Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

íöi? Az országgyűlés 56. ülése 1948 Beszédemben még- foglalkozni kívánok az ország gazdasági helyzetével. Itt csak arra szeretnék már most is ránmtaltni, hogy a múlt év folyamán csaknem 75%t-kal növekedett ipari termelésünk értéke és ugyanekkor több mint 27%-kal nőit meg a munkások reálbére. Az ősszel bevetett terület 3,200.000 katasztrális holddal, az abnormális időjárási ellenére is erősen megközelítette az 1941-ben bevetett területet. . - • ! il! A lakosság életszínvonalának tényleges emelkedéséit mutatja, hogy 1947 júliusától decemberéig megkétszereződött a városi munkások hús- és cukorfogyasztása, s 35%-kal emelkedésit a zsírfogyasztás. Több ruhát, több cipőt, több kultúrát tudtunk máris) adni azoknak, akik az országért dolgoznak. De nemcsak többet tudunk adni, hanem a dolgozók többet is tudnak vásárolni. Júliusban az átlagos munkás fizetésének 11.6%-át költötte ruházkodásra, s 53.6%-át kellett élelemre költenie. Decemberben lényegesen megnagyobbodott fizetésének 16%-áért vásárolt ruhát és cipőt, júliushoz képest komolyan megjavult; élelmezése viszont már csak 49.5%-ába került fizetésének. Mindez aiz életszínvonal komoly, emelkedését mutatja, bár természetesen ez az emelkedés még nem kielégítő, de meg vagyok győződve róla, — mint ahogy valamennyien meg vagyunk győződve róla — hogy a dolgozó nép életszínvonala egyenletesen, a termelés sizínvonalával párhuzamosan a jövőben még: jobban emelkedni fog. Biztosíték erre hároméves tervünk, a tervgazdálkodás bevezetése és egyre zökkenésmentesehb végrehajtása, valamint egész gazdasági életünk tervszerű irányítása. A jelenlegi költségvetést az is megkülönbözteti a korábbi költségvetésiektől, hogy ebben a (költségvetésben szerepelnek először a hároméves terv beruházásai és ezek a beruházások mintegy háromszor nagyobbak a múlt évben esziközölt beruházásoknál. Emelkedik termelésünk, emelkedik népünk életszínvonala s ma már az államháztartás egyensúlyiadnak biztosításával a pénzromlás veszélyét is elhárítottuk a dolgozó nép feje fölül. Nem felesleges ismételten rámutatnunk arra, hogy a demokrácia harmadik esztendejében •benyújtott defieitmeaites költségvetést nem külföldi kölcsön segítségével, hanem saját erőnkből értülk el. (Élénk taps a kormánypártokon, — Tapsa magyar demoíératapárton.) A magyar demokrácia erejét és fölényét biztosítja ez a múlt Magyarországával szemben, hiszen Horthyék lényegesen kedvezőbb körülmények között is csak hat esztendővel a iháború befejeződése utáin tudtak stabilizálni s csak nyolc esztendő múltán tudtak deficit'mentes költségvetést készíteni. Denioikráeiánk fölényét mutatja eiz azokkal a nyugati országokkal szemben, amelyek & dollárkölcsönök ellenére is inflációval s gazdasági zűrzavarral küzdenek. (Ügy van! a kommunistapérton.) s amely országiokban nő a munkanélküliség s a dolgozó nép életszínvonala egyre süllyed. Említtettem már. hogy az újjáépítés kezdettől fogva elválaszthatatlan volt a reakció elleni harctól és bizonyos, hogy a legutóbbi hónapok gazdasági eredményeit nem érhettük volna el, ha nem sikerült volna az ősz, folyamán a magyar reakcióra súlyos csapásokat mérnünk. Mert nem lehet, ti. Országgyűlés, orsziágiot építeni, termelést fokoizni, a dolgozók életszínvonalát emelni, ha eltűrjük, hogy a nép és a demokrácia ellenségei ugyanakkor szabaévi március hó 1-én, hétfőn. Í0Í8 don garázdálkodjanak az*országban; (IJyy van! Ugy van!— Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon.) nem lehet a dolgozó nép békéjét és rendjét biztlosítani, ha eltűrjük, hogy a régi rend hivői, az ország függetlenségét fenyegető imperialistáik ügynökei itt szabadon szervezkedhessenek. A Pfeiffer-párt működését a fasizmusnak ezt a fedősizervét, a régi rend híveinek gyülekező helyét, a hazánk függetlenségét fenyegető külföldi imperialisták ügynökségét birói ítélet szüntette meg. Államosítottuk a bankokat ós ezzel a gazdasági élet döntő irányító pozícióit vettük ki a magyar és a nemzetközi reakció kezéből.., Megteremtettük a munkásbíróságokat, mint azt a fegyvert, amely a legalkalmasabbnak látszik a gazdasági kártevők megrendszabályozására. Rendőrségünk, a dolgozó nép rendjének és szabadságának legfőbb biztosítéka, továbbfejlődött és éberen őrködik demokráciánk biztonsága felett. A Peyer- és a Kelemeei-ügyek kiderítése napfényre hozta bizonyos magyarországi politikai körök kapcsolatait az imperialista hatalmakkal. Ezek a leleplezéseik elősegítették a magyar politikai légkör további tisztulását, megerősítették a kormánykoaliciónak, a Függetlenségi Front négy pártjának szorosabb együttműködését. Mindez a demokráícia további erősödését jelenti. Kétségtelen, hogy vannak még komoly tárgyi, gazdasági jellegű nehézségeink, kétségtelen az is,^ hogy vannak külső és belső ellenségeink, mégis a legutóbbi hónanok éppen azt bizonyítják, hogy demokráciánk súlyos válságok nélkül oldja meg feladatait, teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság jóléte emelkedjék, g biztosítja az újjáépítéshez szükséges rendet és nyugalmat. Elmúlt, véglegesen lezárult az a^ korszak, amidőn a magyar demokráciát periodikusan visszatérő válságok jellemezték. A demokrácia ellenségeinek a közéletből való eltávolításával, biztosítjuk a nyugodt kormáinyizást és annyi szenvedés és megpróbáltatás után a békés építő korszak napjai virradnak fel. Ezltl nemcsak mi mondjuk itt, hanem ezt a magyar nép is felismeri. A munkások, a parasztok, az értelmiségiek munkájukkal, a termelési síziiivonaíl, a munkateljesítmény és a termelékenység növelésével, az őszi kenyércsátával, a bevetett terület növelésével mutatják hűségüket és ragasizfcodásukatí a demokráciához. Es-yre több jele van annak, hogy igen sokan azok közül is, akik eddig: elutasító bínállattail nézték, vagy várakozó állásponton voltak, ma már bizalommal fordulnak demokráciánk felé, mert meggyőződtek, hogy a demokratikus rendszer a nyugodt életet biztosítja, s a jóléthez és felemelkedéshez vezet. T. Országgyűlés! Beszédem elején külpolitikai sikereinkről, különösen legdöntőbb sikerünkről, a magyar-szovjet szerződésről már beszéltem. Nem kétséges, hogy ezek a külpolitikai sikerek a magyar demokrácia belső győzelmének eredményei. Demokratikus szomszédaink és leghatalmasabb szomszédunk, a Szovjetunió aizért fordultaik barütlsággal Magyarország felé, azért kötöttek velünk kölcsönös segélynyújtási és kulturális szerződést, mert a magyar demokráciában megbízható és értékes szövetségest láttak. Hogy milyen sokat jelentenek nekünk ezek a szerződéseik, s mindenekfelett mit jelent nekünk az, hogy a Szovjetunió nem egészen három évvel a háború befejezése után, egyen-