Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

Z&1 Az országgyűlés 66. ütése 1948. magáévá tette a földet, a gyárat, megteremtette a maga uralmát és harcol a békéért. Ök szívesebben tennék a magyar földet^ a magyar gyárat, az országot az amerikai imperializmu-s gyarmatává- miinlteem a magyar népet annak birtokosává. T. Országgyűlés! Egy világ, válása el bennünket egymástól. Magunkat, munkánkat, hazánkat és nemzetünkiet becsüljük, amikor a méltatlanokat* ennek a hazának elárnlóit, gazdasági életünk tolvajait kiközösítjük magunk közül. (Ügy van! Úgy van! a kommunistapárton.) Méltatlanná váltak apra. hogy-ennek az országnak polgárai legyenek, méltatlanná váltak arra, hogy a magyar paraszt ós a magyar munkás verejtékéiből származó vagyon, föld, gyár, ház őket megillesse. A törvényjavaslat a magyar demokráciához mél^ó, szerintünk túlzott humanitással és mértéktartással, az egyei]i elbírálást mindenki, sőt a családtagok számára külön-külön is biztosítva ezt a célt szolgálja, ezért pártom, a Nemzeti Parasztpárt és a^ magam nevében örömmel elfogadom- (Élénk taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: (Soron következük a kijelölt szó otíokoík közüls FARKAS GYÖRGY jegyző: Dénes István! DÉNES István «(md): T. Országgyűlés! A kitenc szakaszból álló tör vény javaslat a maga szűkszavúsága mellett a felszabadulás utáni törvényhozásnak egyik legsúlyosabb és legfelelősségteljesteibb alkotása. A javaslat a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok száműzetéséről és vagyonuk elkobázásáról rendelkezik. Ez a rendelkezés a magyar alkotmányban nem új 'keletű, megtörtént máskor is. (SOMOGYI Miklós (kp)- Száműzéséről? Ök szöktek ki!* Krokodiílkönnyefo is lesznek! — Közbekiáltás a •kommunistapárton: Nézz csak oda!) ELNÖK: Csendet kérekr DÉNES ISTVÁN (rad): Türelmet kérek, még csak most kezdem; hát mii lesz a végén? (Mozgás ) Ami új ebben a törvényjavaslatban, az az, hogy most már ilyen; elbánás aÜJá vonjuk azo-t kat a külföldön tartózkodó magyar álilíampo'lgárokat is., akik azzal, gyanúsíthatok, hogy a magyar állam elleni magatartást tanúsítanak ós akiknek magatartása, 'habár mem ütközik tételes törvényeikbe, mégis kifogásolható és ezért felelősségre vonhatók, A törvényjavaslat szeriin* a hazahívott, hatóság előtt tartozik jelentkezni. Ha a hazahívott 30 vagy 60 nap alatt nem jelentkezik' ebben, az esetben a kormánynak joga van állampolgárságától • megfosztani s a vagyonelkobzásra vonatkozó határozatot megthozniEz a ítörvényjavaslat tehát, mélyen lt; Országa gyűlés, a hazaárulás és a hűtlenség, vagyis a legnagyobb bűncselekmények fogalmi köréit; és büntetési tétélét kitérjeszi'ü olyan külföldön élő' magyar y állampolgárokra is, akik a kormány megítélése szerint bármely politikai vagy gazdasági bűncselekmény elfcjövétiésével gyanúsíthatok, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amelly sérti a magyar állam iránti (köteles hűséget, bár törvényibe nem ütközik. Mélyen t Országgyű'és! A magyar állama Magyarország területén élő népek legfelsőbb. parancsoló és végrehajtó balaloiöaiai felrakáévi május hó 4-én, kedden. 258 zott közössége és politikai szervezete, egységes örvényhozása, kormányzata és közigazgatása. A magyar állampolgár ennek a népi közösségnek, államnak egyik államtagja,. Ez az államtagsági* állampolgári viszony nem szűajiük'tmog akkor sem, iha a honos elhagyja az állam területét és külföldre megy. Jogi alapstátusa külföldönléte alatt is államának joga ;- zerini-i bíráltatik el. A

! külföldön is élvezi a magyar á'lam védelmét, támogatását, viszont a magyar államterület elhagyásával sem szabadul hazájával szemben személyes jellegű k öteáeze ttségein ek \ ©1 jesíté sétŐL Ezeknek a kötelezettségeknek aífája és ómegája az,, — és ez a törvényjavaslat lényege — hogy a

z a magyar állampolgár, aki külföldre megy

% minden gondolatában, sziavábian és cselekedetében ja honhoz, a hazához, a magyar államhoz hű kell legyen. A magyar állampolgárság a közjogunk által leszögezett és tanított felfogás szerint azt jelenti, hogy ha a( magyar állampolgár külföldön köveit el bűncselekményt, akkor éppen olyan elbírálás alá esik, minitlha itthon követte volna ek azzal a különbséggel, hogy ha külföldön követig el, törvénykönyvünk értelmében a külföldi jogszabályok érvényesek reánéizve, nem pedig a hazai jogszabályok. ,

( Ezután t. Országgyűlés, rá kel: térnem ennek a törvényjavaslatinak belpolitikai alapjára. Az indokolás nem foglalkozik a törvényjavasllat belpolitikai célzatával és lény egével, ellenben foglalkoztak' ezzel a, különböző pártok; szónokai, akik különböző szempontokat és adatokjalti hoztak fel, amelyek szerintük szükp ségessé tették £nnek a, tör vény javaslatnak az ideihozatalát. Már pedig az én felfogásom szerint, fontos ennek a hiánynak a. pótlása, mert nem kétséges., — és ezzel legyünk tisztában — hogy ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatosain az 'ellentétes érzések, gondolatok és támadások tömege fog felvonulni velünk szemben. Az első rendkívüli fontos szempont, amelyet szem előtt kell tkrtani mindenkinek, aki támadni akarja a, kormány intencióját, az, hogy a felszabadulás utáni parlamentek és kormányok megszüntetitek! Magyarországomba rákfenét, a nagybirtokrendszert, amely ^— amíg életben volt — törvény nélkül, de kényszerítően &., magyar földmunkások tíz,- és szézezfricdt száműzte a világ minden tája felé. Ezzel az alkotásával ez #i kormányzat és ez a parlament megvalósította Árpád után a második új honfoglalást a magyar nép'számára. Ezt a ténykörülményt fennen keli lobogtatni és ezt tiszteletben kell tartania mindenkinek, aki kimenjt: iebből az országból. További nagy alkotása ennek a kormányzatnak és ennek a parlamentnek, válla mint az előző par'liamentekmek az, hogy \ szakított á nagytőke kizsákmányoló politika jávai, megszüntette' a nagytőke kizsákmányoló fellegvárait, tehát a munkásság felé egy 'felszabadulási lehetőséget biztosított. Végül ez a kormányzat és ezek a parlamentek megszüntették a kiváltságokat ebben az országban. A magyarságot ezek a felszabadulásutáni parlamentiek és kormányzatok hozzájuttatták egy új honfoglalás" nagy történelmi elégtételéhez és a szociális megújhodás meg^ valósulásához. A magyarság milliós tömegei saját, nehezen megvalósult hazájukban mar aem árvák ós nem idegenek országuk politikai l?