Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1025 Az országgyűlés 56. ülése 1.948. évi március hé lén, hétfőn. 1026 viszonyunkat pénzügyi terein a velünk élénk mzáma:m. klapesolatokát fenntartó államok­kal. E tekintetben utalok a múlt év decembe­riben megkötött nagyjelentőségű moszkvai egyeaményríe, amelynek uiostl follyatmiatbaai lóyőV végrehajtás-a a magyar gazdasági élet szamana komteiy eredntéínyekkel fog járni, továbbá a közelmúltban Svájccal, Svédor­szággal é s Frauéiaorsizággal megkötött egyez­ményre. Végül a Nyugiatom levő és a németek által elhurcolt és méig mindig igein jelentős értéket reprezentáló javaink viissizahozatalát fokozottabb ütemben kívánjuk folytatni és elhárítani a még mutatkozó akadályokat. •Az -iiparügyi miijnisz'téirdumaiiak működésé­vel kapesiollatbam eisősoirban a minisztérium foiyámlaitbain lévő teljes átszervezését kell ki­emelnem:. A felszab a dúlás óta eltelt három év óta iparunk és egész gazdasági életünk döntő imódbn átalakult. Iparunknak a nemzet­gádiatság szempontjából alapvető fontosságú területeiről — a szénbányászat, a nehézipar, az energiatermelési, a bauxitbányászat, az aluminiumtermeliés — a magántőke kiszorult és ezen iparágak irányítására az állam nyert jo­got, de nemcsak mint irányító* hanem mint termelővállalat tulajdonos is- Ezen iparága­kon felül az ipar több ágaiban is döntő szerephez jutott az állam a bankállamosítással kapcso­látbain a bankóik érdekeltségein keresztül­Mindezzel a fejlődéssel az iparügyi •minisz­térium szervezete azonban nem tartott lépést, megmaradt puszta közigazgatási szervezetnek, a helyett, hogy tudomásul vette volna, hogy közvetlen munkaadója lett a magyar ipari muftií­kásság több mint 50°/o-ának, így az egész bánya" munkásságnak, a nehézipari munkásság túl­nyonió részének. Erről azonban az iparügyi mi­nisztérium nem vett tudomást és ezért a terme­lés irányítása teljesen kicsúszott a kezéből. Ezeket ia súlyos hibákat és mulasztásokait kell most az átszervezésnél helyrehozni, amely átszervezés során ja minisztérium egyes osztá­lyai az egyes iparágaknak közvetlen irányi" (tóivá fognak váltó és ezek keretén belül fogják megoldani az államra, mint termelőre a három­éves terv végrehajtásával és az ipari munkás­ságnak szociális helyzetével kapcsolatban há­ruló komoly feladatokat. A részletmunkák (tekintetébein külön ki kell emelni a NIK és a MÁSz üzemek rentábilissá tételét, a nemrégiben megszavazott bauxitbá­nyászat és aluminiumtennelós államosításáról szóló törvény végrehajtását, valamint az ugyaucsaik, nemrégiben felállított Állami Villa­mossági Művek E- T. megszervezését is, továbbá az állami üzeanek%vezetésének és jogi formájá­nak olyan természetű átalakítását, amely az egyéni felelősséget messzemenően érvényre 1 juttatja, kapcsolatban az egyéni kezdemé­nyezéssel. v Itt, aimikor az államosítás, illetőleg az ál­lami üzemek problémáiról beszéllek, külön hangsúlyozni akarom- — tekiinitettel a sok rossz­indulatú híresztelésre — hogy államosítási programunk egyállíáMin nem érintette és ez­után sem fogja érinteni siem a kisipar, sem a k iskereskedelem területelt. Az állami üzemek és a hároméves terv ipari termelő mun&ájáinak közvetlen irányítása mellett elsősorban foglalkozni fog az iparügyi minisztérium az egész ipari munkásság alap­vető kérdéseivel, 4gy az új üzemi bizottsági rendellet, a tanonétörvény gyors megolkotásá­ORSZÁO&YÜLÉlSjI NAFLÖ III. val, továbbá a most átszervezett Országos Muir kabérmegállapító Bizottság keretében az egész bérszínvonaln'ak a hároméves iterv keretében előirányzott életszín von átemelésének meg­felelő irányításával. Mindezen kérdések meg­oldása remélem, azt fogja eredményezni, hogy az államosításokkal bekövetkezett gazdasági átalakulással kapott nagy szerepét az iparügyi minisztérium mint az ipari munkásság, a dol­gozó nép termelő minisztériuma fogjia a jövő­ben betölteni. A közlekedésügyi minisztérium tovább foly­tatja ebben a költségvetési évben is azt az építőmunkát, amelyet a felszabadulás óta a leg­nagyobb erőfeszítéssel és óriási eredménnyel végzett. Az Államvasutak a folyó költségvetési év­ben nagy súlyt helyez a mozdony- és kocsipark növelésére, fokozatosan szaporítja a személy­szállító vonatok számát ós fejleszti az árufor­galom lebonyolítását szolgáló berendezéseket. Még ebben a költségvetési évben másodrendű­bői elsőrendűvé! építi a tokod-almásfűzitői vasútvonalat és ezzel a fontos bánya- és ipar­vidék lényegesem jobb vasúti kiszolgálása válik lehetővé. Befejeződik a Budapest—Ferencváros —Soroksár közötti második vágány építése és folyilk a Budapest—Miskolc közötti második vágány megépítése is. Nagy lépéssel halad miajd előre a MÁV ^al­kalmazottak szociális, egészségügyi ellátása, árvaházak, napközi otthonok létesítése. Nagy fejpdést mutat az Államvasutak gép­(koesiüzeménék. valamint a hajózásnak a. for­galma is, amelyek már megközelítik az 1938. évi (teljesítményt. Folytatni fogjuk a nyugat­ról visszatért ós az elsüllyesztett, majd kiemelt hajók helyreáll lítását. aminek következtében a személyszállítás és áruszállítás jelentékeny javulása várható. Sor kerül ebben ia, költségvetési évben a budaörsi, a ferihegyi és a vidéki közforgalmi repülőterek újjáépítésére. A posta forg'aJma a gazdasági élet háborír utáni emelkedésével egyenes arányban növek­szik. A forgalom növekedése szükségképpen vonja maga után a postaszervek fejlesztését. A posta ennek sorám fokozatosan — már eb­ben a költségvetési évben is — megjavítja a mostoha postai viszonyok között élő falusi és tanyai lakosság postaellátását. Tíz új (posta­hivatalt, hatvan új ügynökséget és hetven új külterületi kézbesítő és gyűjtőgaratot állít fel illetőleg rendez be. Tervszerűen folyik az utak é« hidak épr itése. A költségvetési év végéig 255 kilométer hosszá bekötőút épül meg. Ezenkívül további 70 kilométer bekötőút földmunkája készül e] augusztus .végéig. Megépül a budapest—bécsi állami műút Csehszlovákiához csatolt részét pótló mosont—magyaróvár—hegyeshalmi 14.5 km hosszú- útvonal betonburkolata, A hidak újjáépítése során még ebben az év­ben elkészül a Margithíd második fele. megkez­dődik a Lánchíd újjáépítése ós folytatódik r a szegedi Tiszabid építése. A költségvetési év végéig a felsorolt hidakon kívül mintegy 1800 folyóméter híd kerül építésre az ország különböző területein. Az 1938. évi 31-000 gépjárművél szemben most már 50.000 fut az országban, de míg akkor több volt iái személyszállító gépkocsi, jelenleg a tehergépkocsik száma háromszorosa az akko­rinak. A terveik szerint kifejlesztésre kerül 65

Next

/
Thumbnails
Contents