Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

ÍÖ49 Az országgyűlés 56. ülése 1948 elérteik. A demokrácia egyik feladlatlánaJk tekintem, hogy a nemzetnek ilyen — felfogásom szerdait ~ nagy fiaát, aíkiknek az ország gaedar sági felemelkedésében a jövőben döntő szere pük lesz, közismertekké tegyük és a anozivász máktól isimert hősök helyett ilyen hősökről ve gyem példát az egész dolgozó magyar nép. (Tarps a Ház minden oldalán.) Meg kell említenem), hogy a gyáraik életében la munkához valló új viszony kialakítása a közelmúltig komoly nehézségbe ütközött, mert a szociáldemokratapárt jobból dalának egyik főtevékenysége az volt, hogy a demokrácia érdekei ellen olyían demiagógáát űzött, amely gátolta a munka termelékenységének továbbiéi lesztését és az a rövid

1 idő is, amely a jobboldali szociáldemokraták jelentős politikai veresége óta eltelt, a különböző gyárakban ugrásszerű fejlődésre adott alkálimat a munkai egyelem ja vitása terén. > Meg kell mondaino-m .azt is, hogy ilyen dol gozók korámtsem cs^k az ipari munka terüle létén vannak. Amikor a nagybirtok felosztása időszerűvé vált, nagyon sokan voltaik, '.akik a nagybirtok felosztása ellem foglaltak állást, azzal a jelszóval, hogy a nagybirtok felosztása tönkreteszi a magyar mezőgazdasági termelést. Ugyancsak sűrűn hallottunk olyan kifejezéseiket, hogy ha a nagybirtokokat felosztanák és ttjgazdák kezére adnák, akkor azok szakérte lem híján,-sőt munkaszeretet híján nemi tudná nak mit kezdeni iazokkal a földeikkel. De vannak az országban olyan új gazdák is, akik ki tűnő eredményt értek el, mint például ifj. Viski János Gáborjánban, aki öt kataszteri hold juttatott földjén egy holdom 15 mázsa búzát és egy holdon 40 imázsa tengerit termelt, mintagazdasága van és négy darab törzskönyvezett jószágot nevel- (Taps a Ház minden oldalán.) Mol már György Tiszakürtön a földosztáskor öt hold földet kapott, amelyen mintagazdaságot " rendezett be és a búzatermelésben messze ki magasló eredményt ért el: két hold földöm 40 métermázsa búzát termelt. Kasziapovics András Kátolyon a földosztáskor nyolc hold földet kapott, -miintagazdaisága vatn, egy holdon 16 mié termázsa búzát, kukoricából pediig egy holdon 50 métermázsát termelt. (FÖLDES Mihály, (kp): Bravó!) Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a régi kisbirtokosok között nemi volnának ilyen kiváló eredményt elérő emberek, de szükséges nefc tartom, hogy az ilyen emberek munkája mák eredményeiről szólva tényekkel cáfoljuk és döntsük meg a reakciósok _ rágalmalzását az újgazdákkal szemben, akiknél a szakértelem hiányát és a munkaszeretet; hiányát szokták felhánytorgatni. De van átfogóbb jelentősége is ennek a munkaszellemnek. A demokráciával _ szemben gyakran emlegetik, hogy a demokrácia csak: a kérdések anyagi részével foglalkozik, anyagi oldalukról vizsgálja a dolgokat. Az ilyen kifogásolók nem veszik észre, hogy itt a szemük láttára egy új, magasabb erkölcs formálódik a demokrácia munkája nyomán: aiz az erkölcs hogy a dolgozók tízezrei és százezrei saját boldogulásukat most már csak úgy tudják elképzelni, hogy egyidőben dolgoznak önmagukért, családjukért és a közért, s munkájuk és erkölcsi felfogásuk olyan, hogy erőfeszítéseket tesznek saját boldogulásuk érdekében is, de ugyaniakkor nagyon jól tudják, hogy erőfeszítéseikkel a haza céljait is szolgálják. Mi kommunis

+

ák ezt a folyamatot, ennek évi március hó 1-én, hétfőn. 1050 az erkölcsi felfogásnak általánossá tételét igyekszünk elősegíteni és szereltnők, lm az egész munkásosztályban ós az egész parasz"ságban, az egész dolgozó népben ez az ú.j erkölcsi felfogás, ez a munkához való új viszony lenne uralkodó és a nép boldogulását elősegítő hatalmas fegyver. Ezért különös örömmel üdvözöljük azt, hogy a parasztság boldogulását ós az ország érdekét előmozdító szövetkezeti gondolat te'"í hódít ós erősödik. Régebben a szövetkezéstől kolihosz-babonával igyekezték a parasztságot távoltartani olyanok, akik meni akarták, hogy a parasztság boldogulni tudjon a demokrácia viszonyai között és akik nem akarták, hogy a demokrácia meg- tudjon szilárdulni. Ma „már a demokratikus sajtóban komoly és hasznos felvilágosítás folyik, így legutóbb a szombati Kis Újságban jelent

< meg egy komoly, tárgyilagos hangú és felvilágosító vezércikk a szövetkezeti kérdésről. Mi kommunisták üdvözöljük, hogy most roár nemcsak munkáspárti oldalról állnak ki szószólói a szövetkezésnek é? a szövetkezeti gazdálkodásnak, hanem az egész, demokratikus közvéleményben is helyes megvilágításban jelentkezik ez a kérdés. A mi véleményünk szerint a kormány kötelessége, és feladata az ilyen kezdeményezéseket — mint amilyenek például a paraszt; szövetkezetek, amelyek egyaránt válnak hasznára a benne résztvevő egyéneknek és a köznek — minden lehető módon és rendelkezésre álló eszközzel, gépekkel és kölcsönnel támogatni. A demokrácia híveinek és barátainak pedig kötelességük a szövetkezeti gondolatot elmélyíteni, népszerűsíteni és elfogadtatni a magyar parasztsággal, mert ez egyik eszköze lesz annak, hogy kisbirtokviszoiiyaink mellett az egész magyar mezőgazdáságot sokkal magasabb színvonalra tudjuk emelni, mint azelőtt a nagybirtokok idejében volt. T. Országgyűlés! Más természetű feladatok is várnak a kormányra az építő munka folytatása terén. Az ellenzék is elismerte a kormány nagy érdemeit az ország felemelésében. Ez a többi között azt is jelenti, hogy a kormányzás központi szerveinek, — amint ma a miniszterelnök úr említést tett róla — a Gaz dasági Főtanácsnak, a,z egyes minisztériumoknak és a többi szervnek munkája is sokat fejlődött. Ez a fejlődés azonban nem volt egyenletes, s ha a munkásságtól ós a parasztságtól fokozottabb munkát, többtermelést kíván meg az ország érdeke, akkor jogos az a követelés, hogy minden vezető kormányzati szerv is jobban lássa el feladatát. Ennek első feltétele az, hogy a közügyek legfőbb őrhelyein olyanok dolgozzanak, akik szolgálni akarják a népet és a demokráciát. Nemrégiben a külügyminisztériumból eltávolítottak egy sor olyan alkalmazottat, akik nem azon szorgoskodtak, hogy az ország ügyét hogyan mozdíthatnák előre, hanem hogy hogyan mozdíthatnák hátra. Mi ezt a — ha úgy tetszik — tisztogatást, amely a külügyminisztériumban megkezdődött, helyes és hasznos dolognak tartjuk. Kívánatosnak tartjuk azt is, hogy a kormány vesse fel és tárgyalja meg a kérdést, hogy más minisztériumokban vagy döntő kormányzati szervekben hasonló rendszabály nem válnék-e szintén üdvös in