Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1027 Az országgyűlés 56. ülése 1948. évi március hó 1-én, hétfőn. 1028 Budapest és környékének autobuszközljekecLése, hogy könnyebbé váljék a peremvárosok dolgo­zóinak a munkahelyekre való eljutása. Általá­ban a dolgozók közlekedési lehetőségei és az árufuvarozás ellátásán nagyobb hangsúllyal kíván dolgozni a közlekedésügyi minisztérium. A minisztérium elismerósreméltó hatalmas munkateljesítményeit nagyban elősegíti a ke­belében megszervezett üzemgazdasági osztály munkája, mely a termelékegység fokozását, az önköltség csökkentését és a munkafegyelem megszilárdítását célzó rendszabályokkal nagy­mértékben hozzájárul a közlekedésügyi minisz­térium hatalmas munkatervének sikeres meg­valósításához. A kereskedelem- és szövetkezetügyi tárcá­nak a belkereskedelem fejlesztése és helyes irányban tartása egyik legfontosabb feladata — különösen a bároméves terv megvalósítása ér­dekében. Ezért a kereskedelmi kormányzat arra törekszik, hogy a belkereskedelem igazgatását a modern tervgazdálkodás szolgálatába állítsa. Újjászervezésre kerül a hitelvédelem, intézke. (lés történik a záróra-ellenőrző bizottságok fel­állításáról, továbbá a közeljövőben elkészül a kereskedelmi szakmák egységes megjelölésé, és üzletkörét tartalmazó nomenklatúra, vala­mint ŰZ iparlajstromok modern elvek szerint korrigált rendszere. Megváltozik az iparjogo­sítványok kiadásának rendje is. A kereskede­lemben foglalkoztatottaik továbbképzéséről és a, kereskedelmi középiskolák felállításáról is in­tézkedés történik. Külkereskedelmünk emelésére nagy súlyt helyezünk. Eddig összesen 19 állaimmal kötöt­tünk kereskedelmi megállapodást ós most Al­bánia, Portugália, Spanyolország, Görögország és Törökország kivételével kereskedelmi össze­köttetésben állunk valamennyi európai állam­mal. Ezenkívül 39 más állam felé is bonyolí­tunk le külkereskedelmi forgalmat. Sok szó esik mostanában külkereskedelmi 'mérlegünk passzív voltáról. Ennek oka az újjá­építéshez szükséges gépek berendezések szük­ségessége, amely az import előtérbe hozását tette incokolttá. A külkereskedelmi mérleg egyensulybahozása a közeljövő külkereske­delmi politikánk legfőbb feladata lesz. A múlt rendszerek által elnyomott szövet- j kezetek feleim élése és magas színvonalra való | emelése folyaimatban van, valamint az álszö­vetkezetek felszámolása is már csak rövid idő kérdése. Mindent elkövetünk, hogy a komoly szövetkezeti mozgalom meghozza a maga ered­ményét. A földmívelésügyi minisztérium tudatában van annak, hogy a mezőgazdasági termelés egyik alapvető tényezője a talaj. A talajerő foíytotoos igénybevétele és a trágyázás csökken­tése miatt termésátlagaink esnek. Ezen a bajon azzal fogunk segíteni, hogy a trágyatermelést fokozzuk. Elsősorban a törpe- és kisbirtokoso­kat kell ösztönözni, ezért a helyes trágyakeze< lést összekötjük a. termelési kedvezményekben való részesítéssel. A talajerő fenntartásán és fokozásán kivül védekeznünk kell az elsivata­jgosodás ellen és ezért elsősorban a homoki le­gelőkön és delelőkön kell megindítanunk a fá­sítást. . Termelési vonalon fontos, hogy a kedvezőt­len őszi .időjárás miatt egyes, helyeken bevetet­lenül maradt területek hasznosítására, köles, valamint tavaszi kalászos vetőmag álljon reir delkezésre- Tudatában vagyunk annak, hogy a takarmányt ermelés megoldása nemcsak az iáUattanyészit teszd oicsóibibái de a talaj tjáperejót is növeli ós emellett az állattenyésztésiből szár­tniajgó bevétel névén nagymértékben emeli a giazdaságoik jövedelmezőségét is. A náddal folytatott kísérletek azt moitaft­Bák, hogy papírgyártásra, sőt viszkóz.ai-műse lyem gyártására ie alkalmas cellulózét lehet belőle előállítani. E tapasztalatok állapján nád­cellulózegyár felállításának gondolatával} fog­lalkozik a földmívelésügyi kormányzat. < A mezőgazdasági gépesítés vonalán segí­teni kívánjuk a könnyű, fogatos, főleg sekély művelésre használható eszközök gyártásának megindítását.. A géptípusok számának*csökken­tésére törekszünk, hogy az allkaltirészutánpótlást megkönnyítsük. Előbbre visszük az állami gép­iállomások kiépítését. Az állattenyésztés vonalán a tenyésztési irányimegállapításánál szarvasmarhánál a kis­testalaku állatok tenyésztését mozdítjuk elő, lónál az alacsonyabb, szilárd szervezetű igény­telen ló elterjesztésére törekszünk. Nagy gon­dot fordítunk a juhtenyésztés népszerűsítésére. Az állattenyésztés alapjává aiz állami gazdasá­gokon kivül elsősorban a szövetkezeteket kí­vánjuk népszerűsíteni. Ebbe a körbe tartozik a sertésfiaztadó. A baromfitenyésztésre különös súlyt helyezünk és ezért törekszünk ai keltető ­gépek miniéi nagyobb számban való üzembeihe­lyeziésére. Hogy a magunk elé tűzött feladatokat valóra válthassuk, alrra törekszünk, hogy mun­kánkba, a parasztiíársadailom szervezeteit minél széleseíbb körben bevonjuk és az érdekképvise­leti törvényt tető alá hozzuk. A szövetkezetek közül nagy felacVt vár a földmívesszövetkezetekre. A föl dmívesszövetke­izetek alkotják ugyanis a legalikaknasabb kere­tet a földhöz juttató ttak és a velük afeonos ér­dekű paraszti rétegek tömörítésére. E szövet­kezetek hivatottak arra, hogy a bennük tömő rült parasztság munkáját, gazdálkodását mi­nél eredményesebbé tegyék, ai földbirtokreform birtokpolitikái eseményeit , gazdaságilag alá támasszák és megerősítsék a magyar mező­gazdasági termelés mennyiségét és minőségi szinvonalat. Fontos és elvégzendő birtokpolitikai fel adat a hároméves terv tagosítás! programjá­niak a jelen költségvetési évre eső része is, amely meg fog történni. miután annak anyagi fedezeteiről gondoskodás történt. A vallás- és közoktatásügyi tárca költség­vetésének emelése lehetővé tette, hogy ebben a költségvetési évben kétezer új állás szerve­zése megtörténhessék. A tárca dotálásánlak ilyen nagyfokú emelkedése szoros összefüggés bem áll aizokkal a döntő jelentőségű feladatok­kal, amelyeket a kormányzat ifjúságunk de­mokratikus nevelése kapcsán a kultusaminiszr tériumra bízott. Az emelkedés során az általá­nos iskolákhoz szervezendő 1051 új állás meg­veti az alapját az annyira elhanyagolt falusi ós tanyai iskolák színvonalának megfelelő fel­emelésének. t Népi művelődéspolitikánk jellemző intéz­ményei 'a tárca keretében felállított és szerve zendő dolgozók iskolái. Erre a célra 11 millió forint jut, amely lehetővé teszi, az. önhibájukon kivül oktatásban nem részesült munkás- és pa rasztdolgozók továbbképzését. A szélesebb néprétegek szellemi szintjének emelésén kivül lehetőséget biztosítottunk arra is, hogy a felső oktatás és a tudományos élet méltó helyet kapjon a demokratikus művelődés-

Next

/
Thumbnails
Contents