Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

249 Az országgyűlés 66. ülése 1948. vezérigazgatója. Az államtól igényelt célhite­lekkel nem <a termelést fokozta, hanem Király Páltól, a Danuvia-fegyvergyár volt igazgató­' iától haditalálmányokat vásárolt azzal a céllal, hosy a magyar hatóságok megkerülésével azo­kat külföldre csempéssze. Mint a sajtóból jól tudjuk, 10.000 dollárért megszerezte a szuper­géüoisztoly találmányt és azt New-Yorkban szabadalmaztattál. Részletekbe nem akarok bo­csátkozni. Mindenesetre, ha TrujiHo államel­nöknek a találmány megért annyit, hogy -annak kedvéért gyaraliapításra határozta el magát, sőt erre ötmillió dollárt elő is irányzott* akkor azt hiszem, valamilyen képet kapunk arról, hogy milyen óriási mértékben károsította meg Lőtsös a magyar államot. Ez a Lőteös odáig is elmeint, hogy szakmunkásokat, hadimórnó­köket akart kivinni 'a gyártáshoz, ezt azonban a rendőrség megakadályozta. Talán (nem érdek telén mellékesen megjegyezni, hogy felesége segített íiem a rajzok kiese mpészésében. Bármeilyiket tekintem az előbb említett két eset közül, a kár, amellyel a magyar államot megkárosították, fel sem becsülhető- Lathat­juk tehát egyik oldalon >a dolgozók heroikus küzdelmet hazájuk felvirágoztatásáéra a má­sik oldalon pedig a hazaárulók mesterkedéseit a maguk jövedelme tiek biztosítására. Itt le­gyen szabad még néhány konkrét adattal szol­gálnom* Varró László, a M'agya.T-Leng-yel Arue^e^e forgalmi R. T. igazg-atója Amsterdamba disszi­dált s ott 250-000 hollandi forint alaptökével export-import válilalatot létesített Jendrassik György, a Ganzgyának vezérigazgatója és fő­részvényese az elmúlt évben londoni tartózko­dása alkalmával eladta a Diesel-motorok ta­lálmányának másolatát. Dr. Klein Pál aki a M'ágyar Ruggyantagyár vezérigazgatója más­fél éve Londonban tartózkodik azzal az ürügy­gvel, hogy nyersanyagot csaik az ő személyes ottlétével tud a háromezer munkást foglalkoz­tató budapesti gyár részére szerezni. A nyers­anyagvásárlásokkal kaiDCSol'atiban élőálló fel­árakból halmozta össze a disszidált vezérigaz­gató a külföldre mentett vagyonának jePentős részét. Vigodni Adolf, a Vigodni-bőrgyár tu­lajdonosa ugyan nem vitte ki az országból va­gyonát de a múltban ebből ékítette fel angliai gyárát és most. miután azt hiszi, hoary a ma­gyiar demokrácia az ő számára semmit sem tud nyújtani, igyekszik a Magyarországon lévő gyárban minden lehetséges módon szabotálni a termelést, illetőleg igyekezett, mert ma már neon igyekezhet. T. Országgyűlés! Órákig sorolhatnám fel tovább ezeket a dolgokat, de neon akarom az országgyűlés türelmét hosszú ideig igénybe venni. Ezek csak azok az adatok, amelyek tudomásunkra jutottak. Elképzelhető, milyen értéket képviselnek azok a vagyonok, amelye­ket ú^y tudtak kicsempészni ebből az ország­ból, hogy nem szereztünk róla tudomást. Ezekről azután nem lehet azt mondani, hogy becsületes munkával szerzett vagyonok, mert mint tudjuk, az ostrom után szinte mindéin gyár romokban hevert és a magyar dolgozók önfeláldozó és lelkes munkájával építették újjá azokat. A munkások verítékén gazda­godtak meg ők s a magyar demokrácia jóhi­szeműségével visszaélve »mentették ki« a magyar nép által termelt vagyont külföldre, hogy gazdaságilag megkárosítva az államot, gyengítsék politikai erejét is. évi május hó 4-én, kedden. 250 Az ittm&iradt vagyont szigorúan el kell tehát kobozni mind a politikai, mind a gazda­sági okokból disszidáltaktól. Nem szabad eb­ben a kérdésben r szentimentálisnak lenni és holmi beteg feleségre, rokonra vagy kiskorú gyermekre tekintettel lenni. Utóvégre nem gyerekek disszidáltak, akik még nem tudnak önállóan gondolkodni, hanem felnőttek, na­gyon is meggondolt emberek, ós ha ők nem gondoltak ia felsorolt^ szempontokra, akkor vál­lalják a következményt. (ügy van! a kom­munistapárton.) Sajnos, hazánkban még na­gyon sok becsületes dolgozó van, akinek a gyermeke nincs rendesen ellátva; mire való tehát akkor ezekkel a nagy kivételezés!! Nagyon helyes a törvényjavas-ait 8. §-a, amely azzal foglalkozik, hogy az előre meg­fontolt szándékkal — a többi közt ez is ben­ne v a n — átruházott tárgyakat is öl kell ko­bozni. Nem lehet tűrni, hogy így károsítsálk­meg az államot a vagyonok elajándékozásá­val. Végül szeretnék üt felelni Barankovics képviselőtársamnak — nagyon sajlnálom, hogy nincs itt — minap elmondott beszédére. (SZOMOLYAI Ágostonné (kp): Meg tudja ő azt!) Magát az, államosítást ugyan helyesnek tartotta, csak azt a módot kifogásolta, ahogy azt végre hajtottuk, mert hiszen — minit mondta — nem dolgozhatunk rajtaütésszerű eszközökkel. Éppen az itt felsorolt példák mutatják, hogy milyen tág lehetőség volt ed­dig a magyar nép által termelt vagyon ki­csempészésére. Gondolja meg Rarankovics képviselőtársaim., most a több mint ötszáz vállalatnál milyen károkat okoztak volnta ezek tulajdonosai a magyar államnak, ha előre tudják a kormány szándékát Összefoglalva,^ a nemzet,, a: nép ítéletét hajtja végre a magyar parlament akkor, amikor megfosztja ezeket a személyeket állampolgárságuktól. Azok, akilk külföldön csalással és becsmérléssel ártanak a demo­kráciának, nem egyszerű dolgozók, hanem mások omunkájából élősködők s &z ilyen utón szerzett vagyonit csempésztek ki. Teljesen indokolt, az itthonmaradt vagyonok szigorú elkobzása; ezzel a magyar állam vagyonát növeljük s így annál többet tudunk juttatni az arra érdemes dolgozóknak, illetőleg azok gyermekeinek. T. Országgyűlés! A törvényjavaslatot a magam és pártom nevében a Legnagyobb meg­elégedéssel elfogadóim. (Taps a kormánypár­tokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli CZETT JÓZSEF jegyző: Vasizkó Mihály! VASZKÓ MIHÁLY (kg): Mélyen t. Ház! Előttünk fekszik egy javaslat, amely a kül­földön tartózkodó személyek állampolgárságá­tól való megfosztásáról és vagyonuk elkobzá­sáról SEÓl. T. Ház! A független kisgazdapárt régi álláspontja volt az, hogy azokat a személye­ket, akik hosszú időkön keresztül fosztogatták gazdaságilag a magyar dolgozókat és a ma­gyar népet, ki kell közösíteni a magyar köz­életből s azoknak, akik történetesen külföldön tartózkodnak s felszólítás és felhívás ellenéi* sem térnek vissza, az állampolgári jogait meg kell szüntetni s bárhol Magyarországon talál­ható vagyonukat el kell kobozni. T. Ház! Hosszá időn keresztül láttuk azt, hogy egyes politikai síkon mozgó kalandorok mindig esajk a vagyongyűjtésre törekedtek,

Next

/
Thumbnails
Contents