Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1015 Az országgyűlés 56., ülése 1948. évi március hó 1-én, hétfőn. 1016 kolja. Elég, ha itJt csak'a felsőtiszaá árvízkárokra utalok s ha visszagondolunk az elmúlt évi aszályokozta károkra, amelyek különböző vetőmiaigakciók lebonyolítását vonták maguk után. A kormánynak, illetőleg a pénzügyminiszternek tehát szüksége van erre a; felhatalmazásra, remélhető azonban, hogy figyelemmel az államháztartás első félévi kezelésének kedvező eredményére, ezt a felhatalmazást nem kell majd igénybe vennie. A hároméves terv-hitelek feletti az Országos Tervhivatal rendelkezik; a hároméves tervhitelek terhére vonatkozó kötelezettség-vállalá sok tekintetében tehát indokolt, hogy az előzetes hozzájárulást a pénzügyminiszter helyeit az Országos Tervhivatal adja meg. Ezért van szükség a 12. §ban foglalt rendelkezéseikre. A törvényjavaslat további paragrafusai lényegesen új rendelkezést nem 'tartalmaznak, ezért az indokolásban foglalt magyarázaton felül további ismertetést nem igényelnek. T. Országgyűlés! A most ismertetett törvényjavaslat! egy olyan állami költségvetésre kívánja megszerezni a népnek a képviselőiből alakult -országgyűlés jóváhagyását, amely — mint már az előbb is említetnem — felesleggel z^rul. Nem szabad a feleslegnek az, egész költségvetés összegéhez viszonyított csekélységet lemosolyogni, mert ez a 22 millió forint, amely költségvetési feleslegként mutatkozik, olyan testi és szellemi munka árán elért, illetőleg elérendő erőfeszítés eredménye, amelyet aibszo lut -számukkal lemérni lehet étlen. A stabilizáció utáni első költségvetés 375 millió hiányával szemben áll ez a számszerűleg kiesi, de valójában óriási eredmény, amely a magyar nép és a magyar demokrácia hallajtlan vitalitásiának, munkabírásának és dolgozni akarásának 'tanú bizonyságai. Ha meggondoljuk még azt is, hogy ez a költségvetés már a hároméves gazdasági terv első évének szükségleteiről és nagyösszegű olyan más szükségletek kielégítéséről is gondoskodik, amelyek az előző évi költségvetésben részint a rendelkezésre álló fedezet hiánya miatt, részint azért, mert a szükségletek csak utóbb merültek fel, nem voltak fedezhetők, joggal elcsodálkozhatunk fiatal népi demokráciánknak ezen a nagy sikerén; nem utolsó sorban azért is, mert az ebben a törvényjavaslatban ismertetett > számoszlopok realitása megtámad" hatatlan, hiszen — amint azt már az előbb is említettem, — a tárgyalás alatt álló költségvetési év első hat hónapjának eredménye nemcsak félévi vonatkozásban igazolta a hidegnek látszó, de eleven teremtő és éltető számok helyességét, hanem azokat a realitás tekintetében messze túl is haladta. Ez a költségvetés és az ennek megajánlására a félévi eredmények tudatában benyújtott törvényjavaslat biztató jel a magyar népi demokrácia jövője és továbbhaladása tekintetében. T. Országgyűlés! Az előbb elmondottak alapján a pénzügyminiszter által benyújtott és az orsteággyűlés pénzügyi bizottsága által is elfogadásra ajánlott törvényjavaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadásra ajánlom. (Taps a kormánypártokon.) ELNÖK: A miniszterelnök úr óhajt szólni. DINNYÉS LAJOS miniszterelnök: T. Országgyűlés! Az 1947/48. költségvetési évből eddig már eltelt néhány hónap a magyar demokrácia gazdasági és politikai sikerekben eltelt gazdag időszaka volt. Még nincs Öt hónapja annak, hogy a korinány bemutatkozott az országgyűlésen és ismertettük azt a programmot — a demokrácia gazdasági és politikai megerősítésének progíammját, — amelyet maigunk elé tűztünk, s ma nemcsak azt mondhatjuk el, hogy ezt a programmot nagyjában és egészében végre is hajtottuk, hanem olyan komoly eredményekre is hivatkozhatunk, mint ez a deficitmentes költségvetés, a hároméves terv hatalmas beruházásai ós. a magyar reakció felett elért újabb jelentős győzelmek. Arra is jogoisi büszkeséggel mutathatunk rá, hogy az elmúlt hónapok alatt hazánk kiemelkedett abból a külpolitikai elszigeteltségből, amely a hitlerista háborúban vató részvételünk következtében a fegyverszüneti megállapodás után is még esztendőkön keresztül fennállott. Erre az időiszakra esik a jugoszláv-magyar ég a román-magyar kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötése is, valamint a Bulgáriával és Lengyelországgal kötött kulturális egyezmény s a napokban irtuk alá a Szovjetunióval azt a barátsági ós kölcsönös segélynyújtási szerzőciést, amely a magyar demokrácia eddigi legnagyobb külpolitikai sikere. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon. Szórványos taps a magyar demokratapárton és a néppárton.) Ezek a, szerződések népünk békéjét, országunk önállóságált és függetlenségét biztosítják. Száz évvel ezelőtt, 1848-ban is megkísérelte a magyar nép, hogy sorsának intézését saját kezébe véve, országunkat a fejlődés és a haladás útjára vigye. Népünknek ez a nagy megmozdulása akkor elbukott, mert nem következetességgel vitte keresztül átalakulását. De bukásunk elsősorban azért is következetlt be, inert amikor harcra került a sor, — a harcra, amely mindig történelmünk legdicsőségesebb fejezetei közé fog tartozni — akkor a magyar nép elszigetelten, szövetségesek nélkül, sőt a szomszéd népekkel is. szembenállva vette fel a küzdelmet a nemzetközi reakció akkori erőivel szemben. Most a megkötött barátsági és segélynyújtási szerződések biztosítanak bennünket, hogy néni fenyeget az elszigeteltségnek ez a veszélye; a nemzetközi reakcióval szemben nem állunk többé egyedül a népünk békéjéért és haladásáért folyó küzdelemben. '(Ugy van! a kommunistapárton.) A költségvetési, vita megmutatta, hogy milyen jelentős eredményeket ért el az ország az újjáépítés terén. Nem felesleges emlékeztetni arra, t. Országgyűlés, hogy három esztendővel ezelőtt romhalmaz volt fővárosunk is. sőt nincs még három esztendeje sem annak, hogy a felszabadító szovjet hadsereg katonái az utolsó német fasisztákat és magyar zsoldosaikat elűzték hazánk földjéről. Akkor sokak előtt úgy tetszett, hogy soha többé nem lesz élet ebben az országban. Voltak kishitűek és voltak ; — akkoriban nem is kevesen, — akik nem is akarták a demokrácia megerősödését, (Ugy van! a kowimunistapárton.) és akiknek nem volt érdekük, hogy a magunk erejéből álljunk talpra. (Ugy van! Ugy van! a kommunista párton.) Az eredmények bizonyítják, hogy azoknak lett' igazuk, akik a magyar dolgozó * nép, a munkások, a parasztok és a haladó értelmiség szorgalmában, szakértelmében, hazaszereteté" ben és hazafiasiságában bízva, fokozott munkára és áldozatvállalásra szólították fel' a tömegeket és nekiláttak az újjáépítésnek, amely a felszabadulás első pillanatától kezdve elválaszthataitilan volt a reakció'elleni harctól.