Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1071 Az országgyűlés 56. ülése 1948, ugyanazzal a szerszámmal dolgozik, mint ötven évvel ezelőtt. Nálunk már talán csak nekünk parasztoknak vannak rosszabb szerszámaink, mert a mi kaszáink, kaHzakalapácsaink, kocsitengelyeink, kocsirugóink ma még silányabb vasból készülnek, mint ötven éve. (17.30.) Ha a terméseredmények megengedik, a hároméves terv végrehajtájára is többet kell fordítanunk. Lehet, hogy egyesek a hároméves terv keretében elvégzendő munkát istentelennek tekintik, mi aizionban, egyszerű kis parasztot, nem ,a hídépítést, hanem a hídrombolást tekintjük istentelen munkának; nem a templomok, iskolák, kórházak felépítését, hanem) a templomok, iskoláik, kórházak, családok és a demokrácia rombolását tekintjük istentelen munkának, még akkor is, ha ezek a rombolók minden második mondatukba belefoglalják az Isten nevét. (Igaz! Ugg van! a kommunistapárton, y— Taps a kisgazdapárt és a kommunistapárt soraiban.) A jövőben többet kel] áldoznunk a népjóléti tárcára, többet kell áldoznunk a hadigondozottak megsegítésére is. Képzeljük bele magunkat annak a betegen hazajött hadifogolynak sorsába, aki nagybetegen jött haza és csak hat hónapig gyógyítják ingyen. Ha hat hónapon belül nem gyógyul, akkor saját költségein kell gyógyíttassa magát, amire sokszor rámegy az ő kis vagyonkája ie. T. Országgyűlés! Az idén lesz száz esztendeje annak, hogy Kossuth Lajos az akkori képviselőházban egy alkalommal ismertette az ország nehéz helyzetét. Negyvenkét millió forint sürgős megszavazását kérte, — ami még akkor nagy pénz volt — mire az akkori képviselőház megjelent tagjai egyhangú lelkesedéssel kiáltották: Megadjuk! Megadjuk! Most, amikor a harmadik magyar köztársaságért kell áldozatot hoznunk, én nem tudok sem a mascam. sem pártom, sem a sokat dolgozó és nélkülöző kisparasztok nevében egyebet mondani, mint azt, hoery a felhatalmazási törvényjavaslatot elfogadjuk, a bizalmat megszavazzuk, a költségvetés végrehajtására a harmadik magyar köztársaság kormányának a felhatalmazást megadjuk. (Taps a kormánypártokon,) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést felfüggiesziteim(Szünet 17.33—17.50.) ELNÖK: Az ülést úiból megnyitom. T. Országgyűlés! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt, ezért a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek legközelebbi' ülésünk idejére és 'napirendjére nézve. Javaslom, hq^y legközelebbi ülésünket hol nap. kedden "délelőtt tíz órakor tartsuk s napirendjére tűzzük ki az 1947/48. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) Az országgyűlés a napirendi javaslatot elfogadja. T. Országgyűlés! A legutóbbi ülésünkön történt bejelentés alánján most a pénzügyminiszter űr szóbeli választ ad Z. Naey Ferenc képviselő úrnak' folyó évi február 4-én a mezőgazdasági adózók terheinek könnyítése tárgyában előterjesztett interpellációjára. A> nénzügvrrnniszter urat illeti a szó. NYÁEÁBI MIKLÓS miniszter; T, Országévi március hó 1-én, hétfőn. 1072 gyűlés! Z. Nagy Ferenc képvselőtársam néhány, a gazdaközönséget érintő konkrét adózási problémát tett szóvá interpellációjában. Tekintettel arra, hogy a költségvetés tárgyalása során többizben vetettek fel a sfelszőraátak egyes adózási kérdéseket, különösen olyanokat is, amelyek elsősorban asz ország mezőgazdasági lakosságát érdeklik, súlyt helyezmék arra, hogy a képzelő úr interpellációjára élőszóval válaszoljak és felvilágosítsaim a képviselő urat s rajta keresztül az ország gazdaközönségét azokról a konkrét intézkedéseikről, amelyeket a kormány a felhozott panaszok tekintetében tett. A képviselő úr mindenekelőtt szüvátette azt, hogy a búza földadónak egyes helyeken történt kivetése folytán az ,a sérelem állott elő, hogy a búzaföldadót pénzben és termékben egyaránt nyilvántartják az adózók terhére. Ennek története röviden a következő. A kormány még 1945 július 8-án kiadott rendeletében intézkedett úgy, hogy a közellátásnak, különösen a városi dolgozók közellátásának biztosítása érdekében áttér a földadónak készpénzbeli befizetése helyett a természetbeni földadó fizetésére. Aki 1945 július 8-ig földadóját készpénzben befizette, annak az akkori árakon, tehát megfelelő hivatalos áron átszámítva, azt javára írták. így tehát kettős kivetésnek nem lehetett helye, mert hiszen annak, aki pénzben tett eleget kötelezettségének, hivatalos áron való átszámítással a természetbeni földadókivetésbe beszámították a készpénzfizetést. Meg kell azonban mondanom, hogy 1945 nyarán a postaforgalom még valóban nem, volt 'rendszeres az' országban, úgyhogy előfordulhatott az, hogy ez a július 8-án kiadott rendelet, amely az akkori hivatalos lapban jelent meg, nem jutott el kellő időben minden vármegyébe és minden községbe. így valóban előfordulhatott az, hogy a. rendeletet követő időben még történhettek ilyen kelfős adóelőírások, illetve megtörténhetett az, hogy valamelyik adózó nem szerezvén tudomást a rendeletről, készpénzben befizette a földadót, mégis megterhelték őt a természetben befizetendő földadóval. Hogy ezt az anomáliát Orvosoljuk, kiadtunk az adóhatóságoknak egy rendelkezést, amely szerint az 1945. évi rossz postai állapotra való tekintettel hozzájárulunk ahhoz, hogy az 1945 augusztus 15-ig teljesített készpénzfizetéseket az akkori árfolyam szerint beszámítjuk a földadóba, hogy ilymódon az esetleges! kettős adóztatás terhét elkerüljük. Meg kell állapítanom azt is, amint erre már a költségvetési vita során rámutattam, hogy a földadónak terményben való kivetése feltótlenül szükséges volt, és szükséges ma is, azért, hogy az ország ellátatlan városi dolgozói részére a megfelelő kenyérfejadagot biztosítani tudjuk. így tehát még nem tudunk lemondani az ilyen módon eredő termény bevételről. Az agrárlakosságnak meg kellés megvagyok róla győződve, hoigy meg is érti ezt az, intézkedést, mert hiszen neki is érdeke, hogy á városi dolgozók, az ipari munkások, megfelelő nívójú ellátást élvezzenek. A képviselő úr niegkérdezter mi volt azl oka, hogy amis az infláció alatti adótartozásokat általában töröltük, addig a földadófartozásokat