Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

1013 Az országgyűlés 56. ülése 1948. évi március hó lén, hétfőn. 1014 Oirssságyűlés! Az állajmá költségvetés benyújtása ós törvényhozási tárgyalása mindtig; nagyjelentőségű > a nemzet életéiben, pedig éppen ilyen nagy jelentőséggel bír az úgynevezett f elhaitatinazási, megajánlási törvény javaslat benyújtása: ós tárgyalása is. Ennek a javaslatnak elfogadó sava] ugyanis fel háta lniazza, az országgyűlés a kormányzatoit! ária, hogy a költségvetésben előirányzott bevételeket és egyéb., jövedelmeikéit a költségvetésben megállapított kiadásokra fordíthassa. Ez a felhatalmazás, (illetőleg megajánlás jelenti a kormányzattal ezetmíben fennálló bizalom vagy bizalmatlanság kérdését. ' Vizsgálva már most azt a kérdést, hogy a,z országgyűlés a kormánnyal szemben bizalommal lehet-e, hogy megadhatja-e a felhatalmazást a költségvetés szerinti gazdálkodásra, a felelet csak igen lehet. A kormányzatot az 1947/48. évi állami * költségvetés .összeállításánál az az elsőrendű és legfőbb szempont veEetite, hegy a stabilizáció továbbra is fenntartható legyen, emellett azonban kielégíttessenek azok az igények is, amelyek az állania közigazgatás vitelével kapcsolatban felmerülnek, továbbá kielégíttessenek,a hároméves terv megvalósításával kapcsolatban jelentkező szükségletek is. A kormányzat teljesen tudatában volt annak, hogy a költségvetést csak a

z egyedüli he>lyes alapra, a várható nemzeti jövedelemre építheti, ellenkező esetben a stabilizáció veszélybe kerülőé és az ország ujabb infláció előtt állna. A nemzeti jövetleiemre felépített költségvetés összeállításánál gondoskodni kellett az állami közigazgatás fenntartásával, az lállami üzemek működésével kapcsolatos szükségletekről, a nemzetközi kötelezettségeinkből eret'iő,. szükségletektről^ és gondoskodni kellett a hároméves terv első évében felmerülő szükségletekről is. A költségvetés gondos, beható megvizsgálása -jatz elfogulatlanul szemlélő részére nem hagy- kétséget abban a tekintetben, hogy a koimány a költségvetést helyesein állította össze, gondoskodott a költségvetési év folyamán előreláthatóan felmerülő minden szükségletről, a költségvetés tehát -reális. Természetesen a kritika; "megállapíthatja, hogy egyes célokra, esetleg i sok, más célra viszont kisebb összeg van a kritizáló álláspontja szerint előirányozva. Ez a kritika azonban mé&; nem jelenti ászt, hogy a költségvetés a, maga teljességében ne volna reális és mint ilyen, változatlanul elfogadható. Az országot a háború folyamán ért károk és veszteségek igen nagyok, nem vitás, hogy ezeket a károkat és veszteségekéit egyszerre kiheverni, eltüntetni nem lehet, tehát egyelőre még fokozott takarékosságra, korlátozásokra van szükség annak a célnak biztosítása érdekében, hogy a hároméves terv végén annál kedvezőbb legyen az ország gazdasági helyzete és (a. dolgozók millióinak életszínvonalán is nagyobbat lendíthessünk. Hogy a kormány költségvetése reális és elfogadható, azt százszázalékosan igazolják az első félévi tapasztalati adatok és az első félévi államháztartási kezelés mérlege, amely mint azt a -pénzügyminiszter úr is nemrég: bejelentette, mintegy 90 millió forint bevételi felesleggel zárult (12.30-) Ez a számadat mindenkit meg. nyugvással tölthet el, ez elnémítja majd azokat az esetleges kétkedőket is, akik mosolyogva bírálgatták költségvetésünket ós kétkedéssel nézetek az államháztartás vitelét. Az országgyűlés minden egyes tagja tehát bizalommal viseltethetik a kormányzat iránt s a (költségvetési- törvény javaslatban kért felhatalmazást, megajánlásra, legkisebb lelkiisunereltfucndailás nélkül megszavazhatja. '• T. Országgyülés! Rátérve a költségvetési törvényjavaslat egyes rendelkezéseire, megállapítom.- hogy a törvényjavaislaft 1—5. §-&i a korábbi hasonló törvényjavaslatokban foglalt rsein-dielikeeésekkel azonosak: megállapítják ezek a rendelkezések a kiadási és bevételi összegeiket, a felesleg összegét, azt, hogy ez a felesleg a pénztári készletek gyarapításárai fordítandó és végül a szokásos megajánlást tartalmazzákU.i rendelkezés a 6. § (3) bekezdése, amely szerint a jövőben a »személyi járatadóságok« elnevezésű rovatok alrovatai között is csak a minisztertanács engedélye alapján vafa hitelátruházásnak helye. Ez a rendelkezés az eddigi gyakorlattal szemben szigorítást jelent, eddig ugyanis a szóbamíoirgó alrovatok között minisztertanácsi hozzájárulás nélkül is megvolt a hitelátruházás lehetősége. A törvény.i'avaislat 7. és 8, Vaii azonosaik a korábbi törvéinyj'avaslatok idevonatkozó rendelkezéseivel. Uj rendelkezést tartalmaz a 9. §,. amely kimondja, hogy ai jövőben az állami alapok pénzkezelése korlátozást szenved, s laiz alapok is csak a költségvetési elő irány zatjofenaík megfelelően gazdáik Oldhatnak, illetőleg, há ettől el akarnak térni, ahhoz a minisztertanács engedélyére van szükség. Indokolt és feltótlemül szükséges ez a megszorítás, mert az államház' tartás vitele minden vonalon tervszerű gazdálkodást tesz szükségeseié és mindem vonalon csak előre megállapított tervek szerint lehet gazdálkodni, ha az ettől való eltérés szüksége merül fel, azt összevetve az államháztartás pillanatnyi helyzetével kell gondos mérlegelés vagy híráliaft tjárgyává tenni. A/10. 4 is új rendelkezést ölel fel. ainemeyifoéu mentesiti a legfőbb állami számvevőszéket a félévenkinti úgynevezett hiteleltérési- jelentések (megtételétől. Ezeknek a száimszéki félévi jelentéseknek aiz volt a ciéljuk, hogy ai. költségvetési előirányzattal szemben mutatkozó hiteleit ér ésekrőil és túlkiad ás okról az országgyűlés inéig a zárszámadás beérkezése előtt tudomást szerezhessen. Minthogy a félévi jelentésben a félévi kezelés az egész évi előirányzalttal volt szembeállítva, az országgyűlést közelebbről érdeklő számottevő eltérések aligJalig fordultak elő, a második félévi élőt erjesztések pedig a költségvetési év után csaknem a zárszámadássá!' egyidejűleg készülhettek csak el és ezért nem bírtak jelentőséggel. Tapasztalati adatok szerint:ezekre a hiteleltérési jelentésekre a legcsekélyebb szükség sincsen; a kormány gazdálkodásának parlamenti bírálatára megvan a lehetőség az évi zárszámadások tárgyalása során, amikor már mindenre kiterjed© adatok állnak rendelkezésire. A 11. §-szal kapcsolatban -7 amely felhatalmazást biztosít a pénzügyminiszternek arra, hogy az esetleges túlfciaidásoknak a bevételekből nem fedezhető összegét hitelműveletek ut jén fedezhesse — felmerülhet az a kérdés, vájjon miért kéri a kormány ezt a felhatalmazást akkor, amikor a költségvetése deficitmentes! A válasz igen egyszerű és kézenfekvő: a bevételi felesleg' jelenleg imándösszie 22 millió forint, ezzel szemben az év folyamán katasztrofális időjárás és elemi csapások miatt vagy egyéjb rendkívüli kiadások folytán mindig merülhet nek fel olyan szükségletek, amelyek kielégítése jelentősebb hitel rendelkezésre bocsátását indo-