Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

265 Az országgyűlés 66. ülése 19Í8. évi május hó 4-én, kedden. 266 bekövetkeztek az általunk ismert események, Amerikából és Angliáiból a rémhíreknek, a mérgezésnek további pontos ad a gait kapják most is. Mélyen t. Országgyűlés, továbbmegyek. Nemcsak a fasiszták, nemcsak a jobboldali érzésű emberek fertőzték mag ezeknek a ma­gyaroknak lelkét — és ezt nekünk teudnunk kell és mindig szem előttit kell tartanunk — hanem igenis előkelő demokrata férfiak is sokat beszéltek és írtak a szélsőbal mozgal­máról, a szélsőbal eszméiről, amely közlések azután, minthogy ia szélsőbalról, demokratikus politikusok szájából, tollából és irományai­ból kerültek eléjük, nem támaszthattak kételyt bennük aziránt, hogy amit a faisiszlták mon­danak, az megfelel a valóságmaik. Mélyen t. Országgyűlés! Szeretném meg­indokolni és igazolni azt, hogy amit én most mondottam, az helytálló, szeretném, hogy megértsék, miérft' nem török én pálcát min­denki felett aki nyugaton van. Ezért enged­jék meg, hogy felolvassak egy demokratikus férfi 'tollából származó kis cikket, amely szerte az országban elterjedt 1940-ben, és amely a következőkép peen szól (olvassa): »A kommu­nizmus ftíagiadija Istent, a túlvilágot. A vallást, elveti, sőt üldözi és az ember életét teljesen az. anyagelvűség jegyében óhajtja berendezni. A kommunizmus az úgynevezett társadalmi jólét emelkedéséért megszűnteit! r az egyéni szabadságot, a véleménynyilvánítást és a bírálat jogát« (Mozgás a kormánypártokon. — Felkiáltások a kommunistapártról' Kinek a tollából? Szálasi megbízásából? — EUDAS László (kp): iSlachta Margit írta ezt? — (Derültség.) Nem, képviselőtársam. (RUDAS László (kp): Azt mondotta, hogy egy jló demo­krata! — Derültség.) Egy kiváló deuiokralta. (Felkiáltások : Ki az?) Majd ón ezt meg­fogom mutatni t. képviselőtársaimnak; most nyugodjanak meg és elégedjenek meg azzal a kijelentésemmel, hogy egy előkelő demo­krata férfiú íritia és terjesztette ezt az ország­ban. (LÉVAY Zoltán (md): Még pedig* olyan, aki még a piacon van! —Derültség.) Mélyen t Országgyűlés! Hai ilyen fogalom­zavarban voltak előkelő demokrata férfiak is, — amint méltóztatnak látni — (PARRAGI GYÖRGY (md): Jásizi Oszkár is!) akkor mit várjunk azoktól az apolitikus lényektől- akik soha politikával nem foglalkoztak, de bevették a maszlagot, bevették a mérget. Ezért fontos az, amit én kérek a t. kormánytól. T. Országgyűlés! Befejezéséhez, érikezem fejtegetéseimnek. A felszabadulásutáni nemzet­gyűlésnek és ennek az országgyűlésnek kép­viselői is annyi nemes érzésről és igazi haza­fiságról tettek tanúságot, hogy szerintem mél­tatlan volna hozzánk, ha megtagadnék a haza­térést azoktól! a honfitársainktól, akiknek lel­két a megtévesiztésen és az oktalan rémületen, félelmen kívül egyéb bűn nem terheli. Az a forradalmi átalakulás- amelyet átéltünk és amelyen még át fogunk menni, megköveteli tőlünk, hogy a magyar nép tagjaival szem­ben fogalmaink a jcxgról, a felelősségről, a kö­telességről és az igazságról ne homályosodja­nak el. A magyar nép, a magyar társadalom megbékélés és béke után vágyódik befelé és kifelé egyaránt. Azért mély tiszt élettel kérem a t- Ország­gyűlést, hogy iaizt a pár kis jaA^aslatomat, amelyek tulajdonképpen kiegészítő javaslatok­de amelyek magát az ügyet szolgálják s a demokrácia és a kormány érdekében valók, fo­gadják szívesen ós szavazzák meg. Ettől fel­tételezetten a törvényjavaslatot elfogadom. (Taps a magyar éemokratapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratko­zott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Zoltán Pál! ZOLTÁN PÁL (pk): T. Országgyűlés! Minthogy az ! előttünk fekvő törvényjavaslat köztársaságunk alaptörvényét, köztársaságunk­nak az emberi szabadságjogok tekintetében él­foglalt álláspontját és elveit illetően, valamint az ezt megelőző ilyenfajta törvényekkefl. szem­ben a demokratikus haladást illetőleg nemhogy előrehaladást, hanem visszafejlődést jelent, így nekem, mint ellenzéki képviselőnek úgy­szólván nemcsak jogom, hanem kötelességem, hogy e törvényjavaslat ellen felszólaljak ós ezen túlmenőiéig: kérjem a miniszter urat, hogy ha lehetséges, vonja vissza eízta törvény­javaslatot, (Közbeszólás u kommunistapárton: Milyen szerény!), mert nem lehetséges, hogy a magyar országgyűlés olyan törvényjavasla­tot szavazzon meg, amely egy előzőleg megho­zott törvénnyel és országunk politikai struk­túráját, alapját képező törvénnyel ellentétben álljon. Ezenfelül van még egy ok, amely engem arra késztet, hogy e törvényjavaslat ellen fel­szólaljak, amely ok a mai helyzetben a mai időkben, ebben a bizonytalanságtól és féle­lemtől áltitatotlt atmoszférában talán még fontosabb, mint az előző. Azt hiszem minden nép ós nemzet — politikai struktúrájára való (tekintet nélkül — tisztában van azzal és állami érfiai is állandóan a zt hangoztatják, hogy a megbókülésnek, a stabilizálódásnak, a végleges béke megteremtésének talán az egyetlen gátló oka az a bizalmatlanság, a féle­lemnek az a légköre, ameÍvnek alapja •? gyű­lölet. (RUDAS László (kp): Milyen félelemről beszél maga?)^ A finn-orosz szerződéssel kap­csolatbaíi ^Sztálin marsall is ezt hozta kifeje­zésre. (RUDAS László (kp): Ne vegye szájára a nevét!) Aki tehát a stabilizációra, ia békére törekszik, annak ezen atmoszféra meg­szüntetésére kell törekedni! Azt hiszem tehát, a magyar kormánynak is arra kell töreked­nie, hogy a félelemnek, a bizalmatlanság­nak a légkörét megszüntesse. (SZABÓ Piros­ka 'íkp): Ne adjunk államsegélyt a hazaáru­lóknak! — (Zaj.) Már pedig nagyon félő, hogy ez a 'törvényjavaslat a gyűlölet atmoszféráját nem csökkenti, hanem növelni fogja. Tudom jól, hogy ez a törvényjavaslat, amennyiben törvény lesz, csak egyeseket fog érinteni, éspedig olyanokat, akik erre rászol­gáltak, nem szabad azonban elfelejteni, hogy tízezren élnek magyarok külföldön, akiket ez a törvényjavaslat érinteni fog és exiszteineiá­jukat^ fogja veszélyeztetni. Távol álljon tőlem, hogy védelmembe ve­gyek olyanokat, akik amikor a haza veszélyben volt, önön sajátos céljaik érdekében elmene­kültek innen. Nyugodtan mondhatom^ ezt, mert én ennek a # felfogásomnak annakidején azáltal adtam kifejezést, hogy a helyemen maradtam a menekülési hisztériával szemben. Ezt csak azért mondom, hogy ne lehessen azzal vádolni, hogy bort iszom és vizet prédi­kálok, mint ahogyan az» ma elég sűrűn meg­történik. Ez ellenben nem zárja ki azt, hegy amennyiben még szabadságjogokról egyálta­lán beszélhetünk, mindenki ott és úgy éljen, mint ahogyan az neki tetszik, (Ellentmondá­sok a szociáldemokrata- és a kommunisMpár-

Next

/
Thumbnails
Contents