Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1045 Az országgyűlés 56. ülése 1948­mind a két fél szeges gonddal tartózkodjék bármiféle sérelem felidézésétől­Bizonyára senki sincs az igen t. Ország­gyűlés tagjai között, aki a. kérdésnek jó meg­oldásaiban ne ismielrmé fel köztársaságunknak és az, egyháznak (kávételesen nagy érdekét. A meg­egyezés hasznossága már csak az egyház nyu­godt működése, a lelkek békéje 1 és a köznyuga­lom szempontjából* is nyilvánvaló. Tagadhatatlan, hogy a megegyezés össze­hasonlíthatatlan módon járulna hozzá a köz­társaság erkölcsi alapjainak megszilárdításá­hoz a lelkekben és növelné fiatal köztársasá­gunk külső tekintélyét. Túlzás nélkül merem állítani, hogy a megegyezés jelentősége messze I túlszárnyalja országunk szűkös határait. A megegyezéssel ugyanis a magyar köztársaság elsőnek adna példát K^let-Európa új körűimé nyei között az egyház és az állam viszonyának rendezésére, amelyet sokszázmiilio keresztény a földgömbön, igen nagyjelentőségűnek ítél. A megyégyezés köztársáságunknak olyan teljesít­ménye *iénne, amellyel minden eddiginél hat­hatósabban járulhatna hozzá a világ lelki meg­békéléséhez is. A megyégyezés csakugyan egy kis ország nagy teljesítménye vclna. Megér tehát, -minden fáradságot és megér innét: is, onnét is sok politikai áldozatot. T. Országgyűlés! Az elmondottat az egy­ház és az állam viszonyának problémakörét nem akarták kimeríteni, csak a leglényegesebb mozzanatokra akartak- rámutatni. A kérdés kiemelkedő jelentősegének kijáró őszinteséggel igyekeztem beszélni, nem támadó, hanem a békét" szolgáló őszinteséggel, amely nem a probléma elkendőzésétől és megkerülésétől! hanem kizárólag- a nehézségek jóakaratú legyő­zésétől várja a megoldást. Szemem előtti ennek az ügynek a taglalása során egyik eszményképemnek legendás igaz­ságszeretete, rendületlen katolikus hithűsége és tündöklő hazafiúi erényessége lebegett, aki nemcsak a szocializmusnak volt őse és hőse, hanem a katolikus egyháznak is szentje lett. Mórus Szent Tamásra gondolok, a szocialistára és a szentre, aki az igazságosság győzelmét minden más diadal fölé helyezte és aki azt mondotta, hogyha a saját édesapja éis az ördög jönnének; elé igazságot kérni, ő habozás nélkül az ördög javára döntene, ha az ő oldalán állna aa igazság. Az-igazságosság győzelme, mely a termé­szetjognak is palládiuma, az egy etilen olyan diadal, amely nem ismer sem legyőzöttel, sem győzőt,, hanem csak kielégítette t. És én annál inkább bízom abban, hogy a tárgyalásoknak ez aa igazságosság lesz a győztese, mert még fülemben cseng köztársaságunk egyik legdön­tőbb Jiatalmú marxista tényezőjének az a kije­lentése, Jbogy ő olyan megegyezést akar, amely­ben egyik fél sem lesz legyőzött, sem pedig győző. „Mégis a megegyezésnek volna egy igazi nyertese: a lelki nyugalom után vágyó magyar nép, amelynek a szeretete — a szeretet mindent legyqzo- hatai'mávall — világnézeti ellentéteké TI innét és túl egy közös akaratiban és egy közös áldozátfcn fűzhet össze bennünket. A törvényjavaslatot nem szavazom meg (Lelkes, Mqps a néppárt soraiban.) ELŐTÖR: Szólásra következik a (kijelölt szó­nokok-közül? ' CZ&VEK JENŐ jegyző: Kádár János! /KABAR JÁNOS (kp): T. Országgyűlés! A évi március hó 1-én, hétfőn. 1046 miniszterelnök úr mai beszédében utal arra, és én szeretném nyomatékosan aláhúzni. hogy az országgyűlés által most. letárgyalt költ­ségvetés nem csupán az ország felemelkedésé­nek egy fontosabb szakaszát, hanem egyben a magyar demokrácia és a magyar nép újabb nagy politikai győzelmét jelenti a reakció erői fölött, Ma ország-világ tanuja annak, hogy a reakció holló inak károgása ellenére és azlzal mit sem törődve, a magyar nép szilárdan halad a demokratikus fejlődés ós a gazdasági föl­emelkedés utján. A magyar nép a stabilizáció megteremtése után az államháztartásban defi­citmentes költségvetést tudott készíteni, és pénzgazdálkodásunk egyensúlya most már hó­napról-hónapra biztosítva van. A magyar nép gazdasági vonalon négy nehéz feladatot: a háborús rombolás újjáépítését, a magyar nem­zetgazdaság továbbfejlesztését, a jóvátételi kö­telezettség teljesítéséi és a dolgozó nép életszín" vonalának, ha nem is ugrásszerű, de állandó és biztos eme'ését oldja meg. Mindezt a magyar nép azért tudja véghezvinni, mert az erőviszo­nyok inultévi döntő megváltoztatásával a reakció főerőit eltávolította a kormányzás kö­zeléből, és aztótas a dolgozók tudják, hogy való­ban önmaguknak dolgoznak. A nép érzi, hogy övé az ország. Bányászatunk, iparunk lendületes fejlődése a 3,200.000 bevetett és 7.300.000 felszántott hold bizonyítja, hogy a magyar munkások, paraszt­tok áldozatkészsége és hősi erőfeszítése úgy­szólván határtalan és ha a magyar demokrácia ilyen sikerekről számolhat be. az elsősorban a munkások és parasztok millióinak köszönhető, ós az ország vezetőinek alismerése feléjük nem is maradhat el. A munkás- és paraszttömegek, a széles tö­megek voltak azok, amelyek a demokrácia.hívó szavára és az igazi hazafiságra hallgatva, két kezük munkája nyomán viszik előre demokrá­ciánkat, építik demokráciánk nemzetgazdasági részét És itt említést kell tennem arról is« hogy miközben sötéten látó politikusok ós újságírók a középosztály válságáról, az értelmiség bezár­kózásáról beszéltek, mi nagyon jói tudjuk és a széles munkás- és paraszti tömegek is minden­nap fokozottabb mértékben látják, hogy a de­mokrácia gazdasági újjáépítésének az ipar, a bányászat, a közlekedés, a mezőgazdaság ered­ményei nem születhettek volna meg a magyar értelmiség hathatós támogatása nélkül, nem születhettek volna meg anél'kü 1 , hogy a magyar értelmiség nagyobbik fele ne áUt volna a nép mellé. Ma már három év után elmondhatjuk, hogy a magyar értelmiség nagyobbik fele a nép' ügye mellé állt, belekapcsolódott^ a nagy országépítő munkába. És ennek a résznek a példája kell, hogy ösztönözze az értelmiségnek azt a jelentékenyen kisebbik részét, amelyik még mindig ingadozik és habozikíaz ország­építő munkával, a demokráciával szemben. Es ha az értelmiségnek a demokrácia ma nem nyújthatja még azt, amit szeretne, az értelmi­ségnek éreznie kell, hogy a munkások és a parasztok megbecsülése fokról-fokra nő felé­jük, és a nép az értelmiséggel szmihen sem lesz háládatlan, és boldogulásuk csak közös lehet. A magyar demokrácia eddigi eredmé­nyeinél nem pihenhetünk meg, további nagy feladatok várnak megoldásra. , . Ismeretes, hogy a inult esztendei súlyos 6<5*

Next

/
Thumbnails
Contents