Országgyűlési napló, 1947. IV. kötet • 1948. március 15. - 1948. december 10.

Ülésnapok - 1947-65

201 Az országgyűlés 65. ülése 19Í8. Milyen kétségbeesetten magyarázták nekünk akkor is, hogy ez a forradaümi intézkedés tönkreteszi az országot, óhhalálra ítéli a népet, »az ország életlehetőségeit pusztítja el, a nagybirtok funlkcióját az új gazdák képtelenek lesíznek telljesíteni és az ország gazdaságilag felmérhetetlen katasztrófa martaléka lesz. T. Országgyűlés! A földreform óta három kerek esztendő telt el és íime, itt vagyunk! Nem halt éhen az ország, nem jutott katasztrófába a magyar mezőgazdaság. A magyar parasztság teljesítette kötelességét. Az új gazdák százezrei 3ól vizsgáztak, helytálltak, hősies lélekkel birkóztak meg a nehézségekkeli, pedig a magyar földöin alig maradt igás állat, szerszám, gép. trágyái és egyéb esteköz- Szinte csak a puszta föild és a paraszt puszta két keze maradt meg és mégis rövid három esztendő után a magyar mezőgazdasági termelés kezdi elérni, sőt itt-ott túl is haladni a békebeli szinvonalat. A földreform nem vált katasztrófává, hanem áldássá vált lato egész ország javára. A magyar földeken egy megújult parasztság dolgozik szabadon és biztonságban- Persze, voltak hibák, voltak tévedések. Nem egyszer tornyosultak elénk szinte leküzdhetetlennelk látszó, roppant nehézségek. De a hibákat korrigáltuk, a nehézségeket legyűrtük, — már 'amennyibein ez emberileg lehetséges volt és amennyiben nem, le fogjuk győzni, sokkal inkább, mint ahogyan az a nagybirtokrendszerben lehetséges

1 lett volna. Népi demiokráciánk még az aszáUlyal is sikeresebben tud 'szembeszállni, mint a feudális nagybirtokrendszer- K/ajta a szemünk a magyar földeken és

1 rajtuk is marad. El albaírjnk látni a magyar mezőgazdaságot mindennel, amire szüksége vian. Ez 'is volt az egyik oka a fejlődés logikája szerint annak, hogy állatmisítottuk a bányákat. Széntermelésünk fokozása előfeltétele volt annak, hogy iparunkat, közlekedésünket megfelelően táplálni tudjuk fűtőanyaggal A bányak^ui+alizniusíól ezt hiába vártuk yoltna, az legfeljebb a szénnel való spekulációt fokozta volna, nem pedig a termelést. A bányák áMaimosításánál megint találkoztunk a baljós figyelmeztetésekkel: megáll a vasút, megállnak a gépek, az elsietett államosítás súlyos bonyodalmakat és* zavarokat okoz majd a magyar gazdasági életben. Megint csak büszkén állapíthatjuk meg, hogy ha voltaik is nehézségeink az elején, komolyabb zaVarok nélkül biztosítani tudtuk szénellátáisninkat és semmi esetre sem kerültünk olyan helyzetbe, mint amilyenbe Anglia belezuhant a múlt télen. Pedig bányáink a háborús kapitalista rablógazdálkodást alaposan megsínylették. Htányulnfk volt bányafában, a felszerelés elavult volt. A nehézségek tömege tornyosult _ elénk, de ezeíket mind legyőztük, hős bányászaink áldozatos munkáiával, akik csizma néllküV és kenyiér nélkül dolgoztaik hónapokig. Szénitermé'ésüiník már hónapok óta túlhaladta a békebelit; feieslegünlk van. A bányák államosítása, után logikusan következett ós következhetett a nehézipar állaani kezelésbe vétele és energiagazdálkodáísu'nik államosítása. Pomtosain megismétlődött az előző eset: természetesen a polgári gazdálkodás fémjelzett okosad kárörvendye számítgatták, hogy évi április hó 29-én, csütörtökön. 202 mekkorára nő majd a deficit és milkorr

a omlanak 'össze az állami kezelés alá került nehézipari üzemek. A tőkeérdekeltségek minden tőlük telhetőt meg is tettek, hogy ez bekövetkezhessek és volt idő, amiiíkor a helyzet valóbafti riasztó volt, az infláció óriási, ijesztő méreteket öltött és ez minden számítást felborított. Csak egyet nem tudott kikezdeni: a munkások öntudatát. Az üzemeik népe tudta, miről van szó és végső erejét is megfeszítve dolgozott, hogy megments© a magyar ipairt a katasztrófától és megmentette! A inunkáspártok nem veszítették el fejüket az frinlfláeió viharában sem. Ellenkezőleg: megteremtették a Gazdasági Főtanácsot, a magyar gazdasági éltetnek ezt :a remekül bevált koordinációs és irányító intézményét és nekiláttak a stabilizációnak, szinte egészen magukrahagyottan. A katedraközgazdászok, a gyakorlóbankárok, az ipari tőkések és a mindenfajta spekulánsok hitetlenlkiedése, kétkedése, gonosz cinizmusa, az egétez magyar reakció törékeny, komisz ellenállása kísérte ezt ia nagy erőfeszítést, amelynek sikerében oslalk mi hittünk, mert csak mi tudtuk, hogy mire képes a,z öntudatos munkásság és parasztság és mert csak mi mertünk szembeszállni! a pénzügyi és közgazdasági totemizmussail. Igazunk volt, a nagy operáció sikerült, a forint megszületett és hála a dolgozók millióinak, a magyar demokrácia erőinek és céltudatosságának, élvonalban álló gazdasági szakembereink nagyszerű képességeinek: pénzügyeink szilárdak, államháztartásunk egyensúlya vittetthaíalku gazdasági életünk erősödik ós a forint eddig minden teherpróbát kibírt és ezután i* ki fog bírni. Természetesen, aki — miint Baramkovies képviselőtársaim is — albban a téves felfogásban él, hogy a forint megteremtése előtt is csak foltozgatások történtek, romok eltakarítása, baityuzás, meg legfeljebb holmi nekigyürkőzés: az csak arról tesz tanúbizonyságot' hogy merőben félreértette az új magyar demokráciát, ennek az új fejlődési korszaknak a tendenciáját és egészen idegenül áll szemben azokkal a szellemi és erkölcsi erőkkel, amelyek képessé tették a magyar munkásságot arra, hogy stabil forint nélktP, éhezve és fázva, csiak ineíin mezítelenné rongyosodva, hallatlan erő feszítésBel nekilásson a romok eltakarításán túl az árutermelésnek, amelynek eredményei tették egyedük 'lehetővé a stabilizációt. Ennek a szellemi és erkölcsi erőnek, a munkásság áldozatkészségének {köszönhető, hogy a fejlődési logikájának e fontos láncszeme után nyugodtan nekiláthattunk a hároméves államgazdasági terv megalkotásának. Ma már senki sem kételkedhetliík ennek ^ tervnek életreivaléságában, megalapozottsáigában és sikerében. Legkevésbbé kételkednek ebben természetesen a munkások és nem ok nélkül. Mta már bizonyosra vehető, hogy az első tervév végéig az előirányzott beruházásokat tel jesíteni tudjuk. A magyar gazdasági élet 'egyre jobban kiemelkedik a tökéletes anarchia vadvizeiből, a véletlenszerűségek és az ismeretlen tényezők örvényéből. Bizonyos, hogy a magyar népnek ez a szabadságharca ífe — mert hiszen a hároméves terv végrehajtásáért folytatott erőfeszítés kétségtelenül ennek a szabadságharcinaik egyik fontos szakasza — győzelemmel fejeződik be. A Tervhivatal a Gazdasági Főtanács hatékony segítségével őrködik afelett, hogy a ter