Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

2 59 Az országgyűlés 66. ülése 1948. évi május hó 4-én, kedden. 260 tényezőivel szemben. Le kell szögeznem erről a helyről is, hogy ia munka és a magyarság érdeke ma egy és ugyanazon történelmi tényező ebben az országban, és a munkajogon Telepített életrendszerünk egyszersmind^ a magyarság, ai magyar nép honfoglalását, megújhodott életét jelenti. Felfogásom szerint, # mélyen t Országgyűlés, az, t aki a munka jogán megújhodott és élővé vált magyar népközösség ellen vét, az elárulja életadóját és ebben az országban helye nem lehet. (Elnök: MOLNÁR IMRE. - 11.54.) Mélyen t. Országgyűlés! A törvényjavaslat •ezen politikai alátámasztása után fel kell vetnem azt a kérdést, hogy mi is tulajdonképpen e törvény javaslat célja, mi kell, hogy a célja legyen? Az én álláspontom szerint figyelmeztetnie kell a külföldön élő magyar állampolgárokat, hogy a legsúlyosabb és legmegbélyegzőbb hazaárulás bűncselekményét követik eh ha a munka jógáin épített magyar életrendszer ellen, a magyarság milliós tömegeinek új honfoglalása ellen tevékenykednek. Másodszor figyelmeztetnie kell e törvénynek a magyar népi közösség nyomora iránt érzéketlen, önző és csiak egyéni kapzsiságukat szem előtt tartó síbereket, spekulánsokat és egyéb gazdasági kártevőket, hogy Magyarországon új társadalmi rendünk alapelve a kölcsönös segélynyújtás és támogatás-. Minden tevékenység tehát, amely a magyar népi közösséget önző érdekből meglopja, megkárosítja, olyan merénylet, amely a hazaárulással egyenlő. T. Országgyűlés! Magyarország nemzetközi helyzete a három nagyhatalom közös és együttes döntése alapján állt elő. A nagyhatalmak között ezidőszerint még fennálló, de meggyőződésem szerint békés megoldással végződő feszültség és az, ennekfolytán Magyarország gazdiasági szabadságát és életét súlyosan érintő nehézségek kormányzatunikiait és ezt az országgyűlést is kétségtelenül rendkívüli intézkedések megtételére kényszerítették — ez a törvényjavaslat is ennek együk tanúbizonysága — abból a célból, hogy iaz újjáépítés munkáját és a magyar nép mindennapi kenyerét biztosíthassák. Az én álláspontom szerint tehát mindenki, aki a magyar nép heroikus küzdelmének megértése helyett demokráciánkat rágalmazza és támadja, ellenségévé vált a magyar népi közösségnek s bizonyságot tett amellett, hogy a régi rend híve, és a régi rendet akarja visszahozni, amely a magyar milliók kényszerű száműzetését jelentené ismét ebből a hazából. Mélyen t. Országgyűlés! Ezek után az előzmények után engedjék meg, hogy rátérjek a törvényjavaslat sebezhető és félremagyarázható pontjaira. A törvényjavaslat rendelkezéseinek és szövegezésének szerintem a javaslat súlyos természeténél fogva olyannak kell lennie, hogy külföldön ési belföldön egyaránt még a látszatát is kiküszöbölje annak, hogy nem a magyar állam érdeke, hanem a kormánynak vagy a demokratikus • pártok valamelyikének bosszúállása vagy elfogultsága húzódik meg benne. Ki kell domborodnia magából ia törvényjavaslat szövegéből, hogy a kormány — amint ezt ,az, indokolás is mondja — miként a múltban, úgy a jelen törvényjavaslat alapján is a hazahívás jogával csak akkor fog élni. ha a külföldön tartózkodó magyar állampolgár tevékenysége- vagy' magatartása az állam érdekeit súlyosan sérti. Ha a kormány a félremagyarázások és gyanúsítások ejlkerütése végett helyesnek látta aa indokalásba felvenni ezt, amit elmondottam, még helyesebben járunk el, ha ezt, ami az indokolásiban bennfoglialtatük, magába a törvény szövegébe is bevesszük. A második lényeges pont, amely félremagyarázásra is vezethet és rosszindulatú beállításra adhat okot, a

z, hogy a törvényjavaslat szövege nem mondja meg határozottan) hogy a hazahívott és hazatért egyén melyik hatóságnál tartozik jelentkezni; csak annyit mond, hogy ha hazajön, itt magyar hatóságnál tartozik jelentkezni. Ebbe a szövegezésbe a reakció, ellenségeink azt fogják belemagyarázni, hogy aki a kormány hívására hazatért, annak, mondjuk, az Andrássy-út 60. alatt vagy a GR-nél kell jelentkeznie, ha gazdasági bűnöző. (Mozgás a kommuríisticú- és a szoeiáldemokratarpárton. — MÓJNUS Illemé (szd): Ugyan! Ugyan!) Bocsánatot kérek, ezt magyarázhatják bele. Mi tudjuk, hogy ma már az Andrássy-út 60. alatt nemcsak az ablakok vannak felvirágozva, hanem belül is eltűntek és megszűntek a tüskék; megszűnt ott az első felburjánzás, a forradalmi állapot, rendes körülmények között hallgatják ki taz embereket és intézik ügyeiket, és ugyanez a helyzet a G-R-nél is. Mi idehaza tudjuk ezt, de számolnunk kell azzal, hogy külföldön majd mást mondanak. Naponta hallom iaz angol, amerikai és e^yéb rádiókban, hogy állandóan ostoroznak bennünket azért, hogy ez a két intézményünk még kellemetlenkedik, és olyan eszközöket alkalmaz, amelyeket nem volna szabad alkalmazni. Ezért el kell kerülni annak látszatát, mintha a kormánynak az volna a célja, hogy hu valaki hazajön, azt rögtön előállítsák ide vagy oda. és be kellene venni a javaslat szövegébe egy meghatározott helyet, ahol a hazatértnek jelentkeznie kell. Tekintettel pedig arra, hogy magának a törvényjavaslatnak rendelkezése szerint az elkobzás kérdésében a budapesti népbíróság tartozik intézkedni, kérem az országgyűlést, hogy ha elfogadják aggodalmaimat, akkor a törvény és az országgyűlés érdekében mondja ki, hogy ha valaki külföldről hívásra hazajön, akkor szabadon a budapesti népbíróság elnökénél tartoizik jelentkezni, {12.00) a budapesti népbíróság elnöke közölje vele a vádakat, közölje vele a gyanúokokat, amelyek miatt hazarendeltetett és adassék meg a mód és lehetőség a haza jöttnek^ arra, hogy a komtradiktórius eljárás alapján szabadon védekezzék. A lényege körülbelül úgyis ez lesz a javaslatnak, így fog kialakulni a gyakorlatban, álláspontom szerint azonban helyes, ha belevesszük a javaslat szövegébe, hogy így történjék a hazajött elbánása, mert ezzel elejét vesszük mindem gyanúsításnak és minden támadásnak. (P. ÁBRAHÁM Dezső (md): Legyen garancia!) Mélyen t. Országgyűlés! Foglalkoznom kell a törvényjavaslat legkomolyabb kérdésévei, azzal, hogy ezentúl e javaslat értelmében gyanúsítás és törvénybe nem ütköző magatartás esetére is megadjuk a kormánynak a felhatalmazást arra, hogy külföldről bárkit hazahívhasson. Eddigi törvényes rendelkezéseink és törvényeink ilyesmit nemi tartalmaztak, eddigi törvényeink azt tartalmazták, hogy ha valakiről megállapította a bíróság, hogy törvénybe ütköző cselekményt követett el, akkor megfosztották állampolgárságától. Most már a