Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
221 Az országgyűlés 65. ülése 1948. nagykiterjedésű pincét. Most ugyanaz a helyzet: az állam jogosítva lesz használni ezeket a pincehely is égieket, de nem köteles érte bért fizetni. Vegyük ehhez hozzá még azt, t. Ház, hogy ha vaftakinek, például egy özvegyasszonynak 1946 előtti időiből az átvett vállalati vagyonnak egy részére haszonélvezeti joga van. vagy 1946 előtt szerzett lakhatási joga, vagy átjárási, vagy vízmerítési szolgalmi joga van, akkor most az lesz a helyzet, hogy ez a jog megszűnik, az az özvegyasszony, (VANCZÁK József (pp): Ne féltse az ilyen özvegyasszonyokat!) akinek talán nincs semmi vagyona, de abban a háziban ingyen lakhatott elveszíti ezt a jogát, sőt amikor a vállalat tulajdonjogát a telekkönyvben átírják az államira, akkor ezt a bekebelezett haszonélvezeti jogot, a bekebelezett talán Havi 40 forintos baleseti kártérítési járadékot, azt a vízmerítési vagy út át járási szolgalmi jogot mind törölni fogják. (DÖBBENTEI Károlyné (kp): Látszik, hogy özvegyasszonyok védelmezője és gyermektartók istápolója!) Ez olyan mérvű sérelem, amely, azt hiszem, egy jogállam jogrendszerével nem fér össze. (OLÁH Mihály (kp): És maga nem kapja meg a százalékot utána! Igaz-e? — PÓCZA Lajos (pk): Ki mint él, úgy ítél!) A 9. § (2) bekezdései ászt mondjia, hogy (olvassa): »Az 1946. évi augusztus hó 1. napját követő időben magánjogi szerződés alapján keletkezett követelést csak akkor lehet érvényesíteni, ha a követelés ellenértéke a vállalat vagyonát gyarapította.* Ha tehát annakaváÜalatoaik egy mérnök valamely építkezéshez adott egy tervrajzot, amely utóbbi rendelkezés folytán nem került kivitelre, vagy egy vegyész valami nagyarányú kémiai kutatáshoz adott szakvéleményt, laanely kémiai kutatás vagy félbemiairadt, vagy eleve meddőnek bizonyult, yagy ha mondjuk egy orvos egy gyógyszerintézetnek végzett munkálatokat, amelyek eredménytelenek és meddők maradtak, akkor ezeknek a munkálatoknak ninos semmi pozitív megmaradt értékük abban a vállalatban, ezek a szellemi munkások tehát a követelésükre igényt nem támaszthatnak, mert 1946 (augusztus 1. napja után végzett ilyen munkálatokért csak akkor lehet jogokat, követeléseket támasztani, ha azokból kifolyólag a vállalat var gyona szaporodott. Ha ez nem törtónt meg, •akkor az illetőnek igénye ninos. Ez a szellemi munkákra vonatkozik, de mondok példát egy másik vonatkozásban is. Van egy nagy építési vállalat. Valaki bérbeadott neki autót, vagy betonkeverőt, talán bórbevett egy dunai kotrót ée azzal termei magáinak kavicsot, mások szállítottak neki téglát, ceanemtet, faárut ós minden egyebet. Most meghozzák ezt a törvényt, a vállalat fellázítja a mérlegét és megalapítja, hogy az a hatlaflimais' építési munka, amelyet mondjuk szeptember efejétől március végéig végzett, jövedelmet nem hozott, a vállalat vagyonát nem szaporította- Ennek következtében az, aki vállalatnak akár munkát végzett, akár anyagot szolgáltatott, akár más értéket adott, követelését egyáltalában nem érvényesítheti. Ez a lehető leenagyobbmérvű méltánytalanság, jogfosztás ég igazságtalanság. Nemcsak én vpgyok itt jogász, (Egy hang <a' kommumstaí)á'r ií on: Boi?sz jogász!) más i s van itt jogász. (FARAGÓ György évi április hó 29-én, csütörtökön. 222 (szd) államtitkár; Más jogász, csak maga nem!) Ha cma hozzám elhoznának ©gy konkrét esetet, mint választott bíró elé, hogy egy ilyen igényt e paragrafus alapján, amelyből tíz perc niulva törvény lesz, döntsek el, hozzak ítéletet és mondjam meg, hogy az a mérnök, aki egy hatalmas tervet készített, de azt a tervet elvetették, mert elvesztett© aktualitását, vagy az a. dumai kötróvállalat, amely odaadta használatra az ő kotróját, megkaphatja^ követelését akkor, ha építkeztek, de az építkezésből kifolyólag a vállalat neon gazdagodott, mert a mérlege azt mutatta ki, hogy vagyonszaporulás' nem állított elő, akikor én e pragrafus alapján a követelést nem ítélhetném meg. Azt hiszem, ez a legnagyobb mérvű méltánytalanság. (KOZMA József (kp): A dolgozók jogáról i& beszéljen!) T. Országgyűlés! Most még az utolsó bekezdéssel kívánok foglalkozna, amely nagyou hellyesen azt mondja, hogy a, szolgálati viszonyból eredő követelésire a 9. § rendelkezései nem vonatkoznak, ezek felől külön rendelet fog intézkedni. Ezt a rendelkezést nagy megnyugvással kell tudomásul vennünk. Mimthogy abbiam a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a miniszberelnökhelyettesí úr itt van, csaik azt a kéreltmet intézhetem hozzá, hogy a 9. $-iban beígért rendeltet, amely ezt a kérdést szabályozná fogja, ne késsen niagyon soká, éspedig azért me, mert különböző vállalatokkal Széniben a munkásoknak nagyon sok követelésük van és azok legnagyobb része peresítve van- (BALOGH József (kp): Az a kérdés, hogy kit ért munkás alatti) A munkások érdeke mindenesetre indokolttá teszi, hogy ez a rendesség megtörténjék. Ez iaz említett rendelkezés azlt mondjay hogy a 9. § rendelkezései a szolgálati viszonyból eredő követeilésekre nem vonatkoznak. A magyar jog nomenklatúrája szerint pedig szolgálati viszony akkor áll fenn, amibor valaki a munkaerejét, képességeit, tudását .állandóan és tartósan lekötöttem biztosítja a munkaadó számára. Amikor az a vegyész egy szakvéleményt ad, amikor az a geológus véleményt nyilvánít, talán hosszú kutatás alapján, axnir kor az az ügyvéd tanáccsal szolgál, vagy egyébként valaki állandó és tartós alkalmazáson kívül egy konzultatív szerve ajnnak_ a vállalatnak, akkor az nincs szolgálati viszonyban s» nem szolgálati viszony alapján, hanem megbízás alapján teljesít szolgálatot. Aki azonban megbízás alapján teljesít szolgálatot, vagy teljesített szolgálatot 1946 után, az az ő munkájának díjazását a javaslat szerint nem követelheti. A 6- §-baai és* a 12. §-bam a szó legszorosabb értelmében a kisemberekre, a dolgozókra, a szellemi munkásokra, azokra, akik anyagot, téglát és egyebet szállítottak, olyan méltánytalanság foglaltatik, hogy ezt meggyőződésem szerint törvénybe iktatni nem leidet. (NAGY Károly (kp): Ez túlzott félellem- — Mozgás és zaj a kommunistapárton és a néppárton.) ELNÖK: Szólásra következik? HEGYESI János jegyző: Slachta Margit! (RUDAS László (kp): Most folytathatja,!) SLACHTA MARGIT Knt): T. Országgyűlés! összefoglalva a vállalatoknak és a velük izemben állóknak követeléseit ós ellenvetéseit, a 7., 8., 9., stb- szakaszok úgy intézkednek, hogy legtöbb követelés, amellyel magánosok
