Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-56
1045 Az országgyűlés 56. ülése 1948mind a két fél szeges gonddal tartózkodjék bármiféle sérelem felidézésétőlBizonyára senki sincs az igen t. Országgyűlés tagjai között, aki a. kérdésnek jó megoldásaiban ne ismielrmé fel köztársaságunknak és az, egyháznak (kávételesen nagy érdekét. A megegyezés hasznossága már csak az egyház nyugodt működése, a lelkek békéje 1 és a köznyugalom szempontjából* is nyilvánvaló. Tagadhatatlan, hogy a megegyezés összehasonlíthatatlan módon járulna hozzá a köztársaság erkölcsi alapjainak megszilárdításához a lelkekben és növelné fiatal köztársaságunk külső tekintélyét. Túlzás nélkül merem állítani, hogy a megegyezés jelentősége messze I túlszárnyalja országunk szűkös határait. A megegyezéssel ugyanis a magyar köztársaság elsőnek adna példát K^let-Európa új körűimé nyei között az egyház és az állam viszonyának rendezésére, amelyet sokszázmiilio keresztény a földgömbön, igen nagyjelentőségűnek ítél. A megyégyezés köztársáságunknak olyan teljesítménye *iénne, amellyel minden eddiginél hathatósabban járulhatna hozzá a világ lelki megbékéléséhez is. A megyégyezés csakugyan egy kis ország nagy teljesítménye vclna. Megér tehát, -minden fáradságot és megér innét: is, onnét is sok politikai áldozatot. T. Országgyűlés! Az elmondottat az egyház és az állam viszonyának problémakörét nem akarták kimeríteni, csak a leglényegesebb mozzanatokra akartak- rámutatni. A kérdés kiemelkedő jelentősegének kijáró őszinteséggel igyekeztem beszélni, nem támadó, hanem a békét" szolgáló őszinteséggel, amely nem a probléma elkendőzésétől és megkerülésétől! hanem kizárólag- a nehézségek jóakaratú legyőzésétől várja a megoldást. Szemem előtti ennek az ügynek a taglalása során egyik eszményképemnek legendás igazságszeretete, rendületlen katolikus hithűsége és tündöklő hazafiúi erényessége lebegett, aki nemcsak a szocializmusnak volt őse és hőse, hanem a katolikus egyháznak is szentje lett. Mórus Szent Tamásra gondolok, a szocialistára és a szentre, aki az igazságosság győzelmét minden más diadal fölé helyezte és aki azt mondotta, hogyha a saját édesapja éis az ördög jönnének; elé igazságot kérni, ő habozás nélkül az ördög javára döntene, ha az ő oldalán állna aa igazság. Az-igazságosság győzelme, mely a természetjognak is palládiuma, az egy etilen olyan diadal, amely nem ismer sem legyőzöttel, sem győzőt,, hanem csak kielégítette t. És én annál inkább bízom abban, hogy a tárgyalásoknak ez aa igazságosság lesz a győztese, mert még fülemben cseng köztársaságunk egyik legdöntőbb Jiatalmú marxista tényezőjének az a kijelentése, Jbogy ő olyan megegyezést akar, amelyben egyik fél sem lesz legyőzött, sem pedig győző. „Mégis a megegyezésnek volna egy igazi nyertese: a lelki nyugalom után vágyó magyar nép, amelynek a szeretete — a szeretet mindent legyqzo- hatai'mávall — világnézeti ellentéteké TI innét és túl egy közös akaratiban és egy közös áldozátfcn fűzhet össze bennünket. A törvényjavaslatot nem szavazom meg (Lelkes, Mqps a néppárt soraiban.) ELŐTÖR: Szólásra következik a (kijelölt szónokok-közül? ' CZ&VEK JENŐ jegyző: Kádár János! /KABAR JÁNOS (kp): T. Országgyűlés! A évi március hó 1-én, hétfőn. 1046 miniszterelnök úr mai beszédében utal arra, és én szeretném nyomatékosan aláhúzni. hogy az országgyűlés által most. letárgyalt költségvetés nem csupán az ország felemelkedésének egy fontosabb szakaszát, hanem egyben a magyar demokrácia és a magyar nép újabb nagy politikai győzelmét jelenti a reakció erői fölött, Ma ország-világ tanuja annak, hogy a reakció holló inak károgása ellenére és azlzal mit sem törődve, a magyar nép szilárdan halad a demokratikus fejlődés ós a gazdasági fölemelkedés utján. A magyar nép a stabilizáció megteremtése után az államháztartásban deficitmentes költségvetést tudott készíteni, és pénzgazdálkodásunk egyensúlya most már hónapról-hónapra biztosítva van. A magyar nép gazdasági vonalon négy nehéz feladatot: a háborús rombolás újjáépítését, a magyar nemzetgazdaság továbbfejlesztését, a jóvátételi kötelezettség teljesítéséi és a dolgozó nép életszín" vonalának, ha nem is ugrásszerű, de állandó és biztos eme'ését oldja meg. Mindezt a magyar nép azért tudja véghezvinni, mert az erőviszonyok inultévi döntő megváltoztatásával a reakció főerőit eltávolította a kormányzás közeléből, és aztótas a dolgozók tudják, hogy valóban önmaguknak dolgoznak. A nép érzi, hogy övé az ország. Bányászatunk, iparunk lendületes fejlődése a 3,200.000 bevetett és 7.300.000 felszántott hold bizonyítja, hogy a magyar munkások, paraszttok áldozatkészsége és hősi erőfeszítése úgyszólván határtalan és ha a magyar demokrácia ilyen sikerekről számolhat be. az elsősorban a munkások és parasztok millióinak köszönhető, ós az ország vezetőinek alismerése feléjük nem is maradhat el. A munkás- és paraszttömegek, a széles tömegek voltak azok, amelyek a demokrácia.hívó szavára és az igazi hazafiságra hallgatva, két kezük munkája nyomán viszik előre demokráciánkat, építik demokráciánk nemzetgazdasági részét És itt említést kell tennem arról is« hogy miközben sötéten látó politikusok ós újságírók a középosztály válságáról, az értelmiség bezárkózásáról beszéltek, mi nagyon jói tudjuk és a széles munkás- és paraszti tömegek is mindennap fokozottabb mértékben látják, hogy a demokrácia gazdasági újjáépítésének az ipar, a bányászat, a közlekedés, a mezőgazdaság eredményei nem születhettek volna meg a magyar értelmiség hathatós támogatása nélkül, nem születhettek volna meg anél'kü 1 , hogy a magyar értelmiség nagyobbik fele ne áUt volna a nép mellé. Ma már három év után elmondhatjuk, hogy a magyar értelmiség nagyobbik fele a nép' ügye mellé állt, belekapcsolódott^ a nagy országépítő munkába. És ennek a résznek a példája kell, hogy ösztönözze az értelmiségnek azt a jelentékenyen kisebbik részét, amelyik még mindig ingadozik és habozikíaz országépítő munkával, a demokráciával szemben. Es ha az értelmiségnek a demokrácia ma nem nyújthatja még azt, amit szeretne, az értelmiségnek éreznie kell, hogy a munkások és a parasztok megbecsülése fokról-fokra nő feléjük, és a nép az értelmiséggel szmihen sem lesz háládatlan, és boldogulásuk csak közös lehet. A magyar demokrácia eddigi eredményeinél nem pihenhetünk meg, további nagy feladatok várnak megoldásra. , . Ismeretes, hogy a inult esztendei súlyos 6<5*