Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
161 ' Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17-én, kedden. 162 nem kellenek évtizedek a - tanácskozáshoz, a tervek elkészítéséhez, a munka kivitelezéséhez.. Dolgozik munkatársaival együtt éjt-nappallá téve, a magyar dolgozó nép, a demokrácia ügyéért. (Taps a kommunistavárton-) Gerő miniszter úr nemcsak a híd- és vasútépítésben mutat fel eredményt. Az utak javítását is fontos feladatának tekinti, ezek között különösen a bekötőutak építését és karbantartását, lami a falu közlekedését igyekszik elviselhetővé tenni. Az útépítésnél és javításinál nem a Bethlen-féle politika érvényesül, hogy utat a hixusfürdőík és üdülőhelyek, mint például Lillafüred felé építenek- hanem a falu felé, A jelszó: kiemelni a falut a sártemgerből. Amikor érdeklődtem a bekötőutak iránt, megtudtam, hogy az országban 92 bekötőút munkáját indították el 318.2 km hosszban. Modern útszakaszon, a 415. számú úton, a kecskémét— békéscsabai—lakitelek—tiszaugi szakaszon is végeztéik 5 kilométer útjavítást, (GEBŐ Ernő miniszter: Teljesen új utat. építettünk!) valamimé a 8-as számú útnak, a Székesfehérvár— grác—bécsi út egy részéin és "a mosón—magyaróvár—hegyeS'halomi részen 17 és fel kilo méter hosszúságban. A 6. számú úton, a budafoki szakaszon a közeli napokban megindul a munka; a 3" as számú, a budupest—mískolc— kassai út tönkrement hevesmegyei szakasza a terv első évében új aszfaltburkolatot kap.^ Nagy örömmel emlékezem meg a megyéink* ben, Borsod megyében megindított bekötőút építésekről, így a kiistokaji, szentistváni, királdi, borsodszentgyörgyi utakról, ahol 40 000 köbméter előirányzott földmunkából 37-872 köbméter elkészülj tehát a munka 96%-a. Ezeknek az utaknak megépítésével két célt is érünk ék az egyik az s hogy kiemeljük a falut a sárból, a másik pedig az, hogy csökkentjük a munkanélküliséget. Beszédem elején azt mondottam, hogy a hidaik és utak építésén kívül foglalkozni kívánok a közlekedési tárca keretében a keskenyvágányú vasút kérdésével is. A fasiszta pusztítás ezen a területen sem maradt el. Nincs adatom arról, hogy hány kilométer keskenyvágányú vasutunk volt, de a rendelkezésre álló adatok szerint ma az ország területén íriimegy 6.000 kilométer keskenyvágányú vasutat vetiteik számba,, ebiből bányavasút. 2.000 kilométer, egyéb iipari vasút 300- erdei vasút 700, szorosain vett gazdasági és cukorgyári vasút 2.000 kilométer. Ez a gazdasági vasút sokat szenvedett nemcsak a háborútól, hanem sajnos, a lakosság is elhurcolt belőle. A talpfát eltüzelték, a síneket pedig vastartók gyanánt áthidalóknak használták fel. Elvitték ezenkívül a gördülő anyagot, amit ócskások útjain értékesítettek.* Tudtommal most a kormány zárolási rendeletet adott ki a megmaradt vasúti és gördülő anyagokra. A keskenyvágányú vasúttal kapcsolatiban az a) kívánság merült fel, hogy meg 'kell menteni a megmaradt vasutat, sőt mim tégy 250 kilométernyi keskeny vágányú vasutat kell úgy megépíteni, hogy piaci gócokat teremthessünk. Ez különösen fontos a belterjes gazdálkodás érdekében, de fontos a városoknak főzelékfélével való ellátása érdekében is, így a mi megyénkbein például Miskolc Diósgyőr és az ózdi nagy felvevő piac ellátása érdekében. N/agy hiányát érezzük a keskenyvágányú vasútnak Borsod megyében is. MezŐesát—NéORS'ZÁGGYŰLÉiSI NAPLÓ IHgyes községben kellene sürgősem megépíteni a keskenyvágányú vasutat. Mi ezért hallottuk öröninieil azt a hírt), hogy a kormány gondoskodik a keskenyvágányú vasutak megmentéséről, s már nem lesz Csáiky-szalmája ez a fon* tos hálózat, amely az országban lehetővé te^zi a tanya és a falu számára a könnyebb szállítási lehetőséget. •• Mi bízunk a demokrácia erejében, bízunk Gerő miniszter úr jó munkájában és hisszük, hogy hamarosan pótolja mindazt, amit a fasiszták elpusztítottak. De bízunk a magyar dolgozókban is, mert látjuk, hogy napról-napra több az olyan munkás, aki megtanulja az új munkastílust és észszerű munkájával elősegíti a többtermelést. Ahogy Gerő miniszter úr munkájában látjuk, hogy a tervszerűség, a munkatársaik jó kiválasztása, a helyes irányítás és ellenőrzés, a dön'tő feladatok megtalálása, a munkások és értelmiségiek munkájának összehangolása, tehát az új munkastílus, az észszerű munka a titka a jó eredményeknek, úgy a munkások is az észszerű munkával, a minden mozdulatot elrendező munkával előbbreviszik a termelést. A magyar munkás tanulékony, szorgalmas, de a magyar munkás már azt is tudja, hogy ez az ország az ő országa, ezt az országot ma' gának építi, nem profitra termel. A magyar paraszt is tudja, hogy nem másnak, hamem niagánalk. nemzetének verejtékezik, nem szolgája, hanem gazdája a rögnek, amelyet verejtékkel öntöz. Ez a biztosítéka annak, hogy ez az ország első lesz a lerombolt országok között, amely újjáépül, első lehet, mert mi dolgozók támogatjuk azt a tervet, amelyet a kormány és a közlekedésügyön belül Gerő miniszter úr a maga munkakörében beterjesztett. Ezért a költségvetést úgy a magam, mint pártom nevében elfogadom. (Taps a kormány pártok soraiban.) ELNÖK: Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül 1 ? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Szántó Vezekényi István! SZÁNTÓ VEZEKÉNYI ISTVÁN (kg): T. Országgyűlés! Amikor én mint parasztember a közlekedésügyi tárca költségvetéséhez hozzászólok, teszem ezt abból az okból, hogy elmondjam, hogyan látom én a közlekedéssel kapcsolatos parasztkérdések megoldását, s melyek azok a kérdések, amelyek megoldását a parasztság ós a mezőgazdaság érdekében elsősorban szükségesnek tartom. A hároméves terv keretén belül előbb ki kell építeni a vasútvonalakat az országnak mindazokon a vidékein, amelyek el voltak zárva a világtól s így valósággal nyomorúságra és szegénységre voUak kárhoztatva. Hozzájárult mindehhez az is, hogy az elmúlt rendszer urai szándékosan halasztgatták ennek a kérdésnek megoldását azért, hogy minél több olcsó munkaerőhöz juthassanak. Most a demokráciában mi parasztok is úgy érezzük, hogy magunknak építjük ezt az országot, és • bízunk abban, hogy a magyar közlekedésügyi minisztérium pótolja mindazokat a mulasztásokat, amelyeket a múlt rendszer talán éppen szándékosan nem pótolt; Ez a helyzet saját A^ármegyémben, Heves vármegyében! is, különösen annak legszegényebb járásábam a pétervásári járásban, ajnely a Mátra és a Bükk medencéjében vasút hiányait
