Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-46

5 Az országgyűlés 46. ülése 1948. évi február hó 16-án, hétfőn. 6 miűtit, összeesküvést szőtt, robbantott és' ezeríéle módon szabotált és amely végérvényesen bizonyára, nem' szűnt még meg:. Azok a szabadságellenes imperialista erőik, amelyek a földkerekség legkülönbözőbb pontjain szásztele formában folytatják: merényleteikéit az egyes nemzetek f üggetiensége és a "Világ békéje, elten,' még a mi hazánkban sem adták fel végérvényesen a játszimát. Ez' a tény viszont szakadatlan éberséget követe! hazánk miinden fiától, ha valóban híve a demokráciának és a nép boldogulásáért folyó küzdelemnek. A szakadatlan éteriségxe az elmúlt évek eseményei bőven szolgáltattak okokat. Népünk gazdasági és poilitikai biztonságát nem egyszerűen a, reakció ós segédosapatai, ha- , nem a külföldi támogatást, élvező reakció és segédesapatai veszélyeztetik. Ez pedig igen nagy különbség! Nem szabad lebecsülni azokat a, tényeket,, amelyeik ezt a különbséget szemléltetővé teszik, Magyarország népének összeesküvő, robbantó és gyújtogató belső ellenségeit huszonnégy _ óra alatt a, tengerentúlra röpítették paitrónusaik és megbízóik. Védelmeznünk kell tehát — és védelmezni is fogjuk — ifjú demokráciánk vívmányait. Az erre fordított -összegek még mindig lényegesen kisebbek, mint ami kánt jelentene, ha a szörnyű háborús- veszteségek után egy polgárháború borzalmait keltene elviselnünk. » , •• Annál nagyobb érdeme a belügyminisztér riumnak, hogy a költségvetésben mégis az államháztartás egyensúlyának alapvető követelményeihez igazodott és a költségvetésben gondos számvetések alapján megtalálta « etabiliizáeió .további védelmének lehet őségéit is. Következésképpen, ismétlem, csak a feltétlenül szükséges, nélkülözhetetlen kiadások szerepelnek az előirányzatokban. Szeretném ezt a tételt néhány megjegyzéssel és számadattár bizonyítani. Az államrendőrség létszáma például az előző évi 36.000 helyett ezúttal csak 33.625 fő. A létszámnak ez a jelentős csökkentése azért vált -.ehetővé, mert a rendészeti alkalmazoittak elméleti és gyakorlati kiképzése folyamatosan tart. Ennek eredménye az élet- és vagyonbiztonság igen komoly, az általános európai színvonalat meghaladó javulása. Ezzel kapcsolatban emlékezetes az a sok vita, amit például a főváros törvényhatósági bizottságában folytattak hónapról-hónapra. Az úgynevezett ellenzéki bizottsági tagok drámai szólamokban követelték a rendőrség erélyes fellépését a közbiztonsági megjavítása céljából. Azóta ugyanezek vagy a hozzájuk tartozók

; egészen más húrokat pengetnek, nyilván azért, mert az élet- ég vagyonbiztonság óriási mértékben megjavult. Ezt különbem mindenki tudja statisztikai adatok nélkül is, mert hiszen közvetlenül tapasztalja. Egy vélem, demokratikus rendőrségünk érdemeit a szavakon túl, elsősorban a reá vonatkozó ^költségvetés helyeslésével ismerhetjük el a legkézenfekvőbben. A létszámcsökkentés pozitívumával szemben áll a személyi járandóságok emelkedésének ténye. E téren keresztülvihetetlennek bizonyult minden takarékossági szándék, mert az erő-te tett takar okosságot a dolgozó nemzet igen drágán fizette volna meg. A számok ebben a tekintetben a következő képet mutatják. Az 1. cím 1. rovatában az 1946/47. költségvetési évben 7,934-920 foiámit, 1947/48-ban viszont csak 3,466,900 forint, vtagyis 4,468.020 forinttal k*ve- I sebb szerepel. A 2. cím 1. rovatában viszont az idén 1,918.200, míg a 4. cím 1. rovatában 105,248.700 forinttal magasabb Összeg szerepel, mint a múltban. Ide kell számítani természetesen a 3. címbén különböző aírovatokban szereplő tűzoltósági személyi járandóságokat m Mindeme többleteket két tényező: a közszolgálati alkalmazottak illetményrendezése és a rendőrség tagjainaik 25 fizetési osztályba tor liánt besorolása., azaz fizetésüknek felemelése okoizta. • . A belügyi • kormányzat alkalmazottai — amint ezt mindenki tudja — még az átlagos köztisztviselői, közalkalmazotti morált is meghaladó teljesítményekre kötelezetlek. Rosszul fizetett, tehát a korrupció kísértéseinek kitett alkalmazottak e téren mérhetetlen károkat okozhatnak a nemzetnek. Éppen ezért úgy vélem, hogy a személyi járandóságok e minimális mértékben való rendezésének nem akadhat ellenzője. Legalábbis objektív tények [alapján nem. Lényegesebb változások történtek még a következő |té teleknél: ki vándorlás, Választási névjegyzék, közigazgatási tanfolyamok, német áttelepítés- külföldi magyarok hazahozatala, közigazgatási alkalmazottak illetményei, segélyezések, közületek támogatása, ösztöndíjak és a tűzoltóság újjászervezése. (10.30) \ A kivándorlók segélyezése címen előirányzott 816.300 forint ezúttal nem a. kivándorlók támogatását jelenti, nem az otthonukat, hazájukat nem lelök deportálását vagy export áláj sát, hanem a külföldön tartózkodó, rászoruló és arra érdemes magyarok anyagi segélyezését, sőt a vagyontalan kivándorlók hazasegítését teszi lehetővé. Miután az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos kiadások az államot terhelik, az e célra előirányzott 80.000 forintot a költségvetésben, feltétlenül tekintetbe kellett venni. -Külön nyomatékkal, szeretnék megemlékezni a közszolgálat demokratizálását szolgáló közigazgatási tanfolyamok rendezésére szánt 119.000 forintról, Viszonylag csekély összeg ez, ha arra az óriási haszonra gondolunk, amelyet ezek ja tudományos tanfolyamok' jelentenek a köz számára. Egyszerű munkások és parasztok számára válik így lehetővé a benyomulás a közigazgatásba, ós ez természetes, sőt elengedhetetlen folyamját. Nem kis mértékbein mozdítja majd elő ez a vérfelfrissítés a közigazgatás korszerűsítéséi:, a bürokrácia leépítését és a racionalizálást. A magyarországi német lakosság Németországba történő áttelepítésére a belügyi költségvetés 955.200 forintot irányzott elő. Ezzel részben a békeszerződésben vállalt kötelezettségünket teljesítjük, részben pedig nemzetíi, de nem soviniszta igényeket elégítünk ki. Ne feledjük, hogy a németek áttelepítése révén legalább 34.000 magyar család jut földhöz, élethez,' boldoguláshoz. Egyeseknek talán nem. eléggé nyomós érv ez, de mindenesetre a ma" gyár parasztnak nem érvekre, hanem földre van szüksége és époen ezért az itt szereplő 955-200 forint éppenséggel nem improduktív kiadás, Másfél milliót meghaladó, pontosan 1,612.000 forintnyi összeg szerepel ezúttal elsőízben a belügyi tárca költségvetésében a külföldön tartózkodó magyarok hazahozatala céljára. Ez az összeg a letűnt szörnyű idők még igen elér ven emlékét idézi. Pontosan még mindig mem tudjuk, mennyi azoknak a mejftév^sa1*