Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

IBS _Áz országgyűlés 47. ülése 1948 motorkerékpárok számának ez a megnövekedése nemcsak a motorkerékpáros sport fejlődésének a következménye/Nem! A motorkerék" $ár nemcsak szórfjkozási és sporteszköz, hanem igen jelentékeny mértékben a kisemberek munkaeszköze is, ;-. , • Géplkoesiállományuník egészségesen fejlődött azért, mert azok a fajtái szaporodtak leginkább, amelyek a termetessel, a munkával vannak kapcsolatban: a" tehergépkocsi és a ^motorkerékpár. Fejlődött ezenkívül autóbuSzállományunk, amely megközelíti a békebelit és ebben aiz évben messze maga mögött fogja hagyni a békebeli szinvonalat. (Taps.) Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a repülésről is. Ez közlekedésünknek bár nem legfontosabb, de jelentékeny ága. Ezen a téren is mutatkozik fejlődés: belső vonalaink hossza megnövekedett, külföldi kapesolátaiink szintén növekednek. Ma már nem vagyunk elzárva ezen. a téren sem a világtól és el vagyunk szánva, arra, hogy újabb lépésekeit teszünk előre,- főiként a (nemzetközi repülőkapcsolatok fejlesztése útján. '*•'., Szólnom kell az egész közlekedésügyi tárcával kapcsolatosan egy igen fontos lépésről, amely természetesein nemeseik közlekedési kérdés, hanem most az ország egész központi kérdésié is, és ez a munka termelékenységének, a racionalizálásnak, az ö)nköltségek leszállításának kérdése. (Haüjuk!) Azt hiszem, ezen a téren a közlekedésügyi minisztérium nem kullogott az utokó helyen. Igen jellemző, hogy az Országos Munikabérmegállapíitó Bizottság, amely — helyesen — szükségesnek tartotta a normák szigorú megállapítását, a közlekedésügyi tárcával kapcsolatban ilyen megállapítást nem tett és ilyen rendszabályokat életbe nem léptetett. A közlekedésügyi minisztériumban a normákat már

: régen bevezettük és annak ellenére, hogy például a vasútinál a munkabérek, -—mint ahogyan közalkalmazottiaknál általában, a jutalékrendszernél pedig- különlegesen — lényegesen emelkedtek, a járó mű egységre eső javítási költségeik nem emelkedtek, hatniem csökkentek. Érdemes megemlíteni példaképen, hogy a szolnoki nagy vasúti Tisza-híd és a Margithíd építésénél a megszervezett munka" verseny eredményeként az egy tonna szerelésére eső munkaidő 122 óráról 72 órára csökkent, (Élénk taps.) s a Margithídnál a megszervezett (munkaverseny következtében a szerelőcsoportok átlagos' napi teljesítménye 260 sze-, geosről 343-rai emelkedett. (Taps.) Ilyen példákat nagy számban tudnék felsorolni, ami azt mutatja, hogy bár általánosságiban nálunk, Magyarországon a munka- teljesítménye még néni: elegendő, van nagyon sok olyan esetünk, amikor a munkateljesítmény messze túlhaladja a legmagasabbfokú békebeli teljesítményt is. Ezt úgy értük e\ hogy szervezetten fogtunk hozzá a racionalizálás, a tel* jösítménynövelés, az önköltség csökkentése kérdésének megoldásához. Ennek alapja az volt, hogy mái- idestova kél; éve.megszerveztük a közlekedésügyi minisztérium üzemgazdasági osztályát s einnek megfelelően a közlekedésügyi minisztériumhoz tartózó különféle üzemeknél, — a vasútnál, postánál és így tovább — üzemgazdasági osztályokat hoztunk létre, sőt nemcsak a vasútnál, hanem a vasút egyes részlegeinél is s ugyanakkor bevezettük a teljesítmétoybérrendszert. ' V Itt arról beszéltek egyes képviselő urak. évi február hó 17-én, kedden. JM hogy mennyit kap égy vasutas és azt mondották, hogy 300 forintot kap. Nagyon sokat, sajnos, még nem kap, de az természetesen nem felel meg a valóságnak, hogy a vasútnál volna bárki is,, aki 300 forintot kap. A vasútnál az átlagos fizetés 550 forint körül mozog és a legkisebb fizetés is a 400 forinton túl van, mert hiszen nemcsak az alapfizetést kell számítani, hanem az üzemi jutalékot, a teljesitménypótlékot is és így tovább. A teljesítniénypótléik további kiépítés© lesz többek között az a hajtóerő, amelynek segítségével még inkább meg fogjuk szilárdítani a munkafegyelmet, még inkább növelni fogjuk a munka teljesítőképességét és viszonylag leszállítjuk az önköltséget. A közlekedésügyi minisztérium az elmúlt évben nem túlságosan sokat foglalkozott jogalkotással. Nem hoztunk mi ide törvényjavaslatokat és nem éltünk vissza a rendeletkibocsátás jogával, igein kevés rendeletünk volt (Taps az ellenzéken.) Ahol mégis éltünk ezzel a joggal, ott ez túlnyomórészt a dolgozók érdekében történt. A rendeletek segítségével túlnyomórészt halaszthatatlan Szociális kérdéseket rendeztünk, mint amilyen a vasutasok és a^ postások státusa, a vasutas-státus kiterjesztése a hajózó személyzetre, a postamesterek és a postamesteri hivatalokban alkalmazottak, á!iamosítáSia és más olyan kérdések, amelyek halasztást, nem tűrtek és amelyeket meg kellett oldani. Természetesen van még* sok megoldatlan kérdés ezen a területen. Szóvátették itt az útőrök ügyét. Meg kell mondanom, hogy az útőrök helyzete lényegesen megjavult: bakanccsal valamennyit elláttuk, a költségvetésbe megint be van állítva a bakancs és az esőköpeny, amát azelőtt sohasem^kaptak meg s most megcsináljuk azt. ami azelőtt sohasem volt, hogy ugyrnúgy, mint a vasútnál vagy a postánál, — főként a vasútnál, ahol a vasutasság kéréből az alsó rétegekből benn EZ igazgatóságban vannak munkaügyi előadók, lényegileg főosztályvezetőhelyeítesek. —-most az állarmépítészeíi hivataloknál útőrökből csinálunk munkaügyi előadókat. (Taps a kormánypártokon.) Mi a gyakorlati munkára fektettük a fősúlyt az előttünk álló feladatok megoldásánál. Most -azonban úgy érezzük, megérett a helyzet közlekedési jogunk uj játeremtésére. Különösen vonatkozik ez a vasúti jogra, rmely elavult és amelyet kétségtelenül alaposan meg kell reformálni. Ez a munka, legalábbis ennek a munkának, az előkészületei, már régóta folynak. Ezt a feladatot természetesen nem lehet' rohammn nkastj lu sban megoldan i. Rendkívül nagy körültekintést igénylő feladat ez: törvényjavaslatot kell készíteni s ezt törvénnyé kell termi; oilyan törvényt kell hoznunk, amely megfelel a közlekedés fejlődésének és az ország demokratikus, fejlődésének .is. Ami a vasúti szabályzatot,, és az egyéb szabályzatokat illeti, ezen a téren mi magunk mér, meglehetősen nagy munkát végeztünk, megváltoztattuk a forgalmú utasítást, ami a vasút életében — a vasutasok ezt nagyon jól tudják — fordulatot jelent. Erre kény szeri tett bennünket a forgalom sűrűségének rendkívüli megnövekedése, mert a régi forgalmi szabályzattal ilyen nagysűrűségű s és mindinkább TÍÖvekvő sűrűségű forgalmat már nem lehet lebonyolítani. Ez a szabályzat rövidesen most tavasszal, életbe is lép. Nem március el-