Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
215 Az országgyűlés 65. ülése 1948. évi április hó 29-én, csütörtökön. 216 (szd): államtitkár: Dolgoztunk! »Bajtaütöttünk« például! — FAEAGÓ György (szd) államtitkár: Az ütés fájt, úgyüiátszikl — KELETI Péter István (dn): Mi is dolgoztunk! — Zaj.) A javasjteüt címe őszinte, (VAJDA Imre (sízd) államtitkár: A tartalma; is az!) mert azt mondja: egyes ipari vállalatok állami tulajdonba vétele. Ez tehát azt mondja, az a.z értelme, hogy a kormány tetstós szerint vehet állami tulajdonba ipari Vállatokat. (VAJDA Imrei (szd) államtitkár: Az országgyűlés tetszése szerint!) A vonatkoztatás tehát meghatározatlan. Igaz;, hogy az 1. § úgy kezdi, (Egy gúnyos hang a parasztpártról: Melyiket vesryük kii) hoay száz munkással dolgozó vállalatok kerülnek állama tulajdonba, de a folytatás azt mondja, hogy esetleg a nem száz munkással dolgozó vállalatok is, ha eSetleer 1946-han vagy 1947-ben száz munkással dolgoztak. így tehát meghatározatlan létszámmal állunk szembenA törvényjavaislait. mellékletében felsorolt vállalatok közül például a Müller-féle kőtörő és kőteitő vállalíat 10 munkással dolgozik, vagy p«dig az egvik rézöntődé — a tulajdonom nevét nem tudom — 12 emberrel (Közbeszólás a paraststpártból: Majd felemeljük!) Azután az esetleg nagyobb létszámmal dolgozóknál is az ember meglepetéssel olvassa az indokolást, amely a közérdeket, az állami érdeket említi, (SZABÓ Piroska (ko): Ez mee-lepő?) ha azután azt Hatja, hogy a Stühmert (Derültség és felkiáltások a kormányrmrtokonl Zlizi! Zizi! — Egu hatna a szociáldemokratapártról. Ennek tudia a neveti) és a Gerbeaud-t is államosították. Miért állami érdek 'm% Azért, hogv ünnenségek alkaImával a képviselőket vaev a vendéereket Stnhmerrel vagv Oorbe3"d-va1 kinálhassák? (Derültség. — KOSSÁ István (kp): Zizi vei! —- Majd meglátjuk! — GALL AT Laiois (szd): Azóta már olcsóbb lett a Stühmer! - Zaj.) ^ Egyébként a címet hiányosnak talátem (Felkiáltás a szociáldemokra$apártról: Mi hiányzik belőle?), még pedig* azért, mert a törvényjavaslat 8. §-ának tartalmát nem foglalja magában. (FARAGÖ Györsrv (szd) államtitkár: Ez a 12. Vhoz tartozik. — Egy hang a maayar demokúif apádról: Az elnökre tartozik!) A 12. § egy kakuktojáft tartalmaz. (Derültség. — Zaj.) Ez a kakuktojás-mivolt n következőkben fejeződik ki. A 8, $ azt 1 mondja, hogy az állam elveheti a szabadalmakat, védjegyeket, ©írumlintákat, amelyek nem tartoznak az 4 államosított vállalatokhoz, va^vis masrántulajdon'ban vannak. (Gun^ios közbeszólás a néppártról: Eszmei ja vak B A címben e>7i TIPTTI feleződik ki, a cím vállalatokról szól. rZE-NTTAI Béla (kn): Hol 'tt * Vakuk? — Derültséa n kommunistapárton.) Ha valakinek van találmánya vasry védiegye, az állam azt is elveheti- Ezt víílí^osan le is szegezi *». törvén viavaslat. (ZENTAI Béla (kp): A tőkések elvették a mérnökök szabadalmait, minden további nélkül. Ez a lényeg!) amikor^ azt mondja, hop-y olyan találmányt yagy védjesrvof Is e ivpbe+ ÍW állam, amely nem tartozik vállalati tulaidonba. Még toválbbmenőkben is nélkülözöm^ a címben a teljességet, mert a 15. § lehetőséget ad arra, hogy a közérdek szempontjából elvett egyes nyomdai vállalatokat (Gúnnos felkiáltások a kommunistapártom: Hahát!) egyes pártoknak, vagy pedig a Szakszervezeti Tanácsnak adja át a kormány. (Mozgás a kommunistapártOH. — SZOMOLYAI Ágostonné (kp): Most kelt ki a kakuktojás! — Derültség.) Ez tehát mindennapü nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy elveszem a magánvállalatot közérdekből állami tulajdonba. bo«ry azután odaadhassam tetszésem szerint politikai szempontból magánhasználatra,. (Közbekiáltás a kommunistapárton: Ez politikai szempont? — Egy hang a szociáldemokratapártom: Köztulajdonban marad! — FÖLDES Mihály (kp): Ezt a kakuk nem adná vissza!) Ennek folytán a cím így volna tökéletes: (Halljuk! Halljuk! — LUKACS Tilmog Jmd) gúnyosaki: Vigyáizzoín az igazságügy-miniszter!) Törvényjavaslat egyes ipari vállalatok (BITCHINGER Manó (szd): Ez hosszú kérem szépen! — Egy bong a néppártról. Ne idegeskedjék-^ magántulajdonában levő szabadalmak, védjegyek, áruminták OBUOHINGER Manó (szd): Eláll a lélekaetünk! — Derültséa. — Közbekiáltás a szociáldemokratanárton: Az övé nem áll el! — BUCHINGER Manó (s^ll: Sajnos!) állami tulajdonba vételéről, továbbá az állami tulajdonba vett nyomdai vállalatok magántulajdonba adáséról. (Felkiáltások a szociáldemokratanárton: Hosszai! — Derültség! — Az elnök csenget. — KOSSÁ István (kp): Ez maga szerint tökéletes, mi? Mé^ egy ilyen tökéletességet, kérem! Mi lesz a következő tökéletesség?) Felsorolván e'ddigi észrevételeimet, azt gondolom, tárgyilagosan igazat ad nekem raésc ia t„ baloddal is (Zaj.) és talán azon sem fog" rak csodálkozni, ha pzekután azt mondom. (Közbekiáltás a vamsztpárton: Ezekután semmin sem csodálkozunk!) hogy a törvényjavaslat nem kelti az emberben ezt a m^írnvufrta+'ó érzést (SZABÓ Piroska (kn): Főlej? Zizíre!) hogy aki ezt szerkesztette, habár más mentalitással, mint mi, — tiszta szándékai, közérdek^ ből cselpkpdett, (ZENTAI Béla (kp): Ez olyan ka kuk-beszéd! — Egy hang a néppárton: ^nrágbeszéd!) hanem azt a benyomást kelti, hogy ennek a törvény javaslatnak' és főkénneu iát vállalatok lerohanássízerű áiHamí tulajdonba vételéinek eélja a hirteleVi uénzszerzés volt- (GÉM Ferenc (pp) gúnyosan: Zs ! ehnietszés!) Egy másik cél is kitetsz'k a javaslatból és ez szintén kifejezendő volna a címben: (SZŰCS Felrenc (pn^: A »ziseJunetszés« szót is be kell venni!) a vállalatok éléről elmozdítottak helyébe saját nárttagok behelyezése. (VA-TDA Imre (szd) államtitkár: DP most már elég volt!) új állások kreálása. (LUKÁCS Vilmos (ind): Meg kell hallgatmH Ez nem megvetendő, mivel^ hatszáz vállalatról lévén szó, 600 kulcspozíciót ielent az uralkodó pártoknak- A címnek tehát ezt is magában kellene foglalnia: 600 úi kulcspozíció teremtéséről szóló törvényjavaslet. (HALÁSZ Aladár (r): Csuda hosszú cím lesz! — KOVÁCS József (kg): gúnyosan: Hoay ez nem jutott eszébe a miniszter úrnak!) Ennyiben tehát politikai tendencia látszik belőle. A harmadik, ami erősen szembeszökő, az, hogv a kormányzat olyanformán akar jogot alkotni, (KONDOR, r Imre (pp) púnyosm: Az a jó, hogy »JQhiszemű« kritikát tetszik gyakorolni! Ez meggyőző!), hogy az a polgárokra minden körülmények között és minden esetben alkalmazható legyen anélkül.
