Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

áéí Az országgyűlés 66. ülése 1948. gyanúsítás, &, gyanú kérdése a fontos, gyanú alapján is elbánás alá vonhatunk valakit. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ennél a kérdésnél egy kicsit határozottabban kell körülírni a kormány jogát. Ha ugyanis köztudomásúvá válik külföldön az, hogy olyan törvényt hoztunk, amely megadja a kormánynak azt a jogot, hogy gyanúsítások alapján vagy nem megfelelő, de törvénybe nem ütköző magatartás miatt hazarendeljen valakit, akkor ezzel — ;az elmúlt kilenc év tapasztalatairól beszelek — megnyitjuk az, alaptalan gyanúsítások, rágalmazások, bosszúállás, irigység és egyéb mindenféle alantas emberi szenvedély zsilipjét és kormányunkat el fogják árasztani annyi feljelentéssel, bejelentéssel, titkos és nem titkos 'bejelentéssel külföldön élő .személyekkel szemben, hogy a kormány rendkívül nehéz helyzetbe kerül. A kormánynak tehát — ha meghozzuk ezt a törvényt — kötelessége a bejelentések alapján a gyanúsítottat hazahívni; kötelessége, mert hiszen nem térhet íki előle. Amikor én a húszas, harmincas években kuadtiam röpirataimat és könyveimet, állandó megfigyelés alatt álltam és állandóan az volt a kormány részéről [a, gyanú velem szemben, hogy én Moszkvából kapom a jpénzt ahhoz, hogy öt gyermekem s nagy családom mellett egyik röpiratot a másik után, egyik) könyvet a. másik után adtam ki a nagybirtokos rendszer, a nagybirtokos osztály ellen. Megtörtént velem kapcsolatban iaz. hogy a belügyminisztérium egyik tanácsosa felkereste a Juhásznyomda tulajdonosát, — aki ma is él — Juhásznál, és azt mondotta neki: Asszonyom' tudja meg, hogy dr. Dénes István milyen forrásból és hogyan kap Moszkvából támogatást és pénzt, hogy sorozatosan ki tudja adni röpiratait és könyveit, Juhászné becsületes, velem együttérző asszony volt és őszintén megmondotta nekem, hogy mit követelnek tőle, aminek ellenében Ígértek neki egy új nyomdai gépet.. Soha életemben nem fogadtam el senr kitől pénzt, sem Moszkvától, sem senkitől. Egyszer kínált, í'el pénzt nekem egy Péntek István nevezetű kommunistái, amikor a, Rákóczi-út 10. számú házban volt pártom utoljára 1937-ben: Egy este bezSrtam a helyiséget, 0J3jöttünk, s látta, hogy nincs pénzünk, nem tudunk röpiratot kiadni, azt mondotta, el tudja intézni, hogy kapjak Moszkvából pénzt. Ránéztem )Ss azt mondottam, amíg saját erőmből bírom, megy, azután nem. Ez a Péntek István később, ha jól tudom, SzáLasinak lett minisztere vagy államtitkára. Jól néztem volna ki, ha azt mondottam volna neki, hogy elfogadom a pénzt. Mélyen t. Országgyűlés !v A gyanúsítás rendkívül komoly és veszélyes kérdés, ezért nagyon szeretném, ha kormánynyilatkozat hangzanék el ezzel kapcsolatban és a kormány leszögezné azt, ^ hogy egyszerű, elfogult bejelentések alapján nem hív hazia senkit, hanem csak akkor, hal több bizonyíték, több bejelentés érkezik be, amely a gyanút már kissé meggyőződéssé változtatja, tehát ha van már alapja annak, hogy a kormány; ilyen intézkedést 'tegyen, .csak akkor fog élni a hazahívás jogával. Megmagy.atpfeiteiit azt akarom elkerülni, hogy megnyissuk a z-srlípet az aljas ösztönök előtt embertársaink eHen. Mélyen t. Országgyűlés! Az elmondottak alánján a következő indítványt nyújtom be az •1. Vsai kapcsolatban. Azt kérem, legyen benne ' évi május hő 4-én, kedden. 262 a törvény szövegében az, hogy (olvassa): >Akii tevékenységével vagy magatartásával a jelen törvény életbelépte után súlyosán vét a magyar állam érdeke iellen-« Legyein benne ez a^ törvény szövegében, mert a törvény rendkívül egyszerűen csak azt mondja, hogy a kormány l hazaihívhatja az illetőt, de (hogy miért hívhatja haza, az egyáltalában nincs benne a törvény szövegében. (P. ÁBRAHÁM Deizsjő {md): Helyes!) Legyen/bennev tehát az, hogy milyen okból hívja haza, A törvény ja vaslát 2- §^a azt mondja, hogy 30 vagy 60 nap alatt haza kell] jönnie, ha hazahívják, mert különben száműzik és elkobozzák a vagyonát. Ebben nem volna semmi hiba, ha ac emberi élet, különösen ma, nem volna ezer akadállyal megkötve. Tegyük léi, hogy az illető, akit a kormány hazahív, haza akar jönni, de nem tud ihazajönii, mert nem kap útlevelet. (OLÁH Mihály I (kp): Még hasoncsúszva is/hazajöhetett volná már eddig! Védi a fasisztákat? — Zaj. A& elnök csenget.) Igaza van önnek; hasoncsúszva is hazajöhetett volna, de mindjárt rá fogok mutatni arra, hogy akik nem jöttek haza, azok'kíözül sokan miért nem jöttek haza még vonaton sem(RUDAS László (kp): Mert nincs passzusuk és vaj van a fejőkön!) Meg vagyok győződve arról, hogy -a kormányt abszolút korrekt intenciók vezetik, ezért méltóztassanak nekem megengedni annak kijelentését, hogy most, miután hozunk egy törvényt, bennünket ez a törvény kötni fog, tehát most elindulunk azon fiz úton, hogy mindenkit hazahívunk, ' akit haza kell hívnunk. Előfordulhat az a

z eset hogy az illető önhibáján kívül elháríthatatlan adlidály miatt nem tud hazajönni. (BAKÓ Kálmán (kp): Kölcsön adjuk neki az útiköltséget! — Zaj.) Nem értem kérem- Ha kifogásuk vam ellene, ne fogadják el indítványomat, éai azonban, emberi szempontból és a törvény, vaUamint demokráciánk komolysága szempontjából úgy érzern, hogy ha valakti hiteles okirattal bizonyítja azt, hogy elháríthatatlan t.ktadály miatt nem tud hazajönni, de haza akar jönni és kéri annak elhalasztását, akkor azt hiszem, ennek akadálya nem leihét. (OLÁH Mihály (kp): Udvaroltunk már elegét mi is! — Egy hang az ellenzéken: Ha nem engedik haza, mit csináljon! — Zaj,) Ezért i pusztán ebből a szempontból indokoltnak tartom a következő indítvány megtételét, kérve az országgyűlést annak elfogadására, (Olvassa): »Amennyibeoi a hazahívott külföldön tartózkodó magyar állampolgár hitelesen igazolja, hogy a kormány felhívásának önhibáján kívül, elháríthatatlan ákiádály miatt nem (tehet eleget, »a kormány a hazatérésre vonatkozó kötelezettséget elhalasztja a hazaérést akadály megszűntének időpont jáig.« (OLÁH Mihály (kp): Szereti-e a hazáját, akit hívni kell hazai Szereti-e a magyar hazát az, akit Ihívnö. kell haza? Van-e nekünk) az ilyenre szükiségünkl) Képviselő úr, ön nem veszi észre, hogy a törvényjavaslat ellen beszél. 0SLAC.HTÁ ;

Margit (nt): Ügy vftpi! l— PARRAGI György (md): Az idegnlégióból nem engedik haza őket!) Mi most .haza akarjuk hívni őket. Ön tiltakozik az ellen. Ez ellentmondás, tessék meggondolni!, hogy mit mond. (MÓNUS Illésné Oszd): Nincs ellenmondás!) T. Országgyűlés! Van még a törvényjavaslatnak az elkobzása részében egy, eddigi törvényeinktől eltérő rendelkezése. Tudniillik