Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

247 Az országgyűlés 66. ülése 1948. akkori raakoi&sok még erősek, voltak, úgyhogy csak egy saűkreszabott törvényt lehetett meg­hozni. De mint a, jelen törvényjavaslat indo­kolása mondja, az állampolgárságtól való meg­fosztás kérdésének az 1947 :X. te. által adott rendezése a gyakorlatban nem mutatkozott ki­elégítőnek. Egyrészt azok az okok, amelyek a kormányt az állampolgárságtól való megfosz­tásra indítják nemcsak az 1946 :VIL tc.-ben említett bűntettek elkövetését illető gyanúból állhatnak, hanem indokolt az állampogárság­tól való megfosztás mindazokban az esetekben is, ha valamely külföldön tartózkodó személy a magyar törvényekbe iitlköző más politikai bűncselekmény eflkövetésével gyanúsítható, sőt teljes mértékben indokolt lehet az állampolgár­ságtól való megfosztás valamely gazdasági bűncselekmény gyanújának fennforgása ese­tében is. Másrészt Bedig- a mag-var állam érde­keit sértheti vagy veszélyeztetheti egyéb, akár olyan jellegű magatartás is. amely nem ütkö­zik ugyan valamely tételes törvény rendelke­zéseibe, de nem egyeztethető össze a magyar állampolgárnak azzal a köteles hűségével, amellyel a magyar állam 1 iránt tartozik­Igen, itt kétféle demokrácia-, illetőleg nép­ellenes elemet kell megkülönböztetni — az egyik a politikai, a másik a gazdasági termé­szetű — « ez tette szükségessé a jelen törveay­javaslat megalkotását és a 7 országgyűlés elé hozását. !A politikai kártevőkről már sok szó esett ebben a parlamentben, (OLÁH Mihály (kp): Lásd Sfllacbtát!) és azt hiszem, nem akad­hat olyan becsületes demokratikus gondolko­dású egyén aki ne ítélné el az összeesküvőket és a külföldi szökevényeket. Kik ezek a szöke­vények, akiket ez a törvényjavaslat sújtani kíván? Ezek a szökevények azok. akik uszíta­nak, lázítanak kint ,a magvar néo a magvar demokrácia ellen, iakik rémhíreket terjesztenek és így akarják a magyar demokráciát aláásni. Hallunk ugvan néha még olyan hangokat, hogy ezek. akik külföldre szöktek, emigráltak. T. Országgyűlés! Ezek nem emigráltak, ezek nem emigránsoki, hanem közönséges hazaáru­lók- szökevények, (Ugy van! Ugy van! Taps a korméMypártok soraiban.) akik képesek egy marék dollárért eladni hazájukat, népüket, akik nem tudnak belenyugodni abba, hogy ide­haza forduit egyet a kerék és ma már a nép nem tűri meg magán a jármot. Ezek a nagy hazafiak itthon már mindent megtettek a de­mokrácia ellen és lábuk alatt kezdett forró lenni a talaj. Ezek után kiszöktek külföldre és most onnain gyalázzák az öntudatára ébredt népet, a szépem fejlődő magyar demokráciát. Ebből a szemoonitból nagvon be ! lve<s a tör­vényjavaslat 1- §-a. amelv kimondja hogy a kormánrv megfoszthatja a magvar állampol­gárságától a külföldön tartózkodó azt a sze­mélyt, aki ,a kormány felhívására, a felhívás­nak a Magyar Közlönyben történt utolsó köz­zétételét követő 30 nat) alatt, h* -pedig; Euróoán kívül tartózkadik, 60 naiD alatt Mae-varország területére nem téri vissza és itt a magvar ható­ságnál nem ielentkezikL TV^ancfcak helyesnek tartjuk tai 2. § (3) be­kezdésében foglaltakat, különösen a szakasznak azt a •neszét, amely szerint az álillainipoíligiárság­tó' 1 való megf'oisizstáftnak nem afcaidálya az, hocy a félhívást nemi kézbesítették, annál is inkább, miivel nem minden országban van külképvise­letünk- E rendelkezés nélkül a® ezekbe az or­szágokíbia menekült egyének sohasem volnának évi május hó 4-én, kedden. 248 meg-foszthatók magyar állampolgárságúiktól és életfogytiglan gyalázhatnák hazánkati, amint teszik ezt pé'dául Argentínában, Braziliában Albrecht és társai. (Ugy van! Ugy van!) Az én véleiményem azonban az, hogy meig 'van szer­vezve ezeknek az uraknak itthon az ő jól ki­épített kémhálózatuk, hírszolgálatuk, előbb tudják meg az itthon történt dolgokat, mint ahogyan hivatalosan valaha is megtudhatnák. De ettől fügetlenül megmondjuk nyíltan, nem vagyunk hajlandók menlevelet adni azoknak, akiket külképviselet híján nem tudunk elérni­(Ugy van! Ugy van!) fament és ismer is a magyar történelem emagrámsokat. Kossuth Lajost, Károlyi Mihályt és az elilenforradalom idejéből kommunisták százait, akiket a Horthyterror üldözött ki a magyar földről és akik odakint az emigráció­ban folytatták demokratikus tevékenységüket a magyar nép felszabadítása ércekében. Azok azonban, akik unióst emigráltaknak: tartják ma­gukat, akik nem voltak hajlandók az ország építésében szerepet válla na s a néppel a népért, dolgozni, tudatában lévén bűnös magatartá­suknak, a magyar nép ítélete elől szöktek meg­Nézzük meg m^tst a másik tipusát e társa­ságnak- Ne higyjük, hoigy azok kisebb bűnö­sök, mint a politika terén mozgók, nem. sem­mivel sem kisebb bűnösök. Az államosítások­kal kapcsolatban különösen sok gazdasági kártevő menekült ki az országból. Tévedés ne e&sék, meg kell mondani, nem csupaszon mene­külték ki. hanem jóelőre gondoskodtak róla, hoey legyen mit a tejbe aprítanioik a vendéig­látó országban is- ők ugyanis jól tudták, hogy nem rövid vendégségre mennek és tudták azt is, hogy hosszú ideig sehol sem látnák szívesen az üres kézzel jött vendéget, még Amerikában sem. Jól tudta ezt például Makay Miklós íis, a Nitrokémia igazgató j felszabadulás után a MOLAJ vezérigazgatója,, aíki az ifjú Horthv­nak személyes jóbatrátja vo't- Maikay már 1945­ten megkezdte a magyar nép vagyonának ki­csemoészését azzal, hogy megalaoította az ipari kutatók szövetkezetét, amelybe lehetőleg minél -több feltalálót, tudóst vett be- Rajzok, találmá­nyok, hadi/gyárak és egyéb gyárak tervei és ipari, (illetőleg gyártási rajzai fiitottaík össze a kezében, ezeket ő 1946 máre'us 28-án magával vitte Svájcba,, majd Dél-Amerikába. Ma leg­jobb tudbmáiBom szerint Olaszországiban, Bra­ziliában. Svájcban, Argentínában fiókvállalatai vannak. Me*s kell mondani azt is, hogy ia ta­lálmányok gyűjtését és külföldre csempészését továbbfolytatták azután is- Miután ő •elhagyta az országot. Kelemenek és Sárkányok ezt biz­tosi t.otitá,k neki. Itt szeretnék rámutatni arra mennyire nem kell félni attól, hogy a család éhenousztul, ha az apa vagyonát elkobozzuk. Például Makay esetében a család, illetőleg a rokonság köréből valóságos nemzetközi hálózat éoült ki: veje, Gönczy Lajos, mérnök az argentínai gyárban, fin ia svájci lőporgyárbain, sógora, Weismark Tibor Rómában dolgozik. Meg kell jegyezni, hogy ez utóbb megnevezett úrnak valamicske vagyonkája van ittbon Budapesten, és remé­lem, a törvény gondoskodik róla, hogy nem sokáig lesz az ő tulajdona. Másik sógoria^Stel­ler Laios az itthoni gyárban dolgozott, jelen­leg méltó helvén van. Egy másik hason!ókénoen ismert égvén Lőtsös Vilmos volt, a Ferro-teehnika gépgyár

Next

/
Thumbnails
Contents