Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-66
265 Az országgyűlés 66. ülése 19Í8. évi május hó 4-én, kedden. 266 bekövetkeztek az általunk ismert események, Amerikából és Angliáiból a rémhíreknek, a mérgezésnek további pontos ad a gait kapják most is. Mélyen t. Országgyűlés, továbbmegyek. Nemcsak a fasiszták, nemcsak a jobboldali érzésű emberek fertőzték mag ezeknek a magyaroknak lelkét — és ezt nekünk teudnunk kell és mindig szem előttit kell tartanunk — hanem igenis előkelő demokrata férfiak is sokat beszéltek és írtak a szélsőbal mozgalmáról, a szélsőbal eszméiről, amely közlések azután, minthogy ia szélsőbalról, demokratikus politikusok szájából, tollából és irományaiból kerültek eléjük, nem támaszthattak kételyt bennük aziránt, hogy amit a faisiszlták mondanak, az megfelel a valóságmaik. Mélyen t. Országgyűlés! Szeretném megindokolni és igazolni azt, hogy amit én most mondottam, az helytálló, szeretném, hogy megértsék, miérft' nem török én pálcát mindenki felett aki nyugaton van. Ezért engedjék meg, hogy felolvassak egy demokratikus férfi 'tollából származó kis cikket, amely szerte az országban elterjedt 1940-ben, és amely a következőkép peen szól (olvassa): »A kommunizmus ftíagiadija Istent, a túlvilágot. A vallást, elveti, sőt üldözi és az ember életét teljesen az. anyagelvűség jegyében óhajtja berendezni. A kommunizmus az úgynevezett társadalmi jólét emelkedéséért megszűnteit! r az egyéni szabadságot, a véleménynyilvánítást és a bírálat jogát« (Mozgás a kormánypártokon. — Felkiáltások a kommunistapártról' Kinek a tollából? Szálasi megbízásából? — EUDAS László (kp): iSlachta Margit írta ezt? — (Derültség.) Nem, képviselőtársam. (RUDAS László (kp): Azt mondotta, hogy egy jló demokrata! — Derültség.) Egy kiváló deuiokralta. (Felkiáltások : Ki az?) Majd ón ezt megfogom mutatni t. képviselőtársaimnak; most nyugodjanak meg és elégedjenek meg azzal a kijelentésemmel, hogy egy előkelő demokrata férfiú íritia és terjesztette ezt az országban. (LÉVAY Zoltán (md): Még pedig* olyan, aki még a piacon van! —Derültség.) Mélyen t Országgyűlés! Hai ilyen fogalomzavarban voltak előkelő demokrata férfiak is, — amint méltóztatnak látni — (PARRAGI GYÖRGY (md): Jásizi Oszkár is!) akkor mit várjunk azoktól az apolitikus lényektől- akik soha politikával nem foglalkoztak, de bevették a maszlagot, bevették a mérget. Ezért fontos az, amit én kérek a t. kormánytól. T. Országgyűlés! Befejezéséhez, érikezem fejtegetéseimnek. A felszabadulásutáni nemzetgyűlésnek és ennek az országgyűlésnek képviselői is annyi nemes érzésről és igazi hazafiságról tettek tanúságot, hogy szerintem méltatlan volna hozzánk, ha megtagadnék a hazatérést azoktól! a honfitársainktól, akiknek lelkét a megtévesiztésen és az oktalan rémületen, félelmen kívül egyéb bűn nem terheli. Az a forradalmi átalakulás- amelyet átéltünk és amelyen még át fogunk menni, megköveteli tőlünk, hogy a magyar nép tagjaival szemben fogalmaink a jcxgról, a felelősségről, a kötelességről és az igazságról ne homályosodjanak el. A magyar nép, a magyar társadalom megbékélés és béke után vágyódik befelé és kifelé egyaránt. Azért mély tiszt élettel kérem a t- Országgyűlést, hogy iaizt a pár kis jaA^aslatomat, amelyek tulajdonképpen kiegészítő javaslatokde amelyek magát az ügyet szolgálják s a demokrácia és a kormány érdekében valók, fogadják szívesen ós szavazzák meg. Ettől feltételezetten a törvényjavaslatot elfogadom. (Taps a magyar éemokratapárton.) ELNÖK: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? FARKAS GYÖRGY jegyző: Zoltán Pál! ZOLTÁN PÁL (pk): T. Országgyűlés! Minthogy az ! előttünk fekvő törvényjavaslat köztársaságunk alaptörvényét, köztársaságunknak az emberi szabadságjogok tekintetében élfoglalt álláspontját és elveit illetően, valamint az ezt megelőző ilyenfajta törvényekkefl. szemben a demokratikus haladást illetőleg nemhogy előrehaladást, hanem visszafejlődést jelent, így nekem, mint ellenzéki képviselőnek úgyszólván nemcsak jogom, hanem kötelességem, hogy e törvényjavaslat ellen felszólaljak ós ezen túlmenőiéig: kérjem a miniszter urat, hogy ha lehetséges, vonja vissza eízta törvényjavaslatot, (Közbeszólás u kommunistapárton: Milyen szerény!), mert nem lehetséges, hogy a magyar országgyűlés olyan törvényjavaslatot szavazzon meg, amely egy előzőleg meghozott törvénnyel és országunk politikai struktúráját, alapját képező törvénnyel ellentétben álljon. Ezenfelül van még egy ok, amely engem arra késztet, hogy e törvényjavaslat ellen felszólaljak, amely ok a mai helyzetben a mai időkben, ebben a bizonytalanságtól és félelemtől áltitatotlt atmoszférában talán még fontosabb, mint az előző. Azt hiszem minden nép ós nemzet — politikai struktúrájára való (tekintet nélkül — tisztában van azzal és állami érfiai is állandóan a zt hangoztatják, hogy a megbókülésnek, a stabilizálódásnak, a végleges béke megteremtésének talán az egyetlen gátló oka az a bizalmatlanság, a félelemnek az a légköre, ameÍvnek alapja •? gyűlölet. (RUDAS László (kp): Milyen félelemről beszél maga?)^ A finn-orosz szerződéssel kapcsolatbaíi ^Sztálin marsall is ezt hozta kifejezésre. (RUDAS László (kp): Ne vegye szájára a nevét!) Aki tehát a stabilizációra, ia békére törekszik, annak ezen atmoszféra megszüntetésére kell törekedni! Azt hiszem tehát, a magyar kormánynak is arra kell törekednie, hogy a félelemnek, a bizalmatlanságnak a légkörét megszüntesse. (SZABÓ Piroska 'íkp): Ne adjunk államsegélyt a hazaárulóknak! — (Zaj.) Már pedig nagyon félő, hogy ez a 'törvényjavaslat a gyűlölet atmoszféráját nem csökkenti, hanem növelni fogja. Tudom jól, hogy ez a törvényjavaslat, amennyiben törvény lesz, csak egyeseket fog érinteni, éspedig olyanokat, akik erre rászolgáltak, nem szabad azonban elfelejteni, hogy tízezren élnek magyarok külföldön, akiket ez a törvényjavaslat érinteni fog és exiszteineiájukat^ fogja veszélyeztetni. Távol álljon tőlem, hogy védelmembe vegyek olyanokat, akik amikor a haza veszélyben volt, önön sajátos céljaik érdekében elmenekültek innen. Nyugodtan mondhatom^ ezt, mert én ennek a # felfogásomnak annakidején azáltal adtam kifejezést, hogy a helyemen maradtam a menekülési hisztériával szemben. Ezt csak azért mondom, hogy ne lehessen azzal vádolni, hogy bort iszom és vizet prédikálok, mint ahogyan az» ma elég sűrűn megtörténik. Ez ellenben nem zárja ki azt, hegy amennyiben még szabadságjogokról egyáltalán beszélhetünk, mindenki ott és úgy éljen, mint ahogyan az neki tetszik, (Ellentmondások a szociáldemokrata- és a kommunisMpár-
