Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

115 Az országgyűlés 47. ülése 1948. földi közlekedésen túlmenően menetrendszerű légi járatok vannak Bukarest, Prága, Belgrád és Varsó félé is, míg a szükségletnek megfelelően alkalmi különjáratokat indítunk Stockholmba, Milanóba, Zürichbe. A nemzetközi légiforgalmat a folyó költség­vetési évben a lehetőség határain belül fejlesz" teni fogjuk. A légiforgalmat az 1946. évi már­cius hó 29-én megkötött magyar-szovjet légi forgalmi egyezmény értelmében létrejött Ma" gyar-Szovjet, Légiforgalmi Társaság bonyo" lítja le hét 21 személyes utasszállító repülő­gépével, a belföldi vonalakon egyedül,' a kül­földi járatokon pedig üzemközösségben a kül­földi vállalatokkal. A közérdekű, de nem gazda­ságos vonalak fenntartása érdekében a vállala­tot a tárca állami támogatásban részesíti. Tovább .szándékozunk fejleszteni a beteg­szállítást és taxiforgalmat, aminek céljára a vállalat jelenleg öt kétszemélyes géppel áll a közönség szolgálatára. * Megnövekedett légiközlekedésünk — figye­lemmel számos külföldi járatára is — feltétle­nül szükségessé teszi a repülést biztosító idő­jelző szolgálat nagymértékű és, a biztonság követelményeinek megfelelő kiépítésiéit. Az új repülésbiztosító időjelzőállomások létesítésével és a szolgálat kiterjesztésével a személyzet sza­porítása is szükségessé válik. Ezeknek az állo­másoknak megfelelő felszereléssel való ellátá­sára . szolgál az előirányzott 429.000 forint, amelyből á Budapesten létesítendő rádió­szondaállomás költségei fedeztetnek. A jelen költségvetésben 500.000 forintot for­dít a tárca a sportrepülés támogatására. A sportrepülést népszerű tömegsporttá kívánjuk fejleszteni. A támogatási összeget a Nemzeti Repülő Alapon keresztül fogjuk felhasználni. . Az alap a sportrepülő-egyesületek s az ifjúsági modellező körök támogatása révén a vitorlázó és motoros sportrepülés anyagi lehetővé téte­lével, műszaki fejlesztésével fogja újjáéleszteni a sport szolgálatában álló sportrepülést. T. Ország-gyűlés! A közlekedésügyi tárca üzemeinek most ismertetett költségelőirányza­tából egy átfogó, a nemzetgazdaság életébe, a hároméves tervbe szervesen beleilleszkedő köz­lekedésügyi politika irányelvei bontakoznak ki. Ezt a közlekedésügyi politikát nem egy osztály, hanem az egész magyar nép, a magyar nemzet, a dolgozók érdekei szabják meg. A felszabadulás óta eltelt három év alatt új helyzet alakult ki a magyar politikai és gazdasági életben. Az új helyzet új feladatok­nak új eszközökkel, új munkamódszerekkel való megoldását teszi szükségessé. A munka tervszerűsége, a munkafegyelem fokozása, a teljesítmény növelése, az önköltsé­gek csökkentése elválaszthatatlanok azokról a célkitűzésektől, amelyeket a közlekedésügyi táá*ca a - hároméves terv során kell hogy meg" valósítson. A magyar dolgozók érzik, hogy miiről van itt szó, hoigy saját országukat saját nmguknak építik. Gerő miniszter úr vezetésével >a magyar közlekedésügy dolgozói eddig sem álltak az utolsó helyen, és az újjáépítés munkájában a jövőben sem fognak lemaradni, T. Országgyűlés! Kérem a közlekedésügyi tárca 1947/48. évi költségvetésének* elfogadását 1 . (Taps a kormánypártokon és a magyar demo­kratapáripn.) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt "szónokok közül? évi február hó 17-én, kedden. 116 POLANYI ISTVÁN jegyző: Keleti P. István! KELETI P. ISTVÁN (dn): T. Országgyű­lés! A közlekedésügyi tárca'és a vele kapcso­latos — mondhatnám — legfontosabb állami üzemek — a költségvetés sorrendjében említve: a posta és a vasút —költségvetésének sze­rény, ^ de amnál meggyőzőbb indokolása ós az előadó úrtól most hallott oly kimerítő előadás u.án úgy érzem, hogy a büdzsetáris kérdések mellett elsősoihan a közlekedéspolitikai kérdé­sekkel kell foglalkoznom. A tegnapi sajtóhangok s a i>arlamenti ese­mények gondolkozóba ejtettek, s ennek követ­keztében szükségesnek tartom felszólalásom elején megemlíteni: az a törekvés vezérel, hogy felszólalásom a legtái-igyilaigosabb és minden tekintetben az igazság.keresése legyen s hogy felszólalásommá] elérhessem az általam aranyira óhajtott derűs tárgyalási módot a parlametttbeL. Derűs legyen a parlament ak- . kor, amikor a közlekedésügyi tárca költségve­tését tárgyalja, különös tekintettel arra, hogy már bevezetőben megállapíthatom: a tárca költségvetését én is a legszimpatikusabbnak találom. T. Országgyűlés! Az előadó úr előadása elején helyesen mutatott rá arra, hogy milyen hatalmas feladatok előtt állt demokráciánk és benne természetesen éppen a most tárgyajlti közlekedésügyi^ tárca s az annak élén ügyködő miniszter úr, ós arra is helyesen mutatott rá, hogy ezeknek a hatalmas feladatoknak az el­múlt, három esztendő alatt mily nagy sikerrel feleltek meg. Felszólalásom elején tehát szükségesneik tartóim, hogy nemcsak a magam nevében, ha­nem pártom nevében is a legnagyobb elisme­réssel szóljak a magyar népről, a közlekedés­ügyi tárca sok-sokezer névtelen bajnokáról, a postásokról s a vasutasokról mindazért, amit eddis: alkottak, továbbá azért is, hogy az or~ száig egyik legnagj^obb közügyét, a közlekedést a jövőben is szolgálni kívánják. Amikor tehát elöljáróban -megállapítiomL hogy felszólalásomban a legjobb szándók "ve­zérel a közlekedésügyi tárca iránt, szükséges­nek fartőm még annak megállapítását, hogy • ia költségvetési vita rendeltetése és célja sze­rény nézetein szerint egyrészről az eddig meg­tett éknek, vagyis a tegnapnak méltatása, más­részről pedig a jövő feladatainak ismertetése, a jövő tervezgetés; felszólalásomnak ezt a ré­szét majd kérés alakjában fogom előterjesz­teni, illetőleg a miniszter úrhoz intézni. Általános költségvetési szempontból légyen szabad egészen röviden felhoznom elsősorban azt, hogy (Szerény nézetem (szerint az "egész költségvetést együttes, egyetemes szemléletben kell tárgyaltni, (11-30) amikor tehát a közleke­désügyi tárca költségvetésével foglalkozom, nem vonatkoztathatom el magam az egész költ­ségvetés szemléletétől. Nézetem szerint a köz­lekedésügyi tárca költségvetése bele van ágyazva az egész állami költségvetésbe, tehát azok az érvek, ^amelyeket az általános vita so­rán már hallottunk és amelyekei:, éppen pár- \ tünk vezérszónoka, Barankovics t képviselő­társaim akkor már kifejtett, szerény nézetem szerint ennél a tárcánál is alkalmazandók, és megállapítan dok. T. Országgyűlés! Általános büdzsetáris szempontból mindjárt az ötlött szemembe, amikor a költségvetést és benne a közlekedés­ügyi tárca költségvetését is tanulmányoztam, *

Next

/
Thumbnails
Contents