Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-47
107 Az országgyűlés 47. ülése 1948. tárain belül igyekezett, teljes mértékben figye r lembe venni. Amint az elmondóttakból láttuk, az Államvasutak az 1947/48. évi költség-vetési előirányzatának összeállításánál az volt a főcél, hogy az általános közérdek, a nemzetgazdasági,érdek és a szociális szempontok szem előtt tartásával a gazdálkodás deficitmerntes legyen. T. Országgyűlés! A közlekedésügyi tárca másik legnagyobb üzeme, a magyar posta az 1947/48. költségvetési évben folytatni kívánja a szolgálat javítására és a személyzet szociális gondozására irányuló hatalmas erőfeszítéseit. Az elmúlt költségvetési évet, is hasonló irányú törekvések jellemezték, és az ott elért eredmények figyelembe vételével, valamint a jogosan várható hasonló eredmények reményében! készült az 1947/48- évi költségvetési előirányzat. Éppen ezért vissza kívánok pilláin tani az elmúlt költségvetési* évre, melyben a posta minden téren jelentős előrehaladást tett. Belföldi viszony (latban a közönség jobb kiszolgálása, illetőleg a küldemények gyorsabb továbbítása érdekében* szaporította a postahelyek, a tanyai kézbesítőjáratok és a mozgópostamenetek számát, továbbá a postaszervek járati összeköttetéseit és meghosszabbította a postahivataliok szolgálati idejét. A nemzetközi forgalom fejlesztése tekintetében jelentős eredményinek tekinthető, hogy több viszonylatban sikerült a nemzetközi í oirgalomba bekapcsolódni, ami nemcsak a magyar posta nemzetközi kapcsolataiinak fokozatos helyreállítását jelentette, hanem pénzügyi előnyökkel is járt. A megrongált műszaki berendezések helyreállítása terén is eredményes munka folyt, aaniuek következtében a légvezetéki és kábelhálózatok hossza 5000 kilométerrel, a bekapcsolt távbeszélőkészülékek száma pedig többezeír darabbal emelkedett. A berendezések újjáépítésével, illetve szaporításával ós a szolgálat kiterjesztésével kapcsolatban a postának a külötnfoöző szolgálati ágakban elért teljesítményei is nagymértékben növekedtek. így például az 1946. évi augusztusi ós az 1947. évi júliusi adatokat összevetve, a feldolgozott közönséges levélpostai küildeanények száma havi 15 millióról 34 millióra, a csomagok száma 264.000-ről 687.000-re, a felvett táviratok ' száma -215.q00-ről 366-000-re emelkedett. Ugyanez idő alatt a kezdeményezett távolsági beszélgetések száma havi 388.000-ről 605.000-re. a számlált helyi beszélgetések s'záma 6,800.000-ről 10 millióra) a rádióelőfizetők száma pedig 268.000-ről 348.000 re emelkedett. A. szolgálat kiterjesztésével, valamint p az annak javítására irányuló hatalmas erőfeszítések eredményeképpen a pofeta a szolgálat több ágában túlhaladta az 1938. évi, teljesítményekéi 1 ". Ilyen nagy eredmények amellett méltányosnak és szükségesiniejk látszott a személyzet helyzetének megfelelő jiavításia is. így az 1700/1947. M. E. számú rendelettel megtörtéint a kincstári postí (személyzet státusának régóta esedékes rendezése, később pedig megoldódott egy másik évtizedes probléma is. a postaim estérek és a postamesteri alkalmazottak államosítása. Ugyancsak áll'alános szociális feladat nyert elrendezést az órabéres alkalmazottak illetményének újabb szabályozásával. • t A korábban említett emelkedő irányú teljesítmények eredménye lett az,, hogy az ezek" kel együttjáró ugyancsak emelkedő kiadások, vitamint az illetmény rendezéssel és aiz atkailma • zottak Szociális javításával kapcsolatban feléi*?* február hó 17-én, kedden. 108 merülit nagyobb kiadások ellenére a posta az elmúlt költségvetési év folyamain az előirányzatban foglaltakkal szemben jelentős összegű jövedéki felesleget szolgáltatott be. A teljesítmények nagyobb anérve, a posta különböző üzletágaiban 25—40%-ig ás terjedő várható emelkedése indokolja «z 1947/48. évi költségvetési előirányzatban szereplő tételek emelkedését az 1946/47. évi élőirányzattal szemben, A postái alkalmazottaik ®tátusrendezése és fizetésrendezése is természetszerűleg a költségvetési élőirányzatban is- érezteti hatását'. Ez a . hatás résziben a személyi járandóságok rovatán mutatkozó,, az 1946/47. évi' előirányzattal szemben fennálló emelkedésben nyilvánul. Az eddig mostoha viszonyok között lévő alkalmazottak jogos követeléseit teljesítő státus rendez ós azonban ezeknek az alkalmazottaknak szociális viszonyait javító és életszínvonalát emelő hajtásával meghozta a munkakedv és a munkateljesítmény nagyobb mértékű emelkedését is-, ennek következtében az előállt több bevétel a több kiadást bőségesen ki fogja elégíteni. Az ugyancsak a személyi járandóságokhoz tasrtozó nem rendszeres illetményekben foglalt üzemi jutalék a teljesítményekkel arányos, az a forgalomhoz és a munkaerők által tényleg végzett munkához igazodik; a személyzet szorgalmát, munkateljesítésének fokozását és ezzel a posta észszerű gazdálkodását és pénzügyi eredményeit is hathatósain előmozdítja. A dologi kiadások rovatában kifejezésre jutnak a forgalomnövekedés következtében előállott költségek,, amelyek a legnagyobb takarékosság és a racionalizálási intézkedések figyelembevételével megállapított tényleges szükjségleltéknek felelnek meg. Itt szerepelnek a szociális vonatkozásaiban igen fontos személyzeti ruházati költségek, tehát az e'lmult évvel szemben az új besorozású 3.000 altiszt ruházati költségei is. E rovat emelkedését indokolja még a postamesterek államosítása révén a hivatalok elhelyezésével kapcsolatban felmerült: többletkiadás is. A forgalom növekedésének és a szolgálat kiterjesztésének igen nagy jelentősége- bőven indokolja a kiküldetési és átköitözködési költségek igen csekély emelkedését, különös figyelemmel arra, hogy az idetartozó éjjeli pénzek és kiküldetési összegek felemélésének ugyancsak szociális vonatkozásai vannak. Az üzemi kiadások rovatának az üzemanyagok, szerek és eszközök beszerzésére és fenn tartására vonatkozó alrovatán mutatkozó csökkenés csupán látszólagos mert bár a forgalom növekedésével járó költségek emelkedésére a leggondosabb takarékosság mellett is számítani kell, az eddig itt elszámolt gépjáróműüzemi és fenntartásig költségek részére az új 11. rovat lett megnyitvai, a költségeik pontos szétválasztásával és a hatályosabb üzemi ellenőrzés érdekében. így tehát költségátlhelyezé'sel állunk szembein. Az e rovathoz tartozó szállítási és kézbesítési költségek csökkenésánek oka az is, hogy a posta több helyen fokozatosan áttért a saját gép járóművekkel való Sokkal gyorsabb szállításra, a távíró-, távbeszélő-vonalaik és központok fenntartási költségeinek csökkenése pedig különféle észszerű taikarékoBisági intézkedéseik és átszervezési eljárások eredményekép jogosan várható. E rovat más szempontból való emelkedésének szociális okai vannak, amennyiben! most már a postamesteri alkalmazottaik államosítá-
