Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-66

241 Az országgyűlés 66. ülése 1948. évi május hó 4-én, kedden. 242 földről hivatalos felszólításra sem. térnek vissza, nem érdemelnek kíméletet. Az e fajta személyek magatartása neon egyeztethető össze a magyar állaim iránit! kö~ teles hűséggel, megás az elterjesztett törvényjavaslat messzemenően tekintetbe veszi a jogsérelem elberiiléisének minden lehetőségét- Enneki'a szándéknak megfelelően a külfölíjön tartózkodió személy csak akkor veszíti

1 el éllíLampolgárságát és vagyonát, ha magatartása, gazdásági, vagy politikai tevékenysége sérti a magyar állam érdekeit, de még ez esetben is a jogfosztást visszatérésre való felhívás előzi metgEgyébként az állampolgárságtól való megfosztás lehetőségével csak a kormány élhetMinidazok a személyeik, akiket ez a törvényjavaslat és később maga a törvény érinthet e tárgyalás és a törvény kihirdetése révén általában, ia saját személyüket illetően pedig ;

a Majsryar Közlöny és az illetékes külképviseleti hatóság útján időben konkréten is, már eleve megkapják a szüksóeres figyelmeztetést. Mindez beleértve a SO, illetőleg 60 napos jelentkezési időhatárt, négyszeres garanciát nyújt a jogsérelmek kiküszöbölésére. De a törvényjavaslat indokolása {mindegeken túl külön hangsúlvozza az áJllampol gárságtól megfosztott személy feleségének és kiskorú gyermekeinek jogvédelmét. Ha ez utóbblak nem támogatták és nem seerítették elő hozzátartozójuk kifogásolható tevékenységét. akkor az ő esetükben a méltánvlást érdemlő körülményeket figyelembe veszikBefejezésül felhívom a figvelmet a törvényjavaslat 5- §-ra ameilV megfelelő körülményiek között lehetővé teszi a kormány számára az állaanpolerársáffától megfosztott személy visszahonosítását is. Ez, valiaimint a vagyonelkobzással foglalkozó 8. § teliessé teszi ia torony ja vaslat humanitását. Bár 'a yagvonelkobzás az államoolsársáfftól való megfosztás elválaszthatatlan kö vétke rménye és az illetékes bírósás- feladatát ísrv lénves'ében irrmeratíve meghatározza, a bíróságnak mégis módjai van a visszaélések kérdésében dönteni és a visszterhes_ jogügyletek terén a helvzetet tisztázniMindezek alánján ez a törvénviavaslat az alkotmányosság összes követelmén veinek mára déktaliairt-ul merfeilel. Kollektív felelősségrevonásról itt szó sincsi. E? csak nolitikai bosszűszomi műve lehetne. Ennen ezért ez a törvénvjavaslat nem keresi a kényelmes állásooutot: nem azt mondja: miért leevenHa magyar állam méltányosabb a kártevő hozzátartozóihoz, mint mae*a a kártevő, aki minden erkölcsi aggályt felrúsrott. amikor családtao-jaira való tekintet raéTükül ártott a nemzetnek? Demokráciánk tehát a na/oírenden lévő kérdésben sem alkalmazza a kollektív elmarasztalást sőt taw indokolás kifeiezetten utal az eeyén^ elbírálás szükségességére. Ilyenfajta jop-érzéket és önmérsékletet a letűnt rendszer soha nem t tanúsított- Énnm ellenkezőlep': az aoak tetteiért mindi er feleiliőssé tették a fiaidat is elvesek cselekedeteiért .az egész esonortot, osztályokat. ^sőt az uralkodó rendszer móar saját bűneiért is a7 égés- dolgozó nemzet m verte vagv verette el a nort. x De nem hpAvt^WAV sv vn^v^'-njflcfVhyáiSP'il V tapsol a fban 'nano*o;7^+.ot+ a,f?a'á"lvoV^ piám A«* államno1ff>rsáo*+ri1 v,qló mpo-fos&z^áw vndioVnlt pepiben elkér ül hete ti e-" ooüítíkái aktus, amelyORSZÁGGYOLÉSI NAPLÓ IV. , nek a vagyonelkobzás természetes velejárója. Ilyenképpen a vagyonelkobzás nem vasvonszerzési lehetőséget jelent, hanem az álllampolgárs ágtól való megfosztással együttjáró közjogi következmény. Éppen ezért az aktusban a vagyontárgyakínak nincs is jelentőségük. Következésképpen a kormányt efajta ténykedéseiben éppen az komprommittálná, ha a vagyonelkobzás kimondását diszkrecionális jogává tenné. Erről persze üj't'szó sincs. Ámde elvon-e bárkit is eiz a törvényjavaslat 'illetékes bírósága előli Nem, mert a javasHat, ami a külföldre távozott szeniély^jogbiztomságát illeti, nem teszi vitássá a híróság szerepét. A vádlottnak jogában áll visszatérni és jogában áll szerepének tisztázása céljából a magyar köztársaság " illetékes bírósága elé állni. Éppen ezért ez a törvényjavaslat messzemenően biztosítja a jogot a visszatérésre. Természetes, hogy a bíróság- végeredményben állampolgárságot nem adhat, mert az köztudomás szerint politikai aktus. Ez a törvényjavaslat tehát etekintetben sem tartalmaz jogsértést, l # Még a természetjogot sem érinti, bár ez jelenleg csupán az ellenzék egy részének frazeológiájában fordul e3ő. Egy bizonyos: aiz eddigi gyakorlat szerint ennen nem ,a kormány, hanem maga a külföldre távozott személy az, aki tudatosan vállalt távollétével megakadályozza a bírói döntést. Nagyon is értheíő az aposztrofált kártevők eme magatartása, hiszen bűnösségük > tudatában nem iparkodnak kihívni maguk e'Hen a megérdemelt végzetet. Azok viszont, akik a visszatérésre felszólítottaknak vis majort akarnak biztosítani akadályoztatásuk esietére, me feledjék, 'hogy e törvény ja vallat négyszeres garanciát biztosít a távollevő személy jogainak megvédésére. Ezentúl további garanciák vagy kedvezmények nyújtása már nem indokolt és az ilyen eljárás nem is lenne összeegyeztető köztársaságunk mohóságává] sem. Mindezek alapján ez a törvényjavaslat a tényleges szükségleteiknek, ,

rt morális követelményeknek és a humanitásnak, sőt — amit mindenekelő't kell hangsúlyoznom — a dolgozó nemzet akaratának mindenben megfelelGazdasági és politikai kártevőket! akar ez a törvényjavaslat megfosztani at^ól 8 lehetőségtől, hogy magyar állampolgárokként folytathassák a; magyar állam eUeni üzelmeiket. Nyilván ez a felismerés hangosa 'egybe a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során a különféle véleményeket, és én most ennek az egyöntetűségnek alapján tisztelettel ajánlom elfogadásra! a javaslatot, mind általános sághan, mind pedig részleteiben. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: ' Szólásra következik a kijelölt szónokok közüli FARKAS GYÖRGY jegyző: Slachta Margit! i SLACHTA MARGIT (nt): T. Országgyűlés! Mindenek előtt csak egészen rövid megjegyzésekkel kívánok reflektálni a *tör" vény javaslat egyes szakaszaira,, amelyeikre azután a részletes tárgyalás alkalmával viszszatérek. A törvényjavaslat 1. §-a általánosít. Nem határozza meg, hogy ki ellen indíthatják meg az illetékes fórumok az eljárást az állampolgárságtól való megfosztás és esetleg a vagyonelkobzás irányában. Azután a kor" 16