Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.
Ülésnapok - 1947-65
199 Az országgyűlés 65. ülése 19Í8. jegyzői tisztségnek a betöltése. Bejelentem, hogy a Szociáldemokrata Párt a megüresedett jegyzői tiszteégre Czett József képviselő urat hozta javaslatba. Méltóztatnak est a javaslatot magukévá tenni és Czett József képviselő urat megválasztani. (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés Czett József [képviselő urat jegyzővé közfelkiáltással megválasztotta. T. Országgyűlés! Napirend szerint következik az egyes ipari vállalatok állami tulajdonbavételéről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. S'zakasits Árpád miniszterelnökhelyettes úr kivan szólni. SZAKASITS ÁKPÁD minisztierelnökhelyeitest T. Országgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Az a, törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, méltán viseli a sorsdöntőén fontos jelzőt, Nem .sok olyan törvényjavaslatot tárgyalt a két nemzetgyűlés és az országgyűlés, amely melyebb változást jelenthetett volna hazánk gazdasági struktúrájában. Éppen ezért természetesnek kell tartanunk, hogy e forradalmi jellegű törvényjavaslattal szemben a régi, úri Magyarország hivei, a polgári közgazdasági elméletek megszállottjai és persze a közvetlenül érintett tőkés tulajdonosok és csatlósaik minden rendelkezésükre álló eszközzel ellenállást fejtenek ki ós a. törvényjavaslat céljainak meghiúsítására törekszenek. Amióta a törvényjavaslat nyilvánosságra került, a magyar demokrácia ellen tevékenykedő kártékony elemek mindent megkísérelt eií, hogy zavart is támasszanak, pánikot idézzenek fel és helyrehozhatatlan nehézségeket okozzanak a fejlődésinek indult magyar gazdasági életiben. Lelkiismeretlenségük nem ismert határt. Szerencsére a magyar demokrácia és országunk gazdasági életének alapjai is oly szilárdak, népünk oly megértéssel és lelkesedéssel fogadta ezt a törvényjavaslatot, hogy az ellenfelek és ellenségek minden mesterkedése és szemérmetlen támadása kudarcba fulladt. A magyar dolgozók milliói megérezték és megértették, hogy ez a törvényjavaslat aiz ő érdekeiket szolgálja, hogy az államosítás útján törtónt ez újabb előrehaladás országunk gazdasági megerősödését és további fejlődését biztosítja. (10.30.) A nép nem adott hitelt a mendemondáknak, nem engedte magát munkájában megzavarni, a legteljesebb bizalomműi fogadta a kormány intézüíédeseit és a legteljesebb egyetértéssel azonosította magát a törvényjavaslat céljával. Mielőtt még az országgyűlés megszavazná ezt a törvényjavaslatot, a munkások, parasztok és értelmiségiek milliói már magukévá tették. (Ugy van! TJgy van! a kommunistát és szociáldemokratatpá^ton.) Soha talán még olyan egyértelmű lelkesedés nem kísért törvéinyj avaslatot, mint! ezt a mostanit. Soha még kormányzati intézkedést, megelőző kormányzati intézkedést olyan nyugalommal nem fogadtak a dolgozó milliók, mint azt, amely ezt a törvényjavaslatot megelőzte. És méltán, mert a száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemek államosítása a lehető legalaposabb megfontolás, a lehető leglelkiismeretesebb, leggondosabb előkészítés eredménye. A koalíciós pártok közös műve. Nem harag vagy gyűlölet, nem valami igazi osztály harcos szenvedély szülte; nemi is vakmerő társadalomgazdasági kisérlétnek számít, amely vagy sikerül vagy nem. Lelkiismeretes mérlegelés alapján készült és minden intézkeévi április hó 29-én, csütörtökön. 2ÖÖ dós hatását előre kiszámítottuk. Nem tartottunk mást szem előtt, csak az ország és aüaép érdekeit. A kisérletezéseken egyébként is szerencsésen már régen túljutottunk. A magyar demokrácia fejlődése lehetővé teszi számunkra, hogy reális tények alapján tervezzünk, kalkuláljunk és alkossunk. Sem_ általános politikánkban, seim gazdaságpolitikánkban nem jut hely elfogultságnak vagy bosszúérzetaiek és nem jut hely katedraelmélkedéseknek. Mindezeket kirekesztjük gazdasági és politikai tevékenységünkből, amelyben a reális tények, a gazdasági .szükségszerűségek, a tapasztalatok és mindenekfelett a magyar nép szolgálata és az igazságosság kaphatnak csak irányító szerepet. És még valami: népi demokráciánk fej lődésének logikája. Ezért állunk nyugodt lelkiismerettel az országgyűlés előtt ezzel a törvényjavaslattal. Megszereztük a jogot arra, hogy higyjenek neösünk, hogy bízzanak a magyar demokrácia alkotóképességében- Büszkén hivatkozhatunk arra, hogy semmi olyant nem tettünk, ami kárára lett volna az országnak. Ellenkezőleg: minden cselekedetünk az ország megerősítését szolgálta, iái nép jólétét, gazdasági életünk fejlődését. Országunk — ezt nyugodtajn állíthatóim — ma Európa ama kevés országai közé tartozik, ahol rend, nyugalom, biztonság található, ahol lelkes 1 , komoly reményekre jogosító alkotómunka folyik, ahol a munkások, parasztok és értelmiségiek tudják, hogy miért dolgoznak (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokrata- és a kommunistapárton.) és 1 a törvéinyj avasilat elfogadása után még bizonyosabbak lesznek abban, hogy munkájuk eredménye nem herdálódik szét, nem táplál jogosulatlan érdekeket, hanem ia közjólétet szolgálja, a közösség, az egész nemzet vagyonát gyarapítja. A két munkáspárt kezdettől fogva arra törekedett és most, hogy a két munkáspárt egyesül, ez egyesülés nyomán megnyílt a, lehetősége annak, hogy a koalíciós pártok, de az egész magyar nép szorosabb egységbe tömörüljön. Ennek a törekvésnek a sikere még biztosahb, még termékenyebb lesz, a munka ínég gyoinsaibb, az előrehaladás még tervszerűbb, demokrácia még eresebb és még magyohbak lesznek a lehetőségek hazánk boldogulása számára. A demokratikus fejlődés* logikájáról szólottam és szólnom kell ennék első láncszeméről, a földreformról, amelyet szintién neim bosszúból, nem a nagybirtokosok iránt érzett gyűlöletből vittünk véghez, hanem laizért, ment a demokratikus nepáliam nem tűrhette el, hogy fejlődésének útjában álljon a földbirtokviszonynak ez az anakronisztikus, a haladásit gátló, az igazsággal szembenálló, az egész népre ránehezedő káros intézményét A földprincipium szerepe elavult. A feudális (nagybirtokrendszer útjában állt a demokráciáinak, a magyar nép gazdasági ós politikai fejlődé" sének és* felemelkedésének' Meg kellett szüntetni ezt az anakronizmust, hogy szabaddá tegyük az útjait az új gazdasági rend felé ós megszüntettük, szétzúztuk a nagybirtokrendszert, amelyet a feudális kapitalista erők. osztályarők esontosítottak meg. Száz- és százezrek jutottak ezáltal földhöz ós váltak a haza igazi polgáraivá. ,•
