Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1047 Az országgyűlés 56. ülése 1948. aszály következtében nemzetgazdaságunkat közel kétmilliárd forint várt jövedelem elma­radása sújtotta. Ez a gazdasági károsodás azzal a kihatással jár, hogy a nagy ország" építő tervnek, a. hároméves tervnek a kezdeti befektetésiéi — és ezt megmondhatjuk bátran — nem voltak száz százalékig teljesíthetők. A legutóbbi hónapokban, például januárban a hároméves tervben előirányzott 133 milliós be­fektetés helyett csak 11134 millió forintot tudtak befektetni, a februárra előirányzott 133 millió forint helyett pedig csak mintegy 121 millió forint befektetést lehetett eszközölni. De az elmúlt hónapok teljesítménye, az a körülmény, ahogyan az aszály okozta kiesést nagyrészben pótolta az ország erőfeszítése, egyben bizonyíték arra is, hogy ezt az átme­neti lemaradást, amely a hároméves terv végnehajtás során ezideig kikerülhetetlen volt, az ország gyorsan le fogja küzdeni. A hároméves tervben összefoglalt céljainkat, a magyar ipar és a magyar mezőgazdaság fej­lesztését, a város és falu dolgozó népe élet­szinvonalánaik felemelését meg fogja valósí­tani. Nekünk, kommunistáknak éppen így meg­győződésünk, hogy meg fogjuk valósítani azt az újabban mindinkább komolyan jelentkező feladatot, amely a magyar népre vár egy új népi hadsereg megteremtése terén. Egy nemzet függetlenség éhezi hozzátartozik, séis a magyar népnek mint független népnek, ren­delkeznie kell egy egységes, demokratikus szellemmel áthatott, ugyanakkor korszerű, modern hadsereggel. (Uay van! Uay van! a kommunistapárton.) Ez anyagi eszközöket ií* kíván. Nekünk az a véleményünk, hogy a magyar nép szívesen hozzásegít egy ilyen nemzeti feladat megoldásához." A régi hadsereget nem szerette a magyar nép, mert ott az úri kaszt tisztjei megalázták és megkínozták fiait. Közismert, hogy a régi hadseregben a nagyarányú bevonulások és fijoncsorozások idején az ország minden lak­tanyájában napirenden voltak az öngyilkossá­gok, ahol munkások és parasztok fiai, akik nem bírták elviselni a megaláztatást és meg­kínzást, így próbáltak menekülni előle. Most a helyzet, gyökeresen más mai honvédségünk­ben. Mai honvédségünk tisztikara ma már nagyobbrészt a dogozók fiaiból áll és ennek a hadseregnek jövendő tisztikarát teljesen a munkások, parasztok, a dolgozók fiaiból fogjuk felnevelni, és így ez a magyar hadse­reg népi, demokratikus és belülről összeforrott egység lesz. Ha a nép és hadsereg összeforr, ez a hadsereg valóban a népé lesz. Ezeket a feladatokat a magyar nép csak olyan módon tudja megoldani, ha általaiban a munka, minden területén népünk fokozni tudja a munka termelékenységét, ha jobban dolgozunk, ha többet termelünk. Éhhez a jobb munkához szükséges, hogy minden munkate­rületen új, a demokrácia megkívánta munka­fegyelmet, teremtsünk. Ennek az líj munka­fegyelemnek megteremtése és kialakítása már megkezdődött. Ennek bizonyítékai a termelés különböző ágazataiban folyó jelentékeny mun­kaversenyek, és- csak éppen példaképpen sze­retném megemlíteni a bányákban folyó mun r kaverseny,, eddigi eredményeit. A bányákban folyó múnkaverseny eredményeképpen az •or­szág szén termtelés ében a január hónapra kitű­zött célt, a 81 és % ezer vagont bányászaink több mint 110 százalékkal teljesítették: 91.000 évi március hó 1-én, hétfőn. 1048 vagon szén termelésével. (Nagy taps a kom­munistapárton és a szociáldemokratapárton.) Az egyes bányakerületek között folyó ver­seny, amelynek élén a borsodi, utána a nóg­rádi bányakerület jár, januárban az összterme­lésben kitűzött célt ilyen módon tudta meg­haladni. Ezekben a versenyekben mindenütt, a bá­nyákban, a textilgyárakban, a vasipari üze­mekben az egyéni munkateljesítményt is sike­rült emelni. Mi abban bízunk, hogy a március 15-ével kezdődő általános munkaverseny, amely magában foglalja, úgy az ipart, mint a ma­gángazdaságot és kiterjed mind a kettőre, az egész ország jólétének, az inség gyorsabb le­küzdésének hatalmas fegyvere lesz. Ezzel a munkaversennyel kapcsolatban szükségesnek tartom itt a parlament színe előtt, — ahol ezideig ilyesmi nem volt szokás­ban — beszélni azokról az egyénekről, akik az ország sorsára ilyen döntően kiható új munkafegyelem, jobb munkateljesítmény meg­teremtésében az élen, járnak. Ezek az egyének már mindinkább széles körben ismert embferek lesznek, hősei a munkának, és a mindig széle­sebb dolgozó tömeg ilyenekként, példaként tekinti őket. Beszélnem kell Tóth:Antal Weiss Manfréd­gyári esztergályosróh 'aki a saját rendszere ré vén esztergapadom az eddigi termelésnek két­szeresét tudja teljesíteni. Beszélnem kell Bayer Oszkár diósgyőri esztergályosról, aki 'három­szor nyert egyéni munk*a}versenyt. Barát Antal Ganz hajógyári munkásírók Mánhoffer Antal ózdi hengerészről, akik sorozatosan nyertek m unka versenyelkelt. De ebben a munkában örvendetes jelenség­képpen a demokrácia új c|olgozó niőtipusai is jelentkeztek. Említésre méltó, méltó arra. hogy az egész ország tudomást szerezzen erőfeszíté teeiről, Márton Ilonka, aki az Óbudái fehérítő­gyárban saját rendszerű gépével két munkás által eddig felsodort 600 méter fomalnyi telje­sítményt felülmúlva, egymaga egy óra 'alatt 800 méter fonalat tud felső dbrni. (T^'ps a kom­niunistapőrton és a szociáldemokrat>apárton.) Beszélnem kel] Molnár Esziter soproni textil­munkásnőről, aki^zon a géptípuson, melyen ő dolgozik, négy gépet kezei eg?/szerre a szofcá sos kettő helyett. És ebiből a négy gépből olyan teljesítményt hoz ki, amely a technikai által eddig legmagasabb fokú az optimális kihasz­nálású géptechnika által nyújtott lehetősgg ŐS,száza]éket jelenti. Régebben az öntudatos munkást, amikor a munkás osztály elnyomott osztály volt a kapitalisták igájában, a horljhysták igájában élő osztály volt, az jellemezte, hogy minden erővel arra törekedett. hogy a kapitalistáik profitját csökkentse és r 'nem a termelés fejlesztését tekintette, célnak, hanem a kapitalista termelés dezorganizálását. Az új viszonyok között, a, demokráciái viszonyai között az öntudatos munkást az jellemzi és az igazi osztályon tudatos munkásemberre a <f|ol gozó emberre^ az jellemző, hogy megérti, hogy ma erőfeszítése, leleményessége, amellyel a munka, termelékenységét fokozza, önonagámak, család járnak, egész népének tett szolgálatot je lent, ez abban tekinti öntudatos, demokratikus magatartásának kifejezését a munkával és ter­meléssel szemben. (13.30) A felsorolt dolgozók csak egyes kiemelkedő személyek. Lehetséges,- hogy ma már sokkal több ilyen egyén is van, akik az ország -külön böző helyein talán nagyobb eredíményöket is

Next

/
Thumbnails
Contents