szabadságukért küzdöttek, ott Lengyelország szabadsága érdekében is folyt a harc. Amikor Paris népe nemcsak politikai demokráciájáért, hanem, a ^szociális köziársa­ságéritW is fegyvert ragadott, így hangzott a harci kiáltás az ajkán: »Vive la Pologne!« 1848-ban kikristályosodtak a nemzeti füg­getlenség, a politikai demokrácia és a 'társa­dalmi felszabadulás jelszavai. Mindkét ország népe méltó volt őseihez, amikor fegyverrel a kezében osiaitat'érre vonult a jelszavak megvaló­sításáért. Március 3-tól szeptember 7-ig a magyar nemzet a reakció és a zsarnokság elleni ^hiairc történelmének fényes lliapjaAt írta tele hőstet­tekkel. Kossuth, Grörgei, Klapka, Batthyány és Petőfi a költő állt számtailan szabadsághar­cos élén olyan csatákban, hogy utána az egész világ megtanulta Gödöllő. Vác, Buda és Vilá­gos nevét 1 , és ezek a dicsőséges harcterek je­lentik népeink barátságának degszeb emlékeit. Tadeus Kosciuszko szelleme lengette;, iái ma­gyar forradalom zászlóinak redőit. Adam > Mic­kiewicz, a legnagyobb lengyel költő Tribüné des Nations című párisi lapjában olyan han­gon szólott ia magyarokhoz, amelynek vissz­hangja egész Európát átjárta. »Elore, magyar 2*

Next

/
Thumbnails
Contents