Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
217 Az országgyűlés 65. illésé 1948. hogy a kormányzatot a legkevésbbó is szo" rítaa. Ha ugyanis kifogy a kategóriába áHMtásból, akkor segít magán: névszerint felsorolja azokat a vállalatokat, amelyek e kategóriákon kívül, feliül, belül, túl (Derültség-) mégis államosításra kerülhessenek. (Zaj. — Az elnök csenget, — Közbeszólás a kommunistapártról: Andersen mesél!) EfLNÖK: Figyelmeztetem. képviselőtársunkat hogy beszédideje lejárt. SLACHTA MARGIT (nt): Kérek meghosszabbítást. (Felkiáltások a kormánypártok soraiban: Nem adjuk meg! — Mozgás az ellenzéken. — VAJDA Imre (szd) államtitkár: Ez nem jóindulatú kritika! — GÁLLAI Lajos (szd): A házszabályok szerint nincs meghoezrszabbítás.. — Zaj-) ELNÖK: Kérdem a t. Országgyűlést: a kért meghosszabbítást méltóztatnak megadni? (Igen! Nem! — NAGY Károly (kp): Nincs rá szükség! — SZOMOLYAI Ágostonná (kp): Mondja meg két szóval, hogy nem keli, az államosítás! — Állandó zaj.) Akik nem adják meg, méltóztassanak felállni. (Megtörténik-) Az országgyűlés a meghosszabbítást nem adja meg. (ZENTAI Béla (kp): Nem kákukbeszód kell! Kakukbeszédből elég volt! — PAPP István (md): Hát már ezt sem bírják el? — ZENTAI Béla (kp): A parlament nem cirkusz! — Közbeszólás a kommunistapár'ról: Nem kakukfeszek! — Nagy zaj. — Viharcsengő- — Egy hang a néppárt soraiból: Szjet gyelvém magamat! — ZENTAI Béflia, (kp): Nem lehet komolytalanná tenni a parlamentiét kakukbesródekikel. — Közbeszólás a szociáldemokratapártról: Tegnap módjában lett volnii beszélni, miért nem kért szót?! — iSZABÓ Piroska (kp): Károg a varjú a jegenyén! — Nagy zaj. — Az elnök csenget.) SLACHTA MARGIT (nt): Azzal fejezem be, hogy nem kívánok önöknek tölbb ilyen pyrrhusi győzelmet. (Folytonos zaj.) ELNÖK: A címhez több feliratkozott szónok nincs. A vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá" rozathozatati. Kérdem a t. Országgyűlést, móltóztati'ak-e a címet a bizottság eredeti szövegezétóben elfogadni? (Igém!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés ai címet a bizottság eredeti szövegezéséiben fogadta el. Következik a törvényjavaslat 1. r §-ának tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa az 1. §-t, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Felolvass® a 2. %-t.) ELNÖK: Az előadó úr kíván szólni. CSEJKEY ERNŐ (kg) előadó: T. Országgyűlés! A törvényjavaslat 2. §-ához a következő módosító indítványt terjesztem elő. A (2) bekezdés a következőket mondja (olvassd): »A kormány — az* illetékes miniszter előterjesztésére — egyes vállalatokat az állami tulajdonba vétel alól kivételesen mentesíthet ha a vállalat jelentősége az állami tulajdonbavételt közérdekből nem indokolja, vagy ha a vállalat szövetkezeti tulajdonban vam.« Ennek a bekezdésnek végéről a> »vagy ha a vállalat szövetkezeti tulajdonban van« szavak törlését javaslom, s helyette a következő szöveg fel vételét kérem: »Szövetkezeti tulajdonban álló vállaltat csak akkor vétetik a jelen törvény alapján állami tulajdonba, ha a kormány az illetékes miniszter előterjesztésére a vállalat állami tulaj domb aivételét elrendelik T. Országgyűlés! A különbség nem lónyeévi ápritié hó 29-én, csütörtökön. Ö1Ö ges, csak annyi, hogy az eredeti szöveg alapján kivételt lehetett volna tenni, a módosítás szerint pedig külön az illetékes miniszter előterjesztésié kell ahhoz- hogy szövetkezet állami tulajdonba vehető legyen. Ezzel a módosítassál a szemétkereteknek a modern demokratikus gazdasági életben való jelentőségét kívánjuk aláhúzni ós elismerni. Kérem a t. Országgyűlést, hogy ezzel a módosítással fogadja el a 2. %-t. ELNÖK:A vitát bezárom, s a tjajnáeejkoaást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni az igen. t. Orsiaággyűi^ést, méilltózitatnake a bizottság szövegezésével szemben az előadó úr javaslatát elfogadni (Igen! — 12.00) Kimondom a határozatot, hogy; a 2. §-t az országgyűlés az előadó úr módosítá&ár val fogadta eL Következik a 3. § tárgyalásai. Kérem a jegyző urat sízávestoedjék a szakaszt felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (feMvassa a törvényjavaslat 3—5. §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogadj Felolwma a 6. %-t-) ELNÖK: Szólásra következik? HEGYESI JÁNOS jegyző: Gróh József! GRÖH JÓZSEF (nt): T. Országgyűlés! A míiniszterelnöikhelyeitltes úr részletes felszólalásában keit alkalommal ájsi nyomatékosan hangsúlyozta, hogy >ai jövőben nemlkell aggódúiok a 'kisembereknek, mert őket jogaikban nem fogja séreiilem 'érni. (Elnök: MOLNÁR IMRE. 12-03.) Azt is kifejezésbe juttatta a miná^ttoeilaiökhelyettes úr, hogy a dolgozó ember jogait munkájának eredményét, tehát munkájával szerzett tulaj donjogát az uralkodó kormányzati rendszer minden vonatkozásban meg fogja védeni. Mivel úgy látom, hogy ennelk a javaslatnak a 6. és 12. §-a a kisembereknek jogaikban rendkívül nagy sérelmeket okoz, (Z\aj és ellmtmort dások a kommunistapárton és a szociáldemor I kratapáarton.) ezükségesinek tartóim, hogy erre ' rámutassák. A 6. §-ban az foglaltaitok, hogy az elvett vállalat ingatlanai, gépei, berendezés©*, anyagos árukészlete, készpénze és értékpapírja^ valal mint (követelései az állam tulajdonába mennek át Á következő heikezdésben pedig azt mondja a javaslat, hogy a volt tulajdonosnak a vállalattal) kapcsolatban nem álló tartozásaiért &z állam nem felelős. Egy egyéni eógjnéli, ahol nincs külön könyvelése az egyén isaját háztartásbeli vagyionánalk ós a vállalat vagyonánalk, lényegéiben a vállakat könyvelésébe van annak az egyéninek minden vagyona letéve. Ha tehát iá vállalatot az állam igénybeveszi a tulaj donostóL (Felkiáltások a pavasztpárton: Hol vam itt a kisember'? — KOVÁCS József (kg) gúnyosan: Miért ne volna kisember, ha csak száz munkással dolgozik 1 ?) akkor a tulajdonos' részére a vagyonból eemimii sem marad. Ha a váUalati tulajdonos tartozik a fűszeresnek, a szabójának, {Egy hang a néppárton: Itt van a kisember!) vásárol magának bútort és még tartozik egy bizonyos összeggel, vagypedig tartozik a kórháznak, ahol ápolták, vagy tartozik a szakértőjének, alki szakvéleményt adott neki valamilyen ipari ügyben, vagy tartozik egy mérnöknek (BAKÓ Kálmán (kp): Vagy, az ügyvédje" nek!) vagy másnak, vagy ha például tartopk:
