Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
219 Az országgyűlés 65. ülése 1948. gyermektartás címén (Egy hang a szociáldemokratapdrton: Meg kell fizetni! — Derültség a kommunistapárton, a szociáidemokr alapár ton és a parasz,pártom. — SZŰCS Ferenc (pp): És mit szól ehhez a párt vezére? Slachta képviselőtársunk mit .szól ehhez? — Derültség és zaj. — Az elnök csenghet.) ha például valamely balesetből kifolyólag* kötelezte magát arra. hogy kártérítési díjat fog- fizetni annak, akinek a fejére esett házáról eg-y cserép, ha köicBöaiit vett fel az eHmult állapokban valamelyik hdtelezőtőiL akikor eziek a^ különböző hitelezők, ezelk a kisembereik, munkások, intelligens szakértők,, mérnökök, orvosok, ügyvédek a követtr lésükkel mit fognak csinálni? El fogják veszíteni. (SZŰCS Ferenc (pp): Fizesse, ki a munkások: munkahérét, ne hitelben dolgoztasson!) Azit hiszem, hogy ezek a tételek, amelyeket felsoroltam, különösen a családjogi vonatkozásúak. —. ha nem tudja eltartani a gyermekét ós a feleségét vagyonának elvétele miatt — minden telkintetben a kisember jogainak védelme terén és minden vonatkozásban szociális territóriumon mozognalk. Amennyiben tehát a törvénynek ez, a rendelkezése megmarad. (Felkiáltások a szociáldemokratapárton: Meg fog maradni!) rendkívül sok kisemiberit, ajki doligozott anjnak a gyárosnak, mert abban a meggyőződésbein volt, hogy az minden időben jó lesz arra a követelésre* például az a szoibíafestő, (Zaj.) autókészítő, vagy más kisember (CZÉH József (pp): Kisember az is, aki máról-holnapra él!) el fogja veszíteni a követelését. Ezt minden tekiintetben jogtalannak, méltánytalannak és igazságtalannak: kel! íté'ni a jog és a méltányosság mérlegéin. (OLÁH Mihály (kp): Ettől függetlenül a karaván halad!) Hogy azután a karaván esetleg valakit letipor, az más lapra tartozik, de ezt szeretném én kivédeni. T. Ház! A magyar jogok, mint ahogy ezt már egyszer volt alkalmaim kifejezésre juttatni, sarkalatos tétele az, hogy a jogutód felelős a jegelőd tartozásaiért. (Égy hang a szociáldemokratapárton: Akkor fizeti a gyermektartást is! — Derültség-) Áll ez az, örökösre, áll ez a megajándékozottra, áll ez az üzlet átvevőkre, akiik felelősek a jogélőd tartozásaiért a vonatkozó törvények állapján. Mintán a jogok és a kötelezettségek egymással: össze vannak kapcsolva, együttjárnak, el nem választhatók és miután a legegyszerűbb kereskedelmi üzletátruházásnál is 1 érvényesüli az az elv, hogy az üzlet átvevője fe'leilős a jogelőd összes tartozásaiért, (RIEiS István miniszter: Az üzletből eredő tartozásokért!) meggyőződésem szerint, amilyen törvényeket ír elő az állam az ő polgárainak, ugyanolyan törvényekhez kell önmagának is' alkalmazkodnia,, különösen akkor, amikor egészen kis emberek jogainak sérelme forog fenn e törvényes rendelkezés alapján, Én tehát azt a kérelmet terjesztem az előadó úrhoz,_ méltóztassék (NAGY Károly (kp): Mondjon egy konkrét esetet! Hoíl van. az a kis~ emiber? — Gúnyos közbeszólások a kommunistapárton: Kint van Svájcban) a paragrafusok megváltoztatására 'indítványt tenni, oly|aíu értelenihen, hogy a vállalatokat átvevő állam az üzletátTuházás törvényei szerint legyen felelős a jogelőd tartozásaiért. (Helyeslés és taps a néppárton és a női táborban.) ELNÖK: Több feliratkozott szónok nincs a 6. §-hoz. A vitát bezárom, ia tanácskozást beévi április hó 29-én, csütörtökön. 220 fejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-© a 6. §-t a bizottság szövegezésében elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felálllani. (Megtörténik.) Többség. A szakaszt az országgyűlés a bizottság szövegezésében fogadta el. (Zaj.) Következik a 7. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. HEGYES1 JÁNOS jegyző: (felolvassa a 7—S, §-okat> melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad. — Felolvassa a 9. ,§ m t.) Gróh József! GRÓH JÓZSEF Ont): T. Ház! E szakasz rendelkezéseinek bírálatánál ugyanazok a szempontok vezérelnek, mint a 6. §-nál. (Közbeszólások a kommunistapárton: Tudjuk!) Ennek első bekezdésében az foglaltatik, hogy az 1946. évi augusztus hó 1. napját megelőző időben magánjogi jogcímen ' keletkezett követetlések megszűnnek. Nem tudom ennek a rendelkezésnek jogi indokát megtalálni, mert nagyon, de nagyon sok olyan jogot tudok elképzelni, amely az átvett vállalati vagyont minden vonatkozásban legálisan terheli, és amely az időmúlástsai nem szűnik meg ós tiszteletben tartandó. Ha például valaki 1946 előtt felvett egiyi órtékállandósított kölcsönt, nem tudom megérteni, miért kell ezt a követelést veszendőbe tenni? Nem tudom megérteni, hogy ha például ón bórbevettem attól a vállalattól egy üzlethelyiséget vagy raktárhelyiséget 1946 előtt húsz esztendőre, miért kell az én jogomnak megszűnnie? De ami ebben a vonatkozásban a legkarakterisztikusabb, t. Ház?, az az, amit a most felsorolandó példákkal fogok jellemezni. Budapest környékén 1942-ben létesült egy igen nagyarányú gyár, iaizt lehet mondani, a magyar ipari életnek e/gyik legtekintélyesebb alkotása. Ez a gyár az épületét bérelt területen építette fel ós a teleik tulaj d ónossal 99 éves bérleti szerződést kötött. Már most e bérleti jog tekintetében mi a helyzet? Az a helyzet, hogy e törvény alapján az állam megtartja iái bérleti jogot, tehát 99 esztendőn keresztüli használni fogja az ingatlant. A bérfizetési kötelezettség tekintetébein azonban már az a helyzet, hogy mivel ez t a kötelezettség 1946 augusztus 1. napja előtt keletkezett, ennek következében a bérköveteléshez ia földtulajdonosnak nincs joga. (Zaj a kommunistapárton.) Mondok egy másik esetet. Van egy cementgyár, nem mondom meg a nevét. (BAKÓ Kálmán (kp): Mert akkor mi megtudjuk, hogy kit képvisel! — OLÁH Mihály (kp): Már most Amerikában üdül!) Ez a cementgyár a cementgyártáshoz szükséges anyagot egy hegyből meríti, amelynek tövéből viszont meríti a márgát, a cementgyártásnak másik legfőbb tényezőjét. A gyár 1946 előtt kötött a földtulajdonossal több évtizedre szóló bérleti szerződést, Mármost az államosított cementgyár jogosítva van a bérleti szerződés alapján negyven-ötven esztendőn keresztül a gyártáshoz szükséges mészkövet és agyagot kitermelni, de e rendelkezés értelmében nem kötelessége haszonbért fizetni. Azt hiszem, ez olyan kirívó igazságtalansága ennek a törvényes rendelkezésnek, amelyet jogálam el nem ismerhet. Egy harmadik példát mondok. (FARAGÓ György (szd) államtitkár: Az is ilyen jó?) Nem eszmei eset. valóságos eset. Egy konzervgyár 1946 előtt több évtizedre bérbevefct egy
