Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

119 Az országgyűlés 47. ülése 1948. évi február hó 17 7 én, kedden. 120 m, hogy .a teherforgalom, znég pedág az átmenő teíherforgaílom nagyot emelkedett és emelkedik a költségvetési évben, annak következtében, hogy ;a baráti északi és déli szomszédaink te? herforigalmia most rajtunk keresztül bonyoló­dik le. ' A közlekedésügyi tárca tanulmányozásánál ^ széniembe ötlött a személyzeti létszámemelke­dés, a nyugeliátottak. létszámának emelkedése m a nyugellátásra fordítandó összeg nagyará­nyú növekedése. (GYÓCSI Jenő (kp) előddé: Rámutattam, hogy miért történt ez. Ez egv lát­szólagos emelkedés!) Bizonyos vonatkozásiban látszólagos. Igen. -majd lesaefc bátor kitérni rá. Ossízeállítottam, hogy a személyzeti emelkedés a minisztériumnál 58 fő, a postánál 912 fő. a ya&utnál pedig 43-000 fő. Kissé szembeötlőnek találtam! azt is, hogy az emelkedés inkább a magasabb kategóriáknál van meg. Igaz ugyan, hogy — ismétlem — meggyőző indoka ennek az emelkedésnek; az is, amire az előadó úr hivat­kozott, hogy például a vasútnál az úgynevezett állandó munkásokat státusba, kategóriába so­rolták. Mégis meg kell azonban állapítanom, hogy ennek a létszámemelkedésnek egyik oka nyilván az, hogy a hálború következtében távol­levők; továbbá az államháztartás egyensúlya érdekében elbocsátottak helyét talán túlságo­san korán töltötték be, mert az indokolás is hi­vatkozik arra, hogy a betöltések után sokan visszatértek a hadifogságból, s voltak olyanok is. akiket az igazoló bizottság és a későbbi reví­zió visszahelyezett állásaikba és ez is oka a \ létszámemelkedésnek. Kétségtelen azonban —• és ez a legfontosabb — hogy a nyugeliátottak létszáma ennél a tárcánál ötezer fővel sízaporo­dik és ez kereken évi 57 millió forint többletet jelent, vagyis tíz év alatt 570 milliót, tehát je­lentős összeget, mert hiszen emberi számítás szerint legalább tíz évig kell folyósítani a nyugelíátottak számára a nyugdíjukat. Emellett nem lehet egészen megjegyzés nélkül elmenni. Ezzel kapcsolatban az lenne a tiszteletteljes kérésem a miniszter úrhoz, hogy a jövőben a hasonló létszámemelkedést és főleg a nyugellá­tottak számának szaporítását a lehetőségekhez képest, amennyire 1 tőle függ, kerülje el..(GERŐ Ernő miniszter: Mit csináljunk velük, ha nyug­díjba kerülnek?) Az osztályokba sorolás is egy kissé meg­lepő. A minisztériumnál 15 fizetési osztály van, az állami postánál 30 állami postai rendszerű fizetési fokozat van, a vasútnál pedig ugyan­csak 30 fokozat szerepeli. Túlságosan soknak tartom ezt a megkülönböztetést, Megállapítot­tam például azt,'hogy az állani vasúti rendszerű 30. fizetési fokozat 3. lakbérosztályába tartozó, vagyis a legkisebb dotációval rendelkező vasu : , tasraak az évi fizetése 2388 forint, vagyis havi 199 forint. Tudom, hogy nagyok a nehézségek és éppen az előző tárca költségvetésének tár­gyalása során hallottam azt. hogy a kormány a jövőben mindent el fog követni olyan irány­bán, hogy ezeket a fcis fizetéseket, amelyek egy­előre éppen csaik a s-zűkös megélhetést biztosít­ják, amint arra mód és lehetőség adódik, meg­felelő módon emelni fogja. Éppen ezért .már most kérem a miniszter urat, hogy különösen tárcája körében ezeknek az igazá n apró fize­tésű alkalmazottaknak a fizetését, amennyiben arra mód és alkalom adódik, emelni szívesked­jék­Ezek mellett a-z általános költségvetési észrevételek — mondjuk talán úgy: neheztelő észrevételek — mellett dicsérő észrevételként le­gyen szabad megállapítanom azt, — amire. Ba­ráinikovics István képviselőtársam már szintén hivatkozott, — hogy a közlekedési tárca, a>zt le­het mondani, az egyetlen tárca az egész állami költségvetésben, amely a múlt évihez viszo­nyítva az általános kiadási előirányzatát 93 millióról 81 millióra csökkentette, pedig , a dotá­ciójával mindenkor arányban álló eredménye­ket ert el. T. Országgyűlés! Hozzászólásom tárgyila­gosságának bizonyítékául voltam bátor ragasz­kodni ez utóbbi megállapítás megismétléséhez. Kétségtelen, hogy emellett az eredmény mellett nem lehet elmenni a legnagyobb elismerés nél­kül és ezt a többi tárca költségvetésénél a jö­vőben ugyancsak elérendőnek tartom. , A. büdizsetáris kérdéseknek az előbbiek sze­rint történt érintése utíán közlekedéspolitikád kérdésekkel szeretnék röviden foglalkozni. A közlekedés jelentőségével ma már mindenki tisztában van. Amikor az ember a szárazföldi, a víz után már a levegőt is meghódította-s re­pülőgépek cirkálnak a fejünk felett, akkoir két­ségtelen, hogy minden államnak egyik legfon­tosabb feladata a közlekedés fenntartása, bizto­sítása, sőt fejlesztése. A. közlekedés fejlesztése két szempontból igen fontos a s>ok közül. Az egyik szempont éppen az ilyen rendkívüli viszonyok közepette merül fel. mint amilyenek között most élünk, hogy ha valahol áruszűke következik be, akkor arról a helyről, aholl árubőség van, kellő idő­ben odaterelje az árut; a másik szempont pedig, amely a.közlekedésügyi tárca támogatását min­den tekintetben indokolja, az> hogy igen nagy munkaalkallmi jelentősége vara. Hiszen az elő­adó úr ismertetéséiből hallottuk, hogy milyen sok alkalmazott és azok családja él a közleke­dési tárca költségvetéséből. A tárca történet ének felelevenítése érdeké­ben szükségesnek tartom megemlíteni^ éppen most, a centenáris 1 esztendőben, — egyik kép­visel őtársam a miniszterelnökségi tárca költség­vetésévé! kapcsolatban már hivatkozott is rá, hogy éppen százéves a magyar minisztérium, — hogy a magyar közlekedés is körülbelül az elmúlt száz év alatt jutott el odáig, ameddig eljuthatott: a háború pusztításai lerongyolták, újból kellett helyreállítani. Hivatkozni szeretnék a centenáris évvel és a közlekedési tárcával kapcsolatban Széche­nyi nevére, aki az Aldúna szabályozásával a vízifutat szabadította fel, és hivatkozni szer ét­inek Baross nevére is, aJki sokak megállapítása szerint a magyar közlekedésnek egyik elmúlt atyja. , • A közlekedésügyi tárca költségvetését köz­lekedéspolitikai szempontból es a költségvetés részleteinek sorrendjeiben szeretném követni,. az előadó úrral 1 jellentétbem. Ezért elsősorban a miniszteriális központi igazgatással Ikívánok néhány szóval foglalkozni. Már .kifejezésre jut­tattam, hogy a közlekedésügyi tárca miniszte­riális költségvetése a kiadási tétélek leszorí­tásával milyen hatalmas eredményt ért el. Örömmel Ikell megálüapítanoim, hogy a tárcá­ban a címeik nem szűntek meg, ugyanazok a címek szeropelnek, így szerepel a iS zabadki­íkötő, a hajózás, a közforgalmi repülés, az államépítészet, stb. A központi igazgatás költ­ségvetése teljesen kielégítő. Az áliliaméipftészet­•tel és a közutak költségvetésével Ikapesolatban; azonban szeretnék néhány szót szólni. A köz­utak építésére — miként az előadó úrtól is hallottuk. — -az ezévi költségvetés 35 milliót irányoz, elő. (GERÖ Ernő miniszter: Fenntar­I tására!),Tetemes összeg ez ós a múlt érihez vi­szonyítva ugyanakkoir. amilkor a tárca költ"

Next

/
Thumbnails
Contents