Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-56
1047 Az országgyűlés 56. ülése 1948. aszály következtében nemzetgazdaságunkat közel kétmilliárd forint várt jövedelem elmaradása sújtotta. Ez a gazdasági károsodás azzal a kihatással jár, hogy a nagy ország" építő tervnek, a. hároméves tervnek a kezdeti befektetésiéi — és ezt megmondhatjuk bátran — nem voltak száz százalékig teljesíthetők. A legutóbbi hónapokban, például januárban a hároméves tervben előirányzott 133 milliós befektetés helyett csak 11134 millió forintot tudtak befektetni, a februárra előirányzott 133 millió forint helyett pedig csak mintegy 121 millió forint befektetést lehetett eszközölni. De az elmúlt hónapok teljesítménye, az a körülmény, ahogyan az aszály okozta kiesést nagyrészben pótolta az ország erőfeszítése, egyben bizonyíték arra is, hogy ezt az átmeneti lemaradást, amely a hároméves terv végnehajtás során ezideig kikerülhetetlen volt, az ország gyorsan le fogja küzdeni. A hároméves tervben összefoglalt céljainkat, a magyar ipar és a magyar mezőgazdaság fejlesztését, a város és falu dolgozó népe életszinvonalánaik felemelését meg fogja valósítani. Nekünk, kommunistáknak éppen így meggyőződésünk, hogy meg fogjuk valósítani azt az újabban mindinkább komolyan jelentkező feladatot, amely a magyar népre vár egy új népi hadsereg megteremtése terén. Egy nemzet függetlenség éhezi hozzátartozik, séis a magyar népnek mint független népnek, rendelkeznie kell egy egységes, demokratikus szellemmel áthatott, ugyanakkor korszerű, modern hadsereggel. (Uay van! Uay van! a kommunistapárton.) Ez anyagi eszközöket ií* kíván. Nekünk az a véleményünk, hogy a magyar nép szívesen hozzásegít egy ilyen nemzeti feladat megoldásához." A régi hadsereget nem szerette a magyar nép, mert ott az úri kaszt tisztjei megalázták és megkínozták fiait. Közismert, hogy a régi hadseregben a nagyarányú bevonulások és fijoncsorozások idején az ország minden laktanyájában napirenden voltak az öngyilkosságok, ahol munkások és parasztok fiai, akik nem bírták elviselni a megaláztatást és megkínzást, így próbáltak menekülni előle. Most a helyzet, gyökeresen más mai honvédségünkben. Mai honvédségünk tisztikara ma már nagyobbrészt a dogozók fiaiból áll és ennek a hadseregnek jövendő tisztikarát teljesen a munkások, parasztok, a dolgozók fiaiból fogjuk felnevelni, és így ez a magyar hadsereg népi, demokratikus és belülről összeforrott egység lesz. Ha a nép és hadsereg összeforr, ez a hadsereg valóban a népé lesz. Ezeket a feladatokat a magyar nép csak olyan módon tudja megoldani, ha általaiban a munka, minden területén népünk fokozni tudja a munka termelékenységét, ha jobban dolgozunk, ha többet termelünk. Éhhez a jobb munkához szükséges, hogy minden munkaterületen új, a demokrácia megkívánta munkafegyelmet, teremtsünk. Ennek az líj munkafegyelemnek megteremtése és kialakítása már megkezdődött. Ennek bizonyítékai a termelés különböző ágazataiban folyó jelentékeny munkaversenyek, és- csak éppen példaképpen szeretném megemlíteni a bányákban folyó mun r kaverseny,, eddigi eredményeit. A bányákban folyó múnkaverseny eredményeképpen az •ország szén termtelés ében a január hónapra kitűzött célt, a 81 és % ezer vagont bányászaink több mint 110 százalékkal teljesítették: 91.000 évi március hó 1-én, hétfőn. 1048 vagon szén termelésével. (Nagy taps a kommunistapárton és a szociáldemokratapárton.) Az egyes bányakerületek között folyó verseny, amelynek élén a borsodi, utána a nógrádi bányakerület jár, januárban az össztermelésben kitűzött célt ilyen módon tudta meghaladni. Ezekben a versenyekben mindenütt, a bányákban, a textilgyárakban, a vasipari üzemekben az egyéni munkateljesítményt is sikerült emelni. Mi abban bízunk, hogy a március 15-ével kezdődő általános munkaverseny, amely magában foglalja, úgy az ipart, mint a magángazdaságot és kiterjed mind a kettőre, az egész ország jólétének, az inség gyorsabb leküzdésének hatalmas fegyvere lesz. Ezzel a munkaversennyel kapcsolatban szükségesnek tartom itt a parlament színe előtt, — ahol ezideig ilyesmi nem volt szokásban — beszélni azokról az egyénekről, akik az ország sorsára ilyen döntően kiható új munkafegyelem, jobb munkateljesítmény megteremtésében az élen, járnak. Ezek az egyének már mindinkább széles körben ismert embferek lesznek, hősei a munkának, és a mindig szélesebb dolgozó tömeg ilyenekként, példaként tekinti őket. Beszélnem kell Tóth:Antal Weiss Manfrédgyári esztergályosróh 'aki a saját rendszere ré vén esztergapadom az eddigi termelésnek kétszeresét tudja teljesíteni. Beszélnem kell Bayer Oszkár diósgyőri esztergályosról, aki 'háromszor nyert egyéni munk*a}versenyt. Barát Antal Ganz hajógyári munkásírók Mánhoffer Antal ózdi hengerészről, akik sorozatosan nyertek m unka versenyelkelt. De ebben a munkában örvendetes jelenségképpen a demokrácia új c|olgozó niőtipusai is jelentkeztek. Említésre méltó, méltó arra. hogy az egész ország tudomást szerezzen erőfeszíté teeiről, Márton Ilonka, aki az Óbudái fehérítőgyárban saját rendszerű gépével két munkás által eddig felsodort 600 méter fomalnyi teljesítményt felülmúlva, egymaga egy óra 'alatt 800 méter fonalat tud felső dbrni. (T^'ps a komniunistapőrton és a szociáldemokrat>apárton.) Beszélnem kel] Molnár Esziter soproni textilmunkásnőről, aki^zon a géptípuson, melyen ő dolgozik, négy gépet kezei eg?/szerre a szofcá sos kettő helyett. És ebiből a négy gépből olyan teljesítményt hoz ki, amely a technikai által eddig legmagasabb fokú az optimális kihasználású géptechnika által nyújtott lehetősgg ŐS,száza]éket jelenti. Régebben az öntudatos munkást, amikor a munkás osztály elnyomott osztály volt a kapitalisták igájában, a horljhysták igájában élő osztály volt, az jellemezte, hogy minden erővel arra törekedett. hogy a kapitalistáik profitját csökkentse és r 'nem a termelés fejlesztését tekintette, célnak, hanem a kapitalista termelés dezorganizálását. Az új viszonyok között, a, demokráciái viszonyai között az öntudatos munkást az jellemzi és az igazi osztályon tudatos munkásemberre a <f|ol gozó emberre^ az jellemző, hogy megérti, hogy ma erőfeszítése, leleményessége, amellyel a munka, termelékenységét fokozza, önonagámak, család járnak, egész népének tett szolgálatot je lent, ez abban tekinti öntudatos, demokratikus magatartásának kifejezését a munkával és termeléssel szemben. (13.30) A felsorolt dolgozók csak egyes kiemelkedő személyek. Lehetséges,- hogy ma már sokkal több ilyen egyén is van, akik az ország -külön böző helyein talán nagyobb eredíményöket is
