Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-47

113 Az országgyűlés 47. ülése 194é ben ki tudjuk elégíteni- A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvény társaság szeniélyha jójáratok fenntartásával főleg a Dunáin és a Tiszán látja e:l az egyéb közlekedési eszközökké! néni rendelkező- vidékek utasforgalmát A társaság Nyugatról visszatért utasszállító hajóival megindított menetrendszerű ha jó járatainak bevételei — miiként a múltban — most sem* biztosítják a vállalat pénzügyi egyensúlyát, ezért a közérdekű utasba jó járatok fenntartása érdekébein szükséges, hogy a vállalat továbbra is 2 millió forint államsegélyben részesüljön. A Mágyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság a teiherforgalom tekintetében jelentkező szállítási feladatokat a vasutak tehermentesítéséinek szem ellőtt tartásával Látja el. Ennek kerretében rendszeresi teherjá>ratokat tart fenn Bécs ós Budapest, valamint Budapest és a dunator- kolati kikötők között, dunatengerjáró hajóival pedig a feketeteingeri és a közeikeleti kikötők , között lát el. nemzetgazdasági szempontból nagyjelentőségű áruszállításokat. A lényegesen csökkentett személyzettel működő Duna-Téuiigedbjajózási Részvénytársaság kenetének fenntartása '•— figyelemmel a magyar Duna-tengeiihajózáshoz fűződő érdekeinkre — tette szükségessé,, hogy a vállalat kismérvű, 100.000 forintos állami támogatásban részesüljön. Ötszázezer forint támogatásban részesül a Balatoni Hajózási Részvény társaság, amely valamennyi elsüllyedt hajójának kiemelésé,vei a Balatonon háború előtti mértékű baljóforga^ niat lát el. Végül 90.000 forintos támogatásban részesül a Ferenc-csatorna Részvény társulat, # amely két év múlva háramlás útján az államkincstár tulajdonába kerül. A hajózásról szóló ismertetésem neim lenme teljes, ha figyelmen kívül hagynám azt az örvendetes szociális tényt, hogy Gerö miniszter úr értékelve a hajós dolgozók nehéz, felelősség teljes, szolgálatát, a MFTR-alkalmazottak ré-. szere is a MÁV-státusrendszeren alapuló státust rendszeresítette. A hajózási forgalom szerves kiegészítését jelenti az úgyszólván teljesen felépített, újjáépített magyar nemzeti szabadkikötő fenntartása. A kikötő ugyanis a magyar kormáiny és a Szovjetunió kormánya között a Magyar Szovjet Hajózási Részvénytársaság alapítására vonatkozólag létrejött egyezmény értelmében a MEiSZHART-mafc, vagyis .a Magyar-Szovjet •. Hajózási Részvénytársaságnak bérbeadatott azzal a kötelezettséggel, hogy a kikötői berendezésnek fenntartásáról a magyar kormány gondoskodik. Ennefc az 1,870.000 forintos költségvetési kerettel rendelkező fenn tartásnak ellátására a közlekedésügyi miniszter- úr kikötői műszaki felügyelőséget Sizervezett. A^ hajózás és a hajókikötők femésztéséről a hároméves terv beruházásai keretében történik gondoskodás részben az elsüllyedt hajók kiemelésével^ és ' megjavításával; részben pedig új egységek épí-' téséveb Eizek a beruházások nagy mértékben fognak hozzá járulni ahhoz, hogy a hajózás az utolsó békeév teljesítményét elérje. T. Országgyűlés! A közlekedési tárcának az újjáépítés során elért eredményei mögött nem martad el a közúti gép járóműf orgalom helyre^állításának és továbbfejLesztésének eredménye sem. Az elmúlt esztendő óta Gero miniszter úr irányításával a tárca ezen a térületen i« hatalmas munkát végzett. A gép járó műkő zlekedés továbbfejlesztése érdekében elsősorban a tehergépkocsik számának növelését támogatták. A OESZÁGGYÜLÉSI NAPLÓ III, évi február hó 17-én, kedden. 114 kisemberek közlekedési eszközét, a 125 köbcentiméteren aluli motorkerékpárokat vizsga- és adómentessé tették. A népi demokrácia érdekében folytatott közlekedési politika eredményeképpen ma aiz 1938. évi t állománnyal _ szemben háromszor annyi tehergépkocsi van forgalomban. Ugyamcsak kedvező képet mutat a motorkerékpárok szaporítása is, mert belőlük kétszer annyi van forgalomban, mint 1938-ban volt. A személygépkocsik száma viszont a háború előttinek 60 százalékát sem éri eL A gépjárműközlekedés színvonalának eme: lése céljából az igen elhasznált gépkocsiállományt részben újakkal fogjuk kicserélni. A személygépkocsikat a velünk kedvező kereskedelmi kapcsolatban lévő Angliából, Csehszlovákiából és Franciaországból hozzák be; autóbuszt- és tehergépkocsikat részben itthon gyártanak, ezenfelül a szükségletet hosszúlejáratú kölcsön alapján Franciaországból kívánják fedezni. A főváros közúti közlekedésének rendezésé- • vei kapcsolatban az aütóbuszforgalmat tovább kívánják fejleszteni mind helyközi, mind Budapest-környéki viszonylatban. A gépkoesiközlekedés további fejlődését rendkívüli méirtékbfen akadályozza az olajtermelésben bekövetkezett csökkenés. A gumiabroncsszükséglet biztosítása céljából messzemenően támogatták és támogatni fogják a Magyar Ruggyántagyárat, tekintettel azonban arra, hogy a hazai abroncstermelés a szükségletet nem fedezi, állami importvállalatok áru" cserealapon külföldről is fognak gumiabroncsot behozni. Ebben az évben befejeződik a MATEOSzés a taxiengedélyek felülvizsgálása. A revíziónál elsősorban a szakmabeli gyakorlatot veszik figyelembe és megszüntetik azoknak reakciós effvéneknek engedélyeit, akik a múltban összeköttetéseik révén jutottak e hasznothajtó jog'osítványhoz. Az engedélyeket részben régi MATEOSz-fuvarozók és so ff őrök, részben régi taxisok kanják vn^Az előadottakból megállapítható, hogy a közlekedésügyi tárca a rendelkezésre álló szűkös anyagi erővel, céltudatos munkával szervezi hazánk gépkocsiállományának fejlesztését. GéDkocsiállományunk felfrissítése és -növelése nemzeti érdek. Végezetül rátérek a közforgalmi repülés költségvetéséinek ismertetésére. A múlt költségvetési évben megállapított hitelek túlnyomórészt a repülőterek újjáépítésére biztosították a fedezetet; a budapesti és vidéki közforgalmi repülőtereknek, az azokon emelt létesítményeknek és berendezéseiknek helyreállítása ezen az alapon kezdődött el és szép eredményeket mutatott fel. Ebben az évben ezek a munkálatok a hároméves terv keretei között folynak s így ebben a költségvetésben nem szerepelnek. Az elmúlt évben megindult a belföldi és azóta a nemzetközi legiforgalom is s ez szükségessé tette a légiközlekedés fokozottabb, ellenőrzését. Ezt az újonnan szervezett légiközieke* dési felügyelőségek létesítésével biztosítja a közlekedésügyi tárca. A felügyelőségek székhelye Budapest—Budaörs, Győr, Szombathely Póos, Szeged, Debrecen és Miskolc. A nemzetközi légiforgalom kiépítése érdekében légvonalmegállapodásokat kötöttünk Romániával, Cseh" szovákiával, Jugoszláviával ós Lengyelországgal; e megállapodások alánján most már a hat nagyobb vidéki város és Budapest közötti bel8