Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.
Ülésnapok - 1947-56
1025 Az országgyűlés 56. ülése 1.948. évi március hé lén, hétfőn. 1026 viszonyunkat pénzügyi terein a velünk élénk mzáma:m. klapesolatokát fenntartó államokkal. E tekintetben utalok a múlt év decemberiben megkötött nagyjelentőségű moszkvai egyeaményríe, amelynek uiostl follyatmiatbaai lóyőV végrehajtás-a a magyar gazdasági élet szamana komteiy eredntéínyekkel fog járni, továbbá a közelmúltban Svájccal, Svédországgal é s Frauéiaorsizággal megkötött egyezményre. Végül a Nyugiatom levő és a németek által elhurcolt és méig mindig igein jelentős értéket reprezentáló javaink viissizahozatalát fokozottabb ütemben kívánjuk folytatni és elhárítani a még mutatkozó akadályokat. •Az -iiparügyi miijnisz'téirdumaiiak működésével kapesiollatbam eisősoirban a minisztérium foiyámlaitbain lévő teljes átszervezését kell kiemelnem:. A felszab a dúlás óta eltelt három év óta iparunk és egész gazdasági életünk döntő imódbn átalakult. Iparunknak a nemzetgádiatság szempontjából alapvető fontosságú területeiről — a szénbányászat, a nehézipar, az energiatermelési, a bauxitbányászat, az aluminiumtermeliés — a magántőke kiszorult és ezen iparágak irányítására az állam nyert jogot, de nemcsak mint irányító* hanem mint termelővállalat tulajdonos is- Ezen iparágakon felül az ipar több ágaiban is döntő szerephez jutott az állam a bankállamosítással kapcsolátbain a bankóik érdekeltségein keresztülMindezzel a fejlődéssel az iparügyi •minisztérium szervezete azonban nem tartott lépést, megmaradt puszta közigazgatási szervezetnek, a helyett, hogy tudomásul vette volna, hogy közvetlen munkaadója lett a magyar ipari muftiíkásság több mint 50°/o-ának, így az egész bánya" munkásságnak, a nehézipari munkásság túlnyonió részének. Erről azonban az iparügyi minisztérium nem vett tudomást és ezért a termelés irányítása teljesen kicsúszott a kezéből. Ezeket ia súlyos hibákat és mulasztásokait kell most az átszervezésnél helyrehozni, amely átszervezés során ja minisztérium egyes osztályai az egyes iparágaknak közvetlen irányi" (tóivá fognak váltó és ezek keretén belül fogják megoldani az államra, mint termelőre a hároméves terv végrehajtásával és az ipari munkásságnak szociális helyzetével kapcsolatban háruló komoly feladatokat. A részletmunkák (tekintetébein külön ki kell emelni a NIK és a MÁSz üzemek rentábilissá tételét, a nemrégiben megszavazott bauxitbányászat és aluminiumtennelós államosításáról szóló törvény végrehajtását, valamint az ugyaucsaik, nemrégiben felállított Állami Villamossági Művek E- T. megszervezését is, továbbá az állami üzeanek%vezetésének és jogi formájának olyan természetű átalakítását, amely az egyéni felelősséget messzemenően érvényre 1 juttatja, kapcsolatban az egyéni kezdeményezéssel. v Itt, aimikor az államosítás, illetőleg az állami üzemek problémáiról beszéllek, külön hangsúlyozni akarom- — tekiinitettel a sok rosszindulatú híresztelésre — hogy államosítási programunk egyállíáMin nem érintette és ezután sem fogja érinteni siem a kisipar, sem a k iskereskedelem területelt. Az állami üzemek és a hároméves terv ipari termelő mun&ájáinak közvetlen irányítása mellett elsősorban foglalkozni fog az iparügyi minisztérium az egész ipari munkásság alapvető kérdéseivel, 4gy az új üzemi bizottsági rendellet, a tanonétörvény gyors megolkotásáORSZÁO&YÜLÉlSjI NAFLÖ III. val, továbbá a most átszervezett Országos Muir kabérmegállapító Bizottság keretében az egész bérszínvonaln'ak a hároméves iterv keretében előirányzott életszín von átemelésének megfelelő irányításával. Mindezen kérdések megoldása remélem, azt fogja eredményezni, hogy az államosításokkal bekövetkezett gazdasági átalakulással kapott nagy szerepét az iparügyi minisztérium mint az ipari munkásság, a dolgozó nép termelő minisztériuma fogjia a jövőben betölteni. A közlekedésügyi minisztérium tovább folytatja ebben a költségvetési évben is azt az építőmunkát, amelyet a felszabadulás óta a legnagyobb erőfeszítéssel és óriási eredménnyel végzett. Az Államvasutak a folyó költségvetési évben nagy súlyt helyez a mozdony- és kocsipark növelésére, fokozatosan szaporítja a személyszállító vonatok számát ós fejleszti az áruforgalom lebonyolítását szolgáló berendezéseket. Még ebben a költségvetési évben másodrendűbői elsőrendűvé! építi a tokod-almásfűzitői vasútvonalat és ezzel a fontos bánya- és iparvidék lényegesem jobb vasúti kiszolgálása válik lehetővé. Befejeződik a Budapest—Ferencváros —Soroksár közötti második vágány építése és folyilk a Budapest—Miskolc közötti második vágány megépítése is. Nagy lépéssel halad miajd előre a MÁV ^alkalmazottak szociális, egészségügyi ellátása, árvaházak, napközi otthonok létesítése. Nagy fejpdést mutat az Államvasutak gép(koesiüzeménék. valamint a hajózásnak a. forgalma is, amelyek már megközelítik az 1938. évi (teljesítményt. Folytatni fogjuk a nyugatról visszatért ós az elsüllyesztett, majd kiemelt hajók helyreáll lítását. aminek következtében a személyszállítás és áruszállítás jelentékeny javulása várható. Sor kerül ebben ia, költségvetési évben a budaörsi, a ferihegyi és a vidéki közforgalmi repülőterek újjáépítésére. A posta forg'aJma a gazdasági élet háborír utáni emelkedésével egyenes arányban növekszik. A forgalom növekedése szükségképpen vonja maga után a postaszervek fejlesztését. A posta ennek sorám fokozatosan — már ebben a költségvetési évben is — megjavítja a mostoha postai viszonyok között élő falusi és tanyai lakosság postaellátását. Tíz új (postahivatalt, hatvan új ügynökséget és hetven új külterületi kézbesítő és gyűjtőgaratot állít fel illetőleg rendez be. Tervszerűen folyik az utak é« hidak épr itése. A költségvetési év végéig 255 kilométer hosszá bekötőút épül meg. Ezenkívül további 70 kilométer bekötőút földmunkája készül e] augusztus .végéig. Megépül a budapest—bécsi állami műút Csehszlovákiához csatolt részét pótló mosont—magyaróvár—hegyeshalmi 14.5 km hosszú- útvonal betonburkolata, A hidak újjáépítése során még ebben az évben elkészül a Margithíd második fele. megkezdődik a Lánchíd újjáépítése ós folytatódik r a szegedi Tiszabid építése. A költségvetési év végéig a felsorolt hidakon kívül mintegy 1800 folyóméter híd kerül építésre az ország különböző területein. Az 1938. évi 31-000 gépjárművél szemben most már 50.000 fut az országban, de míg akkor több volt iái személyszállító gépkocsi, jelenleg a tehergépkocsik száma háromszorosa az akkorinak. A terveik szerint kifejlesztésre kerül 65