Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

263 Áz országgyűlés 66. ülése 1948. azt mondja ,a törvény szövege ,hogy akit megfosztunk a magyar állampolgárságától, annak a vagyonát iis elkobozhatja a kormány, mégpedig a felesége ós iá kiskorú gyermekeinek vagyonát is. Ugy gondolom és azt hiszem, a kormány úgy gondolta ezt, — és a törvény szövegéből csak tévedésből maradt ki — hogy a vele együttélő felesége és kiskorú gyermekeinek vagyonát kobozhatja el. Azt hiszem, nincs akadálya annak, hogy ezirányban beterjesztendő indítványomat a kormány is elfogadja (RUDAS László (kp): Akii szintén külföldön van!), mert méltóztassék csak elképzelni azt, hogy mennyi szenvedés, mennyi ártatlan sujtás és bűnhődés származhatik abból, hu mi megadjuk ia kormánynak azt a jogot, hogy akár a férfival együttél a felesége ós gyermeke, akár nem, lalkáir van valami köze a férjéhez, /alkar nincs, egyszerűen 'megadjuk a módot ós aiz alkalmat a kormánynak arra, hogy elkobozza az itthon élő feleség és kiskorú gyermekek vagyonát. Ebből a meggondolásból, mert nem célúink az ártatlanokat sújtani és büntetni, célunk ai bűnösöket büntetni és sújtani, úgy vélem, be kellene vennünk ebbe a szövegbe azt a három szót, hogy »a vele együttélő felesége és gyermeke^ így van benne értelem, van benne igazság és vun benne logika, mert aki a hazahívottal együtt él, annak tudnia kell a férje dolgairól, ez kétségtelen. Ha azonban elvált, t. képviselőtársam, akkor nem vonható felelőségre. (Közbeszólás a magyar demokratapárton: Akkor már nem feleség! — RUDAS László (kp): Ha nem ment vele, az jó munkamegosztás! — Derültség.) (Képviselőtársamnak igaza vian, ilyen is van. (RUDAS László (kp): Van bizony! Utána háborodik fel! Ez a többség!) Miután tehát van ilyen is és van olyan is, minid a kétféle van, ezért indokolt javasliatom elfogadása. (RUDAS" László (kp): Ezért nem indokolt!) Adjuk meg a kormánynak a jogot ési a hatalmat arra, hogy ő vizsgálja ki a dolgokat, de ne mondjuk ki azt kategorikusan, hogy a vele együtt nem élő feleség és gyermek vagyona is szekvesztrálható, mert ez ártatlanok bűnhödésére és szenvedésére fog vezetni. T. Országgyűlés! Megjegyzem azt, hogy amikor a reakciósok, a feudálisok meghozták azonos számüzetési és vag3^onelkobzási törvényüket, még azok is belevettek .azt, hogy osak a vele együttélő feleségre és kiskorúra terjed ki ez a vagyonelkobzás. (Közbeszólás a kommunistapárton.: Nálunk nem volt mit lefoglalni!) Pedisj- a reakciósok ós> feudálisok azokat a rendelkezéseket, az 1939 :XIV. ós XIII. törvénycikkeket a baloldal ellen hozták. Ha tehát a realkció olyan kegyes volt a baloldaliul szemben, hogy csak a vele együttélő feleséget ós gyermekeket vonta elbánás alá, akkor mi demokraták, akik nemcsak dicsekszünk azzal, hogy különbek vagyunk a reakciósoknak, hanem valóban azok vagyunk, mi ne legyünk krudélisabbak az ártatlanokkal szemben. T. Országgyűlés! Nekem ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosan egy mély és tiszteletteljes kérésem van a kormányhoz m az országgyűléshez. (OLÁH Mihály (kp): Hogy túlságosan ne-^fájjon a szívünk érte!) Képviselő úr, ön úgylátszik, míg beszéltem, kint volt, mert megmondtam, hogy aki kezet emel a magyar munka jogán felépülő új társadalmi rendszerünk, államunk és demokráciánk ellen, taz a legnagyobb bűnt, a hazaárulást követi el. Képviselő úr, most a képviselőházévi május hó 4-én, kedden. 264 ban vagyunk, nem pedig egy asztal mellett, ahol így is, úgy is lehet beszélni. Méltóztassék szigorúan megfigyelnd, amit mondok. (Zaj a kommüntstapárton^) Ha viszont a kérdés olyan megvilágítását hozom, amellyel belül önöknek is egyet kell érteniük, .ne méltóztassék ezt tőlem rossz néven venni, hiszen én nem támadom a javaslatot. T. Oriszággyűlós! Egy kérésem van, amelyet már többször előterjesztettem. Sok olyan magyar állampolgár van még Nyugaton, aki haizakóreizkedett ide Magyarországra, aki akár hasoncsúszva is szeretne hazajönni, (LÉVAY Zoltán (md) Oláh Mihály (kp) felé: Végre az ön szavú! Éljen!), de nem kapja meg a beutazási engedélyt. Azt, aki haza akar jönni, •& be akar kapcsolódni — mert be kell kapcsolódnia — demokráciánk munkájába, aki nem követett el főbenjáró bűnt, s hu elkövetett egy nem főbenjáró bűnt, amiért helyt kell állnia és azért helyt is akar állni a magyar népbíróságok előtt, aiz én szerény álláspontom szerint az ilyen magyar állampolgárt nem szabtad kirekeszteni a magyar népi közösségből. (Felkiáltások a szociáldemokratapárton: Jöjjön haza! — PARRAGI György (md): Azt akarjuk!) Ezt akarjuk. Ugylátszik, a képviselő urak nincsenek tisztában saját kormányuk rendelkezéseivel, mert saját kormányuk rendelkezései szerint csak az jöhet haza, aki a belügyminisztériumtól megkapja a beutazási engedélyt. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Akit hazahívnak, az meg is kapja!) Egyetértünk tehát abban, képviselőtársaim, hogy jöjjenek haza. (MÓNUS Illésne (sízd): Igen!) Egyek vagyunk ebben, s éppen azért arra kérem a kormány jelenlévő államtitkárát, Legyen szíves honorálni a képviselőház egyhangú kívánságát, referálja el azt a kormánynál, és a koirmány tegye lehetővé, hogy akik haza akarnak jönni, tényleg haza is tudjanak jönni. (SEREGÉLYI József (kp): Egyetértünk abban, amit ia törvényjavaslat mond! — KOZMA József (kp): De abban is, hogy az ügyvéd is, szükséges legyen! — Egy hang a parasztpárton: Horthy is. kért útlevelet!) Ugy tudom, Horthynak nem adták meg, de én azt hiszem, Horthynak nincs is kedve hazajönni. (SZŰCS Ferenc (pp): A kis Horthy kérte az útlevelet! — Az elnök csenget. — Egy hang a néppárton: És kapott útlevelet? — KOZMA József (kp): Olyan legyen, hog3^ ügyvéd is kelljen hozzá!) Hát különben miből élnénk, kép viselő úr? (Derültség.) Hagyjanak minket is élni! (RÉVÉSZ Ferenc (szd): Dolgozni! Arra nem is- gondol?!) Én már osztottam Szakasits Árpád mdniszterelnökhelyettes úrnak azt az álláspontját, hogy sokan, akik még nyugaton vannak, egy t hamis fasiszta propaganda áldozatai. Leikileg megtévesztette, értelmileg megzavarta őket az a gyalázatos propaganda, amely itt folyt különösen a világháború előtti négyöt esztendőbein mindennel szemben ami kommunista, ami szocialista volt. Mindig arra kell gondolni, hogy a reakciós, a feudális, a háborúelőtti korszakban^ a magyarság nem politizálhatott. A szellemi, az ideológiai határ kelet felé teljesen le volt zárvat Az itthon volt elvtársak csak a föld alatt tudtak dolgozni, csak kis körben tudtak mozogni, mert Heítémyi ós társai elkapták őket. Meg kell tehát értenünk, hogy a még mindig kinnlevők közül nagyon sokan egy valóságos megfertőzést megmérgezés, lelki és értelmi megzarvarodás hátasa alatt mentek el nyugaJtira és miután nyüg^tosn.