Országgyűlési napló, 1947. III. kötet • 1948. február 16. - 1948. március 5.

Ülésnapok - 1947-56

99Í Az országgyűlés 56. ülésé 1948. évi március hó 1-én, hétfőn. 992 Napirend .szerint következik a pénzügyi tárca részletes tárgyalásának folytatása. Ké­rem a jegyző urat, szíveskedjék' a 2. címet felolvasni. CZÖVEK JENŐ jegyző (felolvassa a 2. címet.) ELNÖK: Szólásra következik a 2. címhez feliratkozott szónokok közüli GRÓ.H JÓZSEF (nt): T. Ház! Ennél a címmel, a pénzügyigazgatóságok és az illet­ményhivatal kérdéséinél a közalkalmazottaiki nyugdíjaival kapcsolatban pusztán egy pár mondattal kívánóim terhelni a t. Haz figyel­mét. • • A miniszter úr expozéjában kifejezésre juttatta, hoigy felette nagy aránytalansájg mutatkozik egyrészről a magántisztviselők," másrészről a köztisztviselők javadalmazása között. De fokozottan nagy ez az aránytaian­ság, ha a közallkalmazottak köréből kisizakí­totit nyugdíjasok illetményeit nézzük. Ezeknek a nyugdíjasoknak jelentékeny száma adódik a pénzügyi igazgatás köréből és ezek valóban olyan siralmas helyzetben vannak, hogy azt hiszem, egy jól (bevezetett koldus nem cse­rélné el a helyzeti energiáját egy köztiszt­viselő nyugdíjával. Ha már azoknak a nyug­díja is végtelenül kevés, akiket a mai jog­szabályok .'szerint 100 százalékkal nyugdíjaz­tak, milyen kevés azoké, akik fél nyugdíjra, özvegyi nyugdíjra vannak szorítva. Ne is "beszéljünk arról, akik a nyugdíjukat elvesztették. Ezeknek a sérelmei kettősek. Utóvégre Ők, amikor állami szolgálatba léptek, szerződést kötöttek az állammal, hogy ; az állam öreg korukra biztosítaná fogja megélhe­tésükét a nyugdíj szabályokban megállapított mérték szerint. Ők erre a célra be is fizették havi fizetésükből'a szükséges összegebet, hi­szen azokat az állani mindén egyes alkalom­mail- levon'ta, Enmefkí ellenére nyugdíjukat valóban a lehető legminimálisabb mértékben, úgy kapják meg, hogy nyomorogniok kell. A másik súlyos, sérelem a következő. Amíg Magyarországon kiorábban volt illetményjog és nyugdíj jog minden köztisztviisieüő a nyug­díjazás keretében netán elszenvedett sérelmét feivihette a közigazgatási bírósághoz. Bizö-. nyara soikan emlíékeznek arra a kirívó esetre, amikor egy köztisztviselő vonata 12 óra után 5 perccel érkezett meg és azt vitatta az illető, hogy neki az 5 perc után külön napidíjra van igénye. Ezt az. ügyet ás; el lehetetti vinni a köz­igazgatási bírósághoz. Ma a nyugdíjasok sorsa -nem egy esetben egy számvevő kezébe van letteve; az határoz, annak a határozata megfellebbezhetetlen, azzal szemben jogorvos­latnak helye nincs. A nyugdíjasokat tehát egyrésizről ez a rendkívül minimális nyugdíj gyötri, másrészről pedig az, hogy arnennyibeii jogsérelmet szenvedtek, azzal szemben jog­orvostatnak nincs helye. ATvneűlálok a pénzügyminiszter úrnak arr3 a jóindulatú kijelentésére, hogy törekedni fog összibaingot teremteni a közalkalmazottak és a magánalkalmazottak illetményei között. Arra kérem, hogy vegye jóakaratú pártfogásába a nyugdíjasokat is, ha majd ezt az állam gaz­dasági viszonyai megengedik. ELNÖK: A címhez több szónok nincs fel­iratkozva, ia vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a ha­tározathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, méltóztatnak-e a 2. címet elfogadni? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy az •országgyűlés a 2. címet elfogadta. _ * Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 3. címet felolvasnii. CZÖVEK JENŐ jegyző (Fehlvassa a 3-5. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül •elfogaU. Felolvassa a 6. címet.): Gyulai József! • ELNÖK: A képviselő úr nincs jelen, fel­iratkozását töröljük. Szólásra következik! • CZÖVEK JENŐ jegyző: Pócza Lajos! PÓCZA LAJOS (dn): T. Országgyűlés! • A helyes adópolitika alapfeltételei az adóztatás egységessége, az adózók teherhiróképességének megáll api tása, ; az adóetikia,, az adózók életfelté­teleinek biztosítása, a pénzügyi és gazdasági szakértelem. A pénzügyi tárca költségvetósé- . nek bírálata során mindenekelőtt azt kell mes" állapítani, hotgy a helyes adópolitika említett alapprincipiumai a, pénzügyi kormányzat adó­politikájában miikép érvényesülnek. Az adóztatás. egységességéről ma már be- * „szelni nem lehet, mert /nemcsak ai pénzügymi­nisztériumnak ós az alája tartozó hatóságok­nak, hamean.más minisztériumoknak is megvan az (adókivetési joguk, így az újjáépítési nuimiszr téráum veti ki a közmunkával tságot és ez az adó nincs együttes kezelésbe véve, az adó­nemek pedig nem fogytak, ellenkezőleg, szá­muk növekedett, 166-ra szaporodjott. (10.50) így például az élelmi szer jegyek és más hivaltaio's nyomtatványok, amelyeknek ára az előállítási költségeiknek többszörösét teszi ki, ugyanesiaik adóztatás jellegével bírnak. A pénzügyminisz­térium felett pedig, de az összes • minisztériu­mok .felett is ott áll mintegy esxícsmiiniszté­riuiTOként a c lak önmagának felelős Gazdasági Főtanács, amelynek a pénzügyíminisztériuím ma már csak egy végrehajtó közege­Tekiintettel arra, ihogy az elmúlt szörnyű világháború utján IESZ adózok vagyoni viszonyai­ban és teherbíró képességében rendkívül nagy változás állott be, az adófizetők teherbirór * képességét a magyar demokrácia és az aidó­eríköllcs megerősödése ós laz adófizetők életfeib tételeinek biztosítása érdekében megnyugtató módon felül kellett volna vizsgálni, újból meg kellett volna állapítani. Ez a mai napig nem történt meg. Az adóetikáiiMk felülről kell hatnia. Ha a pénzügyi hatóságok az adót a helyes adópoli­tika említett alapfeltételeinek figyeleimbevéte'­lével vetik ki, akkor laz adózók nem fordulnak kényszerhelyzetben az adóeltitkoláshoz. A köztársasági elnök űr annakidején az 1938. évi költségvetés vitája során azt mon­dottal, hogy nem erkölcsös ia|z az adórend'szeír, amely a legszegényebb emberek mindennapi kenyerét egy fillérrel is megdrágítja. Ez az igazság minden időre szót Éppen ezént mai el­esette egünkben fokozottabb, mértékbein kelleme adópoMtikánkblan érvényesülnie ai pénzügytan ama tanításának, hogy a kinestáif jövedelme túlnyomó részéinek laiz egyenesadókból kellene befolynia, Ma, almikor szinte szállóigévé vált, hogy fizessenek a gazdagok, valósággal irónij kusan hat, hogy az adóbevételek túlnyomó része a legnagyobb mértebben a szegény em­bereket sújtó, antiszociális forgalmiadóból, forgalmiiádénak számító illetékből és fogyasz­tása adóból folyik be. A költségvetésben egyénesadó-bevételiként 1505 milíió, forgalmiadon és illetéikbevéteÜként 1840 millió forint irányoztatott elő. A for­galmiadó- és illetékbevétel tehát együttesen

Next

/
Thumbnails
Contents