Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-46
7 Az országgyűlés Í6. ülése 19Í8, tett, beösapott, mindenükből kifosztott magyaroknak a száma, akik hazájuktól távol, idegenek között hányódnak-vetődnek, Amennyiben nem háborús bűnösökről van szó, a belügyi kormányzat mindent elkövet <ezek hazahozatalára, noha az áldozatok még ma is kétségek közt vergődnek. Az idegen propaganda itatása alatt is nagyon sok fiatal lélek pusztul el idegen imperialista érdekeként a trópusi gyarmatokon és egyebütt. A közigazgatási alkalmazottak költözködési illetményei, a demokratikus egyesületek támogatása, a Rendeletek Tára előállítási költségei, a községi alkalmazottak gyermekeinek iskoláztatására szánt összegek, az erkölcsrendészeti, közlekedésrendészeti tételek, úgy véflem, különösebb indok nélkül is bizonyítják szükségességüket Lényegében ugyanez vonatkozik a negélyezések címén felvett tételekre is. Ehelyütt nyorinatékos'an fel kell hívnom a figyelmet a köa ségek gazdálkodására. Községeink egy jelentős része sem elemi szükségletéit nem képes fedezni, sem további fejlődéséről nem tud egyelőre gondoskodni. Méltányos tehát, ha a belügyi kormányzat a lehetőség ma még szűik határain belül gondoskodik róluk. Itt említem meg azt is, hogy miután a községi alkalmazottak csak egészen csekély mértékben látnak el helyi jelentőségű feladatokat és munkájuk na" gyobb részéit az állami közigazgatás teszi ki, az illetményeik arányos megosztása feltétlenül indokolt. Következésképpen a tényleges (szolgálatot teljesítő községi alkalmazottak ijlietr menyeit a belügyi tárca vállalta. Mindezeken felül figyelmet érdemel aközületek támogatási alán ja is. Ezt az alapot korábban a pénzügyi tárca, most a, belügyi tárca vette birtokába. Az itt szereplő összegekhez az állam 30 millió forinttal járult hozzá. Összesen minltegy 78 millió forintról van itt szó, de ebből az összegből fedezik az olyan rendkívüli kiadásokat is, mint aminő a tiszai árvízkárosultak megsegítése. Ebben a költségvetésben számottevő összeget fordítanak a tűzoltóság korszerűsítésére országos méretekben. Minden forint amelyet e célra irányoznak elő, többszörösen megtérül a már eléírt, vagy a még elérhető eredmények révén. Horithyék levitézlett rendszerében nem fordítottak semmiféle gondot eme problémák megoldására, Demokráciánk most pótolja az elímuliaSztoHitakat. Vázlatosan, de a lényeges kérdéseket mégis félreérthetetlenül "exponálva, ezeket kellett elmondanom a belügyi tárca költségvetésének helyesléseként. Ellenzéki Scép viselő társaim közül sokan nem érik be ennyi vek Akadnak olyanok, akik elsősorban nem a realitások és a tényleges szükségletek, még csak nem is a társadalmi hasznosság, hanem csaknem kizárólag a bizalom kérdését hangoztatják. Az nem kétséges, hogy minden költségvetés komoly morális elemeket is tartalmaz. Az a kérdési, hogy ezek a morális elemek hazánk mely néprétegeit szolgálják. Nézetem s-zerint a belügyi tárca minden egyes tiVtole a dolgozó népet szolgálja. A legtöbb pozitívumot abban látom, hogy a takarékosságra irányuló törekvést a dologi és az átmeneti kiadásoknál sikerült összhangba hozni a tárca különleges ügykörével, E tárca kiadásainak túlnyomó része közbiztonsági kiadás, következésképpen az előirányzatok mostoha, dotálása évi február hó 16-án, hétfon. 8 olyan felelősség lett volna, amelyet igazi demokrata meni vállalhat. Éppen ezért a bírálatnlak e téren különösen törekednie kell az objektivitásra, de nem olyan objektitvitásra, amely a kiadások nagyságának méretezésénél & számok ügyeskedő csoportosításával azt akarja bizonyítani, hogy demokráciánk nagyobb 'teherrel sújtja a kis adófizetőt, mint a Horthy-rendszer. Ha ezek a bírálatok megfeledkeznek arról az egyszerű tényről, hogy az éhbérek, a munkásság ós parasztság kizsákmányolása, a védővámok által kapitalistáknak nyújtott extra profit, a kartellek és a monopóliumok kisebb vagy nagyobb részének intézményes biztosítása mennyi miilaárdjába került a dolgozó nemzetnek, akkor a bírálat nem objektív. Ami pedig a bizalmat illeti, határozottan állítom a következőket: a dolgozó nemzet bízik a kormányban, mert az ő kormánya, bízik tehát a bélügyi kormányzatbanj, mert az az ő érdekeit szolgálja, az ő érdekeit védi. Az egyszerű munkások, paraszílok és értelmiségiek látják az eredményeiket. A belügyi tárca költségvetése visszatükrözi azt a munkát, amely a közbiztonság és a, közigazgatás egyre erőteljesebb ütemű fejlesztése érdekéiben történik. A szembeötlő nagy eredmények közül elsősorban a rendőrség demokratizálódását kel] megoiinlíteni E nagy eredménnyel széniben a közigazgatás demokratizálódása eddig még kevésbbé sikeres. Ezen úgy lebeiti éa kell segítenünk, hogy több munkás- és parasztszármaizású közalkalmazottak számára kell egyengetni az érvényesülés útját. Persze a demokratikus haladás szempontjából változatlanul fennáll a szakszerűség kérdése is. Ennek fejlesztése a közigazgatási tanfolyamok felaidaía. Néni ér azonban semniit a szakszerűség, ha nem párosul a nép iránti feltétlen hűséggel. Egy bizonyos, hogy a közigazgatás racionalizálása talán már túlon túl is megérett a végrehajtásra. A belügyminisztlérium munkájából kétségtelenül kiderül, hogy a közigazgatás reformja máris megkezdődött. Az ügyintézés vidéki viszonylatban lekerül a falura. kiálltaikul a parasztönkormányzat rendszere é 8 ez a helyes. Egyik fontos pozitívumra a belügyi; kormányzat munkájának a korrupció elleni küzdelem is. Ezt a küzdelmet az egész vonalon folytatni íkelb mégpedig egyre erőteljesebb ütemben. Ugyanilyen komoly eredményeket kell elérni az ipari kémkedés megakadályozására, a gazdasági rendészet fejlesztéséire és a spekuláció letörésére is. A feladatok kétségtelenül nagyok és sokrétűek. Megoldásunk elsőrendű nemzeti érdek. Ezért az elmondottak ós az egyesített bizottságok határoziata, alapján a belügyi tárca költségvetéséinek mind általánosságban, mind pedig részleteiben való elfogadását ajánlom. (Taps a kormányipártokon.) ELNÖK: Szólásra következik a kijeíSlt szónokok közül? POLÁNYI ISTVÁN jegyző: Radó Gyula! KADÓ GYULA (dn): T. Országgyűlés! Amidőn a Demokrata Néppárt nevében a belügyi tárca költségvetéséhez a parlamentben élsőízben felszólalok, alkalmazkodnom kell a házszabályok nyújtotta lehetőséghez. Mivel ezek szerint csak félóra áll rendelkezésemre, mondanivalóimat rövidre fogva és szűk keretek között igyekszem előadni.
